Vadásznapló

1935-ös útinaplója Észak vadregényes világába ragadja magával az olvasót: Alaszkába, a hajdani legendás aranyláz, a fehér hegyi kosok, az óriásmedvék és jávorok, a végeláthatatlan fenyvesek és hegyvilág - a Csend hazájába. Életműve e darabjában mind nagyobb rangot kapnak az irodalom, a stílus, a hangulatfestés eszközei - a szerző személyisége, írói zsenialitása máig nem veszített nagyságából: könnyedsége és eleganciája, utánozhatatlan mesterkéletlensége nagy írót és nagy példát ad jelenkorunknak

A szerző ezúttal a sivatag kietlen homokdűnéi közé vezeti az olvasót. Útitársai nevezetes emberek: Horthy Jenő szintén kiváló Afrika-vadász, a kormányzó öccse, Almásy László pedig már a könyv megírása idején, 1935-ben is ismert sivatagkutató.

Elefántország című, naplókivonatokból összeállított kötetét senki sem feledte, aki olvasta - utóbb ez a könyv tíz fejezettel bővült: most ezt a teljes változatot kapja ismét kézhez az olvasó Afrikai tábortüzek címen, a szerző eredeti felvételeivel gazdagítva. Korábban megíratlan élményeket, alakokat, megfigyeléseket emelnek ki ennek az emlékek színes képkockáiból összeállított munkának a fejezetei hét feledhetetlen afrikai vadászút naplóinak mélyvizéből, hogy még erősebben sugározzák a vadászok

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a Nadler-pontok bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsos

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsos

Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növénykertet is. Az általa szerkesztett Természet című lapban az állatkertet népszerűsítő és a korabeli természettudományos eredményekről szóló publikációk mellett például állat- és növénytani érdekességekről vagy vadászati kiállításokról is tudósított a lap, melyben maga Nadler is sok önálló cikket közölt. Cikkeinek és könyv alakban m

Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi címet is birtokolta. Nemcsak szakavatott munkája és pompás trófeái, de irodalmi munkássága is nagyban hozzájárult tekintélye öregbítéséhez, cikkeivel és könyveivel jelentősen gazdagította a vadászirodalmat. Írásainak elsődleges forrásanyagát n

Szerző: Nadler Herbert Kiadó: Lazi Kiadó Oldalak száma: 288 Megjelenés: 2021. szeptember Kötés: Keménytáblás Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a Nadler-pontok bevezetése, a Fővárosi Állat- é

Szerző: Nadler Herbert Kiadó: Lazi Kiadó Megjelenés: 2020. október Oldalszám: 280 Nadler Herbert elsősorban vadászíróként, vadászati szaktekintélyként ismert, de emellett közel húsz éven keresztül nagy hozzáértéssel vezette a Fővárosi Állat- és Növén

A Nadler Herbert naplóbejegyzéseit publikáló sorozat legújabb részében az 1942-es és 1943-as évek vadászatai kerülnek bemutatásra. A háborús 1942-es évben még a természet nyugalma is felbolydult, hiszen a rendellenesen hosszú, kegyetlen tél után megkésve

Nadler Herbert életét már a korai évektől kezdve a természet szeretete határozta meg, és az idők során erdészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési, vadászati és zoológiai téren is széles körben elismert szaktekintéllyé ért, akinek irodalmi munkássága is je

A Nadler Herbert naplóbejegyzéseit publikáló sorozat legújabb részében az 1942-es és 1943-as évek vadászatai kerülnek bemutatásra. A háborús 1942-es évben még a természet nyugalma is felbolydult, hiszen a rendellenesen hosszú, kegyetlen tél után megkésve

A Nadler Herbert naplóbejegyzéseit publikáló sorozat legújabb részében az 1942-es és 1943-as évek vadászatai kerülnek bemutatásra. A háborús 1942-es évben még a természet nyugalma is felbolydult, hiszen a rendellenesen hosszú, kegyetlen tél után megkésve

A Nadler Herbert naplóbejegyzéseit publikáló sorozat legújabb részében az 1942-es és 1943-as évek vadászatai kerülnek bemutatásra. A háborús 1942-es évben még a természet nyugalma is felbolydult, hiszen a rendellenesen hosszú, kegyetlen tél után megkésve érkezett csak meg a tavasz, és az állatok viselkedése is mutatott változásokat. Ebben az esztendőben - noha változatos helyszíneken űzte a vadat - a vadászszerencse jobbára elkerülte a szerzőt, aki gyakran hiába "cserkelt, lopakodott, tervezett,

Nadler Herbert életét már a korai évektől kezdve a természet szeretete határozta meg, és az idők során erdészeti, mezőgazdasági, állattenyésztési, vadászati és zoológiai téren is széles körben elismert szaktekintéllyé ért, akinek irodalmi munkássága is jelentős. Az általa jegyzett vadászkönyvek és szakcikkek több nyelven is megjelentek, vadásznaplóiban pedig számszerűleg is lejegyezte közel háromezer vadászattal töltött napjának eredményeit, sőt költségeit is. E kötetben az 1939 és 1941 között