Typotex Kiadó

A Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja. A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra az egyéni és társadalmi erőszak hatásait a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságtal

A kötet ott kezdődik, ahol Edgar Allan Poe befejezte híres-nevezetes művét, a Seherezádé ezerkettedik meséjét. Ebben a mesében Poe teljesen más képet fest Seherezádé végső sorsáról, mint Az ezeregyéjszaka meséi. Nekem azonban van egy jobb változatom - így a szerző: egy fejtörő mese, amely remélem, érdekli Önöket, és jól fognak szórakozni rajta. Az első rész átvezet egy új területre, amelyet "kényszerlogikának" neveznek. Ezután néhány új logikai fejtörő, fortély, játék, gödeli kérdés következik,

Valami vagy szöveg, vagy nem az. De hogy ez mitől függ? Nincs rá általános – állandó – szabály. Koroktól, helyszínektől, személyektől, alkalomtól függ, hogy éppen valamit (akár ugyanazt a valamit) szövegnek tartjuk-e vagy sem. De ha így van, akkor miért akarjuk minden áron meghatározni? Nyelvészetileg besorolni? Vajon jól tesszük-e, amikor a nyelvi hierarchia csúcsán akarjuk megtalálni a szöveget? A szöveg ugyanis nem a „legnagyobb nyelvi egység”, merthogy egyáltalán nem nyelvi egység. Különössé

Valami vagy szöveg, vagy nem az. De hogy ez mitől függ? Nincs rá általános – állandó – szabály. Koroktól, helyszínektől, személyektől, alkalomtól függ, hogy éppen valamit (akár ugyanazt a valamit) szövegnek tartjuk-e vagy sem. De ha így van, akkor miért akarjuk minden áron meghatározni? Nyelvészetileg besorolni? Vajon jól tesszük-e, amikor a nyelvi hierarchia csúcsán akarjuk megtalálni a szöveget? A szöveg ugyanis nem a „legnagyobb nyelvi egység”, merthogy egyáltalán nem nyelvi egység. Különössé

A kötetben közölt tanulmányok a weberi ideáltípusokkal foglalkoznak: a fogalomalkotás problémáit tárgyaló legkorábbi weberi szövegektől kezdve egészen az „utolsó szóig”, a Gazdaság és társadalom első részéig áttekintik az ideáltipikus fogalmi konstrukciók helyét és jelentőségét a weberi életműben. Ebben az utoljára írott szövegben Weber a „cselekvés” fogalmából kiindulva, az egymást követő és a társadalmasodás folyamatának egyre tágabb köreit megadó fogalomdefiníciók során át emelkedik egyre föl

Könyvünk célja, hogy egy alkalmazott gazdaságtudományba vezesse be az Olvasót. Ez az alkalmazott gazdaságtan nem a gazdaság valamely ágazatával, szektorával, hanem mindenfajta tevékenység térbeli elhelyezkedésének gazdasági törvényszerűségeivel, tényezőivel, szabályaival foglalkozik. A könyv tartalma két fő részre bontható: első része elméleti jellegű, a regionális gazdaságtan kialakulásával, a közgazdaságtudomány fejlődésével való kapcsolatáról, a fő elméleti tételekről, modellekről szól. Az ös

Boldog emberek vagytok! így kiáltott fel Hankiss Elemér 2014 januárjában, amikor kérdésére Nem veszett-e el az emberi lét értelme azzal, hogy a modern fizika a mikrovilágtól az Univerzum határáig terjedő tartományban egy nevetségesen kicsiny térbeli és rövid időbeli létezésre korlátozza?, mosolyogva ráztam fejem. Inkább elbűvöl az emberi értelem, amely világunk sokféleségét egységes fizikai gyökerekhez vezeti vissza. Remélem, hogy válogatott írásaim kellő türelemmel és elszántsággal felvértezett

Egy kötetbe gyűjtöttük össze Rényi Alfréd Dialógusok a matematikáról, Levelek a valószínűségről, Napló az információelméletről címen külön-külön egykor könyv alakban már megjelent népszerűsítő írásait. Fontosnak tartjuk, hogy ezekhez a művekhez a mai fiatalok is hozzájussanak, ugyanis az idősebb generáció soraiból számtalan matematikus, mérnök és tanár figyelmét, sokuknak pályáját fordították a matematika felé Rényi említett írásai. A szerző ugyanis kiváló népszerűsítő író volt, aki rendhagyó fo

Kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség - ez a hét kifejezés a bűnök egész univerzumát foglalja össze. A hét főbűn kiemelt szerepet kapott az ókori világban, ahol a gonosz megtestesüléseként tekintették, és a zsidó-keresztény kultúrkörben az erkölcstelenség megfékezésének egyik alappillére lett. Mit mondanak ezek a kifejezések napjainkban? Mi maradt meg egykori végzetes és veszedelmes természetükből? Egy dolog biztos: vétekről és bűnről ismét időszerű beszé

Az osztrák Nobel-díjas író fáradtságról írott kísérlete 1989 és 1991 között keletkezett esszétrilógiájának nyitódarabja. Az általában negatívan értelmezett fáradtságot a szerző a jelenség formáiról és képeiről - elbeszélő prózai eszközökkel - önmagával fo

1998 és 2005 között szegedi és bécsi magyar egyetemisták vitaestek sorát rendezték a hit és tudomány viszonyáról. A kötet a vitaestek hangfelvételeinek szerkesztett változatát tartalmazza. Ez a hiánypótló kezdeményezés teológusok, hívő és ateista természettudósok és filozófusok számára tette lehetővé, hogy nézeteiket nyilvánosan kifejthessék és egyúttal inspiráló párbeszédekben többféle nézőpontból megvilágíthassák. És ahogyan párbeszéd, kérdezni tudás és toleráns gondolatcsere jellemezte a vit

Kötetünk szerzői Foucault 1970-es években felvázolt genealógiáját olyan önálló kiindulópontnak tekintik, amely a kritika új, működőképes fogalmát és a hétköznapokban ellenállóbb elméleti kidolgozását segíti elő. Ha a visszásságokat társadalmi gyakorlatokk

A Mozart Don Juanja2 cím megkerülhetetlennek mutatkozott, amikor Fodor Géza fő opuszából, A Mozart-opera világképe könyvből ezt a nagy formátumú esszét kiemeltük. "Kierkegaard azt írja, hogy az érzékiséget, az érzéki-erotikusat mint princípiumot, mint erőt, mint birodalmat a kereszténység hozta létre azáltal, hogy a szellem kizárta, s így önálló, ellentétes elvként határozta meg." "Mozart Don Juanja ennek a világállapotnak az utolsó óráit ábrázolja. Az opera - a nyitány d-moll andante bevezetőjé

Az osztrák Nobel-díjas író fáradtságról írott kísérlete 1989 és 1991 között keletkezett esszétrilógiájának nyitódarabja. Az általában negatívan értelmezett fáradtságot a szerző a jelenség formáiról és képeiről – elbeszélő prózai eszközökkel – önmagával folytatott dialógusában a beteljesedett élet alapfeltételeként kezeli. A pillanatfelvételekből, emlékekből kibontott létértelmező kísérlet finoman billeg a széppróza és a filozófia határán. Handke a fáradtság állapotának sajátos tipológiáját alkot

A rejtvényfejtés és a matematika gyakorlása között az a különbség, hogy a rejtvényfejtő gyakran intuíciók segítségével jut el a megoldáshoz, és miközben ez a tevékenység kifejezett örömérzést okoz, sokszor bajban lenne, ha a sikeres megoldást frappánsan indokolnia is kellene. Így logikai feladványokon még azok is szívesen gondolkodnak, akiket hidegen hagy a matematika. 139, 33, 87, 100, 64, 98... Mi az összefüggés ebben a számsorozatban? Ne töprengjünk: semmi! Ez a feladatszámok sorrendje Károly

A Kr. e. IV. századi athéni szónok, Hypereidés két beszédének (Dióndas ellen, Timandros ellen) töredékeit az elmúlt évszázad egyik tudományos szenzációját jelentő kézirat, a híres-hírhedt Archimédés-palimpsestus őrizte meg. A kódex kiadását előkészítő nemzetközi kutatócsoportot az attikai ékesszólás magyar szakértője, Horváth László vezette. Elsősorban az ő érdeme, hogy a korábban szinte láthatatlan sorok immár nemcsak olvashatóvá, de érthetővé is váltak. A görög szöveg példaértékű kiadása, a ma

A Rika agyában című regény a tudat ragyogó fénye és a tudatalