Világörökségek

A kemény fóliával bevont alátétek azon kívül, hogy esztétikusak, egy sor további előnnyel bírnak: védik az asztalt a karcolástól, vízállóak. Esőben is használható térkép a városnézés idejére, szép emlék és használati tárgy, praktikus, hasznos ajándék a

Budapesten a budai Várnegyed, a Duna-part és az Andrássy út, majd Hollókő, az aggteleki barlangvilág, a bencés apátság Pannonhalmán, a Hortobágy, a Pécsen található ókeresztény emlékek, a Fertő tó, a tokaji borvidék, a mohácsi busójárás bemutatása lát

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UN

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UNESCO listájára. Az élő és élettelen természeti értékek, a nemzeti parkok, a különleges élőhelyek mellett az épített környezet alkotásai is szerepelnek világörökségi helyszíneink sorában. Megtalálható közöttük az egyszerű palóc vályogház éppúgy, mint

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UN

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UN

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UNESCO listájára.Az élő és élettelen természeti értékek, a nemzeti parkok, a különleges élőhelyek mellett az épített környezet alkotásai is szerepelnek világörökségi helyszíneink sorában. Megtalálható közöttük az egyszerű palóc vályogház éppúgy, mint

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UNESCO

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UNESCO listájára.Az élő és élettelen természeti értékek, a nemzeti parkok, a különleges élőhelyek mellett az épített környezet alkotásai is szerepelnek világörökségi helyszíneink sorában. Megtalálható közöttük az egyszerű palóc vályogház éppúgy, mint

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UNESCO listájára. Az élő és élettelen természeti értékek, a nemzeti parkok, a különleges élőhelyek mellett az épített környezet alkotásai is szerepelnek világörökségi helyszíneink sorában. Megtalálható közöttük az egyszerű palóc vályogház éppúgy, mint

Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UN...

Világörökségek Magyarországon Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény ro

Világörökségek Magyarországon Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény ro