Typotex Kiadó

A Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja. A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra az egyéni és társadalmi erőszak hatásait a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságtal

Valami vagy szöveg, vagy nem az. De hogy ez mitől függ? Nincs rá általános – állandó – szabály. Koroktól, helyszínektől, személyektől, alkalomtól függ, hogy éppen valamit (akár ugyanazt a valamit) szövegnek tartjuk-e vagy sem. De ha így van, akkor miért akarjuk minden áron meghatározni? Nyelvészetileg besorolni? Vajon jól tesszük-e, amikor a nyelvi hierarchia csúcsán akarjuk megtalálni a szöveget? A szöveg ugyanis nem a „legnagyobb nyelvi egység”, merthogy egyáltalán nem nyelvi egység. Különössé

Dr. Jacob Ecco matematikai módszerekkel dolgozó detektív és hivatásos problémamegoldó. Ebben a könyvben éleslátó következtetéseivel segít ügyfeleinek elrejtett kincseket megtalálni, emberrablók eszén túljárni és kémeket leleplezni. Az ügyfelek által feladott rejtvények megfejtése azonban az olvasó feladata is. Ebben van segítségére Dr. Ecco társa, Scarlet professzor, a kalandos történetek lejegyzője, aki kérdéseivel és észrevételeivel kapaszkodót nyújt az olvasó számára a feladatok önálló megold

A kötetben közölt tanulmányok a weberi ideáltípusokkal foglalkoznak: a fogalomalkotás problémáit tárgyaló legkorábbi weberi szövegektől kezdve egészen az „utolsó szóig”, a Gazdaság és társadalom első részéig áttekintik az ideáltipikus fogalmi konstrukciók helyét és jelentőségét a weberi életműben. Ebben az utoljára írott szövegben Weber a „cselekvés” fogalmából kiindulva, az egymást követő és a társadalmasodás folyamatának egyre tágabb köreit megadó fogalomdefiníciók során át emelkedik egyre föl

Valami vagy szöveg, vagy nem az. De hogy ez mitől függ? Nincs rá általános – állandó – szabály. Koroktól, helyszínektől, személyektől, alkalomtól függ, hogy éppen valamit (akár ugyanazt a valamit) szövegnek tartjuk-e vagy sem. De ha így van, akkor miért akarjuk minden áron meghatározni? Nyelvészetileg besorolni? Vajon jól tesszük-e, amikor a nyelvi hierarchia csúcsán akarjuk megtalálni a szöveget? A szöveg ugyanis nem a „legnagyobb nyelvi egység”, merthogy egyáltalán nem nyelvi egység. Különössé

Könyvünk az új felsőoktatási szerkezetben az egyetemi alapképzésben (BSc, BA) résztvevő hallgatók számára írodott. Egyaránt használhatják a Műegyetem mérnök-,közgazdász- és műszakimenedzser-hallgatói. A könyv szerzőgárdáját a BME Környezetgazdaságtan Tanszékének oktatói alkotják,akik egyrészt kutatói, szakértői az álataluk írt fejezeteknek, fejezetrészeknek, másrészt tanítják azokat a tárgyakat, amalyeknek ezek a tananyagrészek megalapozásául szolgálnak.

Könyvünk célja, hogy egy alkalmazott gazdaságtudományba vezesse be az Olvasót. Ez az alkalmazott gazdaságtan nem a gazdaság valamely ágazatával, szektorával, hanem mindenfajta tevékenység térbeli elhelyezkedésének gazdasági törvényszerűségeivel, tényezőivel, szabályaival foglalkozik. A könyv tartalma két fő részre bontható: első része elméleti jellegű, a regionális gazdaságtan kialakulásával, a közgazdaságtudomány fejlődésével való kapcsolatáról, a fő elméleti tételekről, modellekről szól. Az ös

Itt a globális felmelegedés! Akár esik, akár fagy, kiárad egy folyó, vagy éppen kiapad, a média rutinszerűen ráerősít, és ha egy rekord is megdől (ami jó párszor előfordul), vezető hír lesz belőle. Nem is olyan rég a közelgő jégkorszakról szólt az aktuális pánik. Abban az időben a szén-dioxidra csak úgy gondoltak, mint egy jelentéktelen, egyéniség nélküli gázra, és a klímaváltozás csupán egy volt a globális problémák között. A légszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés, a fajok kihalása v

Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűn kiemelt szerepet kapott az ókori világban, ahol a gonosz megtestesüléseként tekintették, és a zsidó-keresztény kultúrkörben az erkölcstelenség megfékezésének egyik alappillére lett. Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Egy dolog biztos: vétekről és bűnről ismét időszerű beszé

Az osztrák Nobel-díjas író fáradtságról írott kísérlete 1989 és 1991 között keletkezett esszétrilógiájának nyitódarabja. Az általában negatívan értelmezett fáradtságot a szerző a jelenség formáiról és képeiről - elbeszélő prózai eszközökkel - önmagával fo

A rejtvényfejtés és a matematika gyakorlása között az a különbség, hogy a rejtvényfejtő gyakran intuíciók segítségével jut el a megoldáshoz, és miközben ez a tevékenység kifejezett örömérzést okoz, sokszor bajban lenne, ha a sikeres megoldást frappánsan i

(magyar-német) A párhuzamos formájú kétnyelvű kiadás egyéb előnyei mellett kiváló segítség lehet az elmélyült zenehallgatáshoz. Abban a reményben bocsátjuk útjára a kötetet, hogy sokan lesznek, akiket ily módon fog hozzájuttatni Wagner érzelmileg leginkább túláradó alkotásának még teljesebb élvezetéhez. "Wagner valóban jó drámaköltő volt (szövegkönyveit már akkor szívesen olvastam, amikor még egyetlen operáját sem láttam), s zenéje hatalmas hangcsarnokokat épít a költő tiszta alaprajzára."

1998 és 2005 között szegedi és bécsi magyar egyetemisták vitaestek sorát rendezték a hit és tudomány viszonyáról. A kötet a vitaestek hangfelvételeinek szerkesztett változatát tartalmazza. Ez a hiánypótló kezdeményezés teológusok, hívő és ateista természettudósok és filozófusok számára tette lehetővé, hogy nézeteiket nyilvánosan kifejthessék és egyúttal inspiráló párbeszédekben többféle nézőpontból megvilágíthassák. És ahogyan párbeszéd, kérdezni tudás és toleráns gondolatcsere jellemezte a vit

Peter Handke a fáradtságról szóló esszéjéhez hasonlóan, trilógiájának második részében is a valóság megragadhatóságát és egyúttal az írás folyamatát állítja középpontba azzal, hogy egy olyannyira mellékes vagy jelentéktelen dolognak, mint a zenedoboz, sze

Kötetünk szerzői Foucault 1970-es években felvázolt genealógiáját olyan önálló kiindulópontnak tekintik, amely a kritika új, működőképes fogalmát és a hétköznapokban ellenállóbb elméleti kidolgozását segíti elő. Ha a visszásságokat társadalmi gyakorlatokk

Ma a világon példátlan gyorsasággal növekszik a genetikailag módosított növények vetésterülete. Hogy ez jó vagy sem, arról intenzív és indulatos szakmai, politikai, gazdasági, és médiaviták folynak. De miről is vitatkozunk? Tudta ön, hogy: ...a DNS önmagában nem élő anyag? ...a klónozás - bárhonnan is származik a kijelölt gén - többnyire az Escherichia coli nevű emberi bélbaktériumban történik meg? ...Dolly, az első klónozott bárány a 227-ik kísérletre sikerült? ...a papaját a géntechnoló

Az osztrák Nobel-díjas író fáradtságról írott kísérlete 1989 és 1991 között keletkezett esszétrilógiájának nyitódarabja. Az általában negatívan értelmezett fáradtságot a szerző a jelenség formáiról és képeiről – elbeszélő prózai eszközökkel – önmagával folytatott dialógusában a beteljesedett élet alapfeltételeként kezeli. A pillanatfelvételekből, emlékekből kibontott létértelmező kísérlet finoman billeg a széppróza és a filozófia határán. Handke a fáradtság állapotának sajátos tipológiáját alkot

A rejtvényfejtés és a matematika gyakorlása között az a különbség, hogy a rejtvényfejtő gyakran intuíciók segítségével jut el a megoldáshoz, és miközben ez a tevékenység kifejezett örömérzést okoz, sokszor bajban lenne, ha a sikeres megoldást frappánsan indokolnia is kellene. Így logikai feladványokon még azok is szívesen gondolkodnak, akiket hidegen hagy a matematika. 139, 33, 87, 100, 64, 98... Mi az összefüggés ebben a számsorozatban? Ne töprengjünk: semmi! Ez a feladatszámok sorrendje Károly

Ötven évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat már mai is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek, másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel: Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések m