XXI Kiadó

Valamikor, a jövőben, a majdani negyedik Magyar Köztársaságban az emberek ügyes-bajos dolgaik után futnak. Az orvos a hálapénz, a politikus a korrupció és a karrier, a tévés főember a nők és a szenzáció, a polgármester a nyugodt élet, a rendőr a titokzatos, értelmetlen gyilkosság után. A tehetséges katona pedig a politikai csatározások elől egészen az afganisztáni misszióig menekül. De mit tesznek ezek az emberek, ha egy halálos, gyógyíthatatlan vírus kezdi viharos sebességgel áldozatait szedni?

A legtöbbünk számára Michel de Nostre Dame, a Pestisdoktor és jós titokzatos-mágikus alak, aki a múlt homályából szól hozzánk, szavai mégis a jövő képét vetítik elénk. Jóslatai, melyek évszázadok óta élénken foglalkoztatják az emberiséget, nem engedik feledésbe merülni a nevét. Sokan gondolják azt, hogy nehezen kibogozható és értelmezhető látomásaival a világ legnagyobb szélhámosságát követte el, ugyanakkor bírálói is kénytelen-kelletlen beismerik, hogy egyes jóslatai olyan elképesztő erővel és

„Minden, amit a showbusiness világáról hittél – hiúság, gyűlölet, féltékenység, korrupció, drog, alkohol, hangos sikerek és zajos bukások – igaz! Persze, speciális, magyar módon… Bárdos András könyvében keveredik elképzelt és valódi világ: nehezen azonosítható figurák, nevükön nevezett, mindenki által ismert szereplőkkel. Megtörtént helyzetek a fikcióval. Olyan kíméletlen őszinteséggel, ugyanakkor megértő együttérzéssel, mutatja be a hazai showbusinesst,  a hírességek világát, a bulvárt, a polit

„Három hónappal korábban költözött el a férjétől. Két hete megbeszélték, hogy elválnak, tíz együtt töltött év, hét év házasság után. Eszter első kétségbeesésében gondolkodás nélkül a szüleihez ment. Nem is hozhatott volna ennél rosszabb döntést. Visszamenni abba a szobába, ahol felnőtt, csak annak a bizonyosságát erősítette, hogy mennyire önállótlan. 33 évesen újra gyereksorban tengődött, anyjáék lábujjhegyen jártak körülötte, néha sokatmondóan összenéztek, különösen, ha Edith Piafot hallgatott.

"Az állandóan változó, belső feszültségektől sem mentes Európai Unióról földrajzi szemlélettel írt érdekes könyvet tart a kezében a Tisztelt Olvasó. Kérem ne riassza el a közel félezer oldal. Ez a könyv rendkívül tartalmas, nagyon információgazdag olvasmány. A szerző a kötet előszavában a következőt ígéri: "Az Európai Unió bemutatását komplex módon, alapvetően két célnak a szem előtt tartásával kíséreljük meg. Az egyik, hogy az Európai Uniót, mint nemzetközi és nemzetek feletti szervezetet mutat

A légvédelmi tüzér- és rakétafegyverzet, illetve maga a fegyvernem nagy utat járt be az 1870-es évek első ballonelhárító lövegeitől napjaink sok célcsatornás, moduláris, nyitott architektúrájú légvédelmi rakétarendszereiig. A fegyvernem történetéről és a

Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, embriókon, szövetmintákon, DNS-en végeznek be

Napjaink aktuális témája a közoktatás tartalmi–módszertani megújítása. A folyamatos fejlesztésekben kitüntetett szerepe van mind a gyakorló tanároknak, mind az iskolai és iskolán kívüli műhelyeknek. Az eredményes munkában kulcsfontosságú a szakmai párbeszéd, a tapasztalatcsere, amelynek eddig két alkalommal biztosított fórumot az Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája. Jelen kötet az itt elhangzott előadások közreadásával a történelemtanítás élményközpontú megújításához kíván hoz

Az én molekulám - Bioetika és emberi jogok a XXI. század elején Az én molekulám metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat

A légvédelmi tüzér- és rakétafegyverzet, illetve maga a fegyvernem nagy utat járt be az 1870-es évek első ballonelhárító lövegeitől napjaink sok célcsatornás, moduláris, nyitott architektúrájú légvédelmi rakétarendszereiig. A fegyvernem történetéről és a haderőfejlesztési programban beszerzett, a XXI. század technológiáját képviselő NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerről szól ez a kiadvány.

