Vadásznapló

E könyv egy része „Elefántország” címen 1934-ben már megjelent.

E könyv egy része „Elefántország” címen 1934-ben már megjelent.

1935-ös útinaplója Észak vadregényes világába ragadja magával az olvasót: Alaszkába, a hajdani legendás aranyláz, a fehér hegyi kosok, az óriásmedvék és jávorok, a végeláthatatlan fenyvesek és hegyvilág - a Csend hazájába. Életműve e darabjában mind nagyobb rangot kapnak az irodalom, a stílus, a hangulatfestés eszközei - a szerző személyisége, írói zsenialitása máig nem veszített nagyságából: könnyedsége és eleganciája, utánozhatatlan mesterkéletlensége nagy írót és nagy példát ad jelenkorunknak

Elefántország című, naplókivonatokból összeállított kötetét senki sem feledte, aki olvasta - utóbb ez a könyv tíz fejezettel bővült: most ezt a teljes változatot kapja ismét kézhez az olvasó Afrikai tábortüzek címen, a szerző eredeti felvételeivel gazdagítva. Korábban megíratlan élményeket, alakokat, megfigyeléseket emelnek ki ennek az emlékek színes képkockáiból összeállított munkának a fejezetei hét feledhetetlen afrikai vadászút naplóinak mélyvizéből, hogy még erősebben sugározzák a vadászok

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a Nadler-pontok bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsos

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és a korabeli természettudományos eredményekről szóló publikációk mellett például állat- és növénytani érdekességekről vagy vadászati kiállításokról is tudósított a lap, melyben maga Nadler is sok önálló cikket közölt. Cikkeinek és könyv alakban m

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi címet is birtokolta. Nemcsak szakavatott munkája és pompás trófeái, de irodalmi munkássága is nagyban hozzájárult tekintélye öregbítéséhez, cikkeivel és könyveivel jelentősen gazdagította a vadászirodalmat. Írásainak elsődleges forrásanyagát n

Nadler Herbert életét már a korai évektől kezdve a természet szeretete határozta meg, és az idők során erdészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési, vadászati és zoológiai téren is széles körben elismert szaktekintéllyé ért, akinek irodalmi munkássága is je

A Nadler Herbert naplóbejegyzéseit publikáló sorozat legújabb részében az 1942-es és 1943-as évek vadászatai kerülnek bemutatásra. A háborús 1942-es évben még a természet nyugalma is felbolydult, hiszen a rendellenesen hosszú, kegyetlen tél után megkésve

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi címet is birtokolta. Nemcsak szakavatott munkája és pompás trófeái, de irodalmi munkássága is nagyban hozzájárult tekintélye öregbítéséhez, cikkeivel és könyveivel jelentősen gazdagította a vadászirodalmat. Írásainak elsődleges forrásanyagát n

Nadler Herbert életét már a korai évektől kezdve a természet szeretete határozta meg, és az idők során erdészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési, vadászati és zoológiai téren is széles körben elismert szaktekintéllyé ért, akinek irodalmi munkássága is je

A Nadler Herbert naplóbejegyzéseit publikáló sorozat legújabb részében az 1942-es és 1943-as évek vadászatai kerülnek bemutatásra. A háborús 1942-es évben még a természet nyugalma is felbolydult, hiszen a rendellenesen hosszú, kegyetlen tél után megkésve