Úri muri

A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a Talentum Műelemzések sorozat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok új szempontú olvasatát, tömör, lényegre törő összefoglalását olvashatjuk továbbgondolásra ösztönző kérdések kíséretében a sorozat köteteiben.

A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a Talentum Műelemzések sorozat. A kötelező és az ajánlott olvasmányok új szempontú olvasatát, tömör, lényegre törő összefoglalását olvashatjuk továbbgondolásra ösztönző kérdések kíséretében a sorozat köteteiben.

A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számár...

Az Úri muri (1928) a múlt század végén játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet a legnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve.A regény három súlyos problémával foglalkozik, melyek természetesen

Az Úri muri (1928) a múlt század végén játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet a legnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve.A regény három súlyos problémával foglalkozik, melyek természetesen Móricz gondjai is. Egyrészt az önpusztító, dáridókkal teli földesúri - dzsentri lét valósághű ábrázolásával annak veszélyére figyelmeztet. Másrészt a környezetéből kiemelkedő, a környezeténél értékesebb földbirtokos; Szakhmáry Zoltán alakjában a

„Iszonyúan magyar” – írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos humorával, a magyar dzsentri világfájdalmas küzdelmeivel és tivornyáival e

A Millennium (1896) évében játszódó történet korában az unalom, semmittevés, ami leginkább jellemzi az urak életét. Ebből szeretne kitörni Szakhmáry Zoltán, a több száz holdas földbirtokos. Mintagazdaságról és gazdagságról álmodik, moderzinálni akar. Mind

A Millenium (1896) évében játszódó történet korában az unalom, a semmittevés, ami leginkább jellemzi az urak életét. Ebből szeretne kitörni Szakhmáry Zoltán, a több száz holdas földbirtokos. Mintagazdaságról és gazdagságról álmodik, modernizálni akar. Min

A Millennium (1896) évében játszódó történet korában az unalom, semmittevés, ami leginkább jellemzi az urak életét. Ebből szeretne kitörni Szakhmáry Zoltán, a több száz holdas földbirtokos. Mintagazdaságról és gazdagságról álmodik, moderzinálni akar. Mindeközben mégsem tud elszakadni a saját közegétől, annak szorításában van. Környezete meggátolja és visszahúzza, teljesen reménytelenül küzd. Magánélete sincs egyenesben, nem tud ellenállni a gyengébbik nemnek. Tiszteli és rajongva szereti feleség

„Iszonyúan magyar” – írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos humorával, a magyar dzsentri világfájdalmas küzdelmeivel és tivornyáival egy széteső nemzetgazdaság eltékozolt tehetségeinek világa. Szakhmáry Zoltán feladja, hogy tovább küzdjön az adósságaival és magánéleti problémáival. Talán egyedül abban bízhatunk, hogy a tűz, amellyel felgyújtja tanyáját, nemcsak a jót emészti

A Millenium (1896) évében játszódó történet korában az unalom, a semmittevés, ami leginkább jellemzi az urak életét. Ebből szeretne kitörni Szakhmáry Zoltán, a több száz holdas földbirtokos. Mintagazdaságról és gazdagságról álmodik, modernizálni akar. Mindeközben mégsem tud elszakadni saját közegétől, annak szorításában van. Környezete meggátolja és visszahúzza, teljesen reménytelenül küzd. Magánélete sincs egyenesben, nem tud ellenállni a gyengébbik nemnek. Tiszteli és rajongva szereti feleségé