Ne higgyük, hogy a történelmet a Párkák valami láthatatlan parancs szerint szövik. Az sem igaz, amit a történelmi materializmus tanított, hogy az egyének nem igazán számítanak, a világot a tömegek tevékenysége formálja. Tömegek hullámzanak a mozivászon dokumentumfilmjein és a valóság filmeknél gazdagabb gondolatbeli "képernyőjén". De mi mozgatta ezeket a néptömegeket? Milyen eszmék vezettek a változásokhoz? És kik fogalmazták meg ezeket a gondolatokat? A jelen kötet lapjain véletlenszerűnek tűnő

A női mentalitáskutatás és életmódelemzés aktualizált problematikája, hogy az emancipálódott nők miért találják nehezen önálló hangjukat, és a patriarchátus alakította rendszerbe simulva hogyan próbálnak helytállni. A Női beszély című kötetben összefoglaló olvasható egy történeti kutatássorozat következő állomásáról, amelynek visszatérő kérdésfeltevése, hogy a több évezredes lemaradásban lévő nők miképpen élnek a publicitás adta lehetőségekkel, valamint hogy megnyilvánulásaikban hasonló hatásfok

Ha a megfigyelhető Univerzum pereme nem mindennek a pereme, akkor hol van a vége? Ha a megfigyelhető Univerzumunk legszélén állnánk, akkor onnan további kiterjedését láthatnánk magunk előtt? És ha annak a peremén állnánk, akkor mit látnánk? Ha az Univerzu

"Sokáig nem értettem, miért volt látomásom pontosan a nagy proletár revolúció évfordulóján. De nemrég újraolvastam I. A. Bunyin életrajzát: 1953. november 7-éről 8-ára virradó éjszaka halt meg. Nem bírt többé egybeeseni ezekkel a számokkal. Manapság más fontos dátumokat jelöltek ki számunkra. Mi viszont legnagyobbrészt ugyanazok maradtunk... Jaska gyermekei. Természetesen, hol többé, hol kevésbé, hol okosabbak vagyunk, hol ostobábbak, de a vérösszetételünk olyan, mint Jasáé: minél közelebb akaru

Jelen tanulmánykötet két szempontból is újdonságot hoz az amerikai kontinenssel kapcsolatos korábbi kutatásokhoz képest. Egyrészt a teljes amerikai kontinensre kitekintést nyújt, a tanulmányok Észak-Amerika és Latin-Amerika egyes államaira fókuszálnak. Szakmai szempontból megtermékenyítő a két térség együttes bemutatása, az amerikai kontinens egységként kezelése és a későbbiekben is érdekes kutatások születhetnek a közös vizsgálódásból. A másik kiemelendő aspektus a téma interdiszciplináris megk

"Lecserél-e minket a mesterséges intelligencia? Az elmúlt hatvan évben elképesztő fejlődésen ment át a mesterséges intelligencia - vagyis az a technológia, amely érzékelni, tanulni, következtetni és cselekedni tanítja a gépeket. Az MI a közösségi médiától a Netflixig számos területen beszivárgott már mindennapjainkba, a vezető nélküli autók és a humanoid robotok pedig épp kezdik alapjaiban átformálni a körülöttünk levő világgal való kapcsolatunkat. Vajon egy MI uralta valóság küszöbén állunk? Ho

Amikor megszületünk, testünk jellemzői alapján kijelölik a nemünket. Miért éreznek sokan mégis disszonanciát biológiai nemük és identitásuk között? A gender olyasvalami, ami eredendően vagyunk, vagy ami cselekvéseink által jön létre? Velünk született adottság, vagy a környezetünk alakítja? Fontosak még a hagyományos férfi és női szerepek a mai gyorsan változó világban? Ez a gondolatébresztő könyv sorra veszi a gender, azaz a társadalmi nem és a pszcihológia, a kultúra és a szexualitás kapcsolódá

Egy gyakran idézett Obama-mondat szerint mi vagyunk az első generáció, mely tényleg érzi a klímaváltozás hatásait, és az utolsó generáció, melynek hatalmában áll bármit is tenni ellene. A globális felmelegedés következményeit világszerte érzékeljük, a műanyaggal elárasztott folyókat és óceánokat bemutató képek ösztönösen elborzasztják a nézőt. A kormányok, a nagyvállalatok és az egyes emberek is kezdik megváltoztatni politikájukat és viselkedésüket – ám lehet, hogy mindez túl kevés, és túl későn

A modern orvostudomány korábban elképzelhetetlen eredményeket tud felmutatni. De a fejlődésnek komoly ára van: az antibiotikum-rezisztencia, a folyton változó szuperbaktériumok és az ópioidok pusztító hatása korunk medicinájának ijesztő velejárói. Vajon mi történik az emberi élettel, ha minden bajunkra orvosi segítséget keresünk? A kezelések csillagászati árai tovább mélyítik majd az amúgy is súlyos globális egyenlőtlenségeket? Mely területeken vallott kudarcot az orvoslás, és miben kellene vált