u Kiadó

Aszlányi regényének - mely nagyon régen nem jelent meg, így könyvritkaságnak számít - főhőse egy testi és szellemi tartalékait felélt fiatalember, aki minden lehető és lehetetlen pillanatban álomba zuhan: utcai esőben és kávéházi fülledt melegben, a bútorkereskedő mintatermében és egy asszony mellett az ágyban - s tíz, száz és talán ezer helyzetben még. A talaját vesztett mérnök, Tóth Flórián sorsának alakulását követhetjük nyomon az ázott utcákon át: a selyemfiú és az öntudatos munkanélküli ket

A szerző a háborús években végezte a színi iskolát színész-rendező szakon. A Fővárosi Operett Színházban Karády, Honthy, Sárdy partnere volt. Rendezőként színpadra állította Latabárral a Nyitott ablakot, Tolnayval az Ipafai lakodalmat. 1948-ban a színháztudományok doktora lett. 1949-ben egyszerre játszotta rendezéseit az Operett, a Royal Revüszínház (Karádyval) és a Vidám Park színpada (Rózsahegyivel, Déri Sárival). Az államosítás után az Operett új igazgatónője politikai ürüggyel nem szerződtet

A szerzőt évtizedekig foglalkoztatta a különleges történet: a grófnő élete - amely egy orosz birtokon kezdődött és a velencei női börtönben végződött, s amelynek közbenső állomásai Európa nagyvárosai és legelőkelőbb fürdőhelyei, szanatóriumai, illetve bordélyai és bíróságai voltak. A bűnper velencei főtárgyalása lázba hozta az egész világsajtót. Tarnovszka sok évi fogházbüntetést kapott. Kiderült a bűnügy komor háttere, amelynél szövevényesebbet keveset produkált a kriminalisztika. A vörös hajú

A költő - mégha művelt is - nem föltétlenül a verseiben akar okos lenni. Azokban érzelmeinek, indulatainak enged szabad folyást elsősorban. Nem valamiféle természetfölötti lény, nem próféta, még csak nem is néptribunus - épp olyan esendő ember, mint az őt

Ez végre nem kötelező, de nagyon is ajánlott olvasmány több mint 500 röhögtető viccel, amelyre érdemes osztálytársaid figyelmét is felhívni – de persze ne az óra alatt.

A költő - mégha művelt is - nem föltétlenül a verseiben akar okos lenni. Azokban érzelmeinek, indulatainak enged szabad folyást elsősorban. Nem valamiféle természetfölötti lény, nem próféta, még csak nem is néptribunus - épp olyan esendő ember, mint az őt körülvevő köznapi figurák, csak éppen az átlagosnál érzékenyebb idegrendszerrel megáldva (vagy megverve), amely antennaként működik: felfogja belső kozmoszunk jeleit, rejtett üzeneteit - és szavakba önti azokat. Nem mindegy persze, hogy milyen

A mulandóság korbácsa hajszolta. Hogy nagyon kell sietni, mert hamar elszáll az élet. Szépséges csodák fájdították szívét és szemét. Mindent akart és semmit el nem szalajtani. A vágy mohóságában meg-megbotlott, bizony: ezért érezzük annyira magunkénak őt és az életét. Komor színekben festette meg önmagát, de élete ma is eleven és élni fog késő századokon át. Ebben az életműben - életében és műveiben - a visszataszító vonásokat régen elkendőzte már a halhatatlanság aranyfüstje.

Tudja mindenki, hogy tunkolni - azaz villára tűzött kenyérdarabkákkal mondjuk pörköltlében mártogatni - nem illik. Pedig jó! Akkor legyünk engedékenyek, s tegyünk kivételt a szigorú szabályok alól. Mondjuk azt: otthon, egymás közt nem is olyan nagy illetlenség. De egy díszvacsorán szigorúan tilos. Akár a mottója is lehetne ez az évtizedek óta népszerű illemkódexnek, mely most újra megjelenik.

Kannibálok, egzotikus tájak, feszültség, hátborzongató kalandok. Ezek jellemzik a világ talán leghíresebb krimiírója, Edgar Wallace Afrika-történeteit. A harmincas évek egyik legismertebb kalandregény sorozatának középpontjában Sanders, az angol gyarmatbirodalom teljhatalmú kormányzója áll, aki fekete Afrika legtitokzatosabb területén kísérli meg taktikával, diplomáciai érzékkel, szigorral összebékíteni a különböző bennszülött törzseket, és érvényesíteni Anglia érdekeit. A laza szerkezetű, hol h

Jack London Beszélő kutya című regénye - Jeromos és Mihály kölyökkorának leírása - után az Olvasó e regényben Mihály sorsát kísérheti végig. Az éneklő kutya története - mint az író más kutyaregényei - sem csupán "történet", hanem érzékletes bemutatása szeretetnek, gyűlöletnek, gyengédségnek és kegyetlenségnek, mindez remek jellemábrázolással, fordulatos cselekményeken keresztül. A világirodalom népszerű regényeit magában foglaló sorozatunk második kötete ez a könyv.

Képzeljék el Michel Ange-ot, az ellenállhatatlan nyolcéves kisfiút, aki "kétségbeesetten" keres nagymamát magának! Képzeljék el a szép, aktív és lelkes Blandine-t, aki a Kék Ég nevű kellemes nyugdíjas otthonban lakik egy park közepén, ahol idős emberek baráti körben művelődnek és sportolnak. Az idillre vetülő egyetlen árnyék: Blandine özvegy, és a családja külföldön él. Amikor egy szép napon véletlenül találkozik a gyermekkel, egy csapásra kölcsönösen megszeretik egymást. De hát ki ez a magányos

Hans Habe nagyregénye huszadik századi apa-fiú konfliktust állít a középpontjába. Megjelenése után hosszú évekig tartó heves vitákat váltott ki. Az idősebb Wendelin a Harmadik Birodalom elismert, híres filmrendezője volt. Fia, Christoph elundorodik apja eszméitől, és helyét keresi a háború utáni világban. Izraelbe utazik, egy kibucban dolgozik másfél évig zsidó néven, majd a "vasfüggöny" mögött próbál magára találni: Lengyelországban, és az ötvenhatos forradalom leverése utáni Magyarországon. El

Ismertető:ld."Belelapozás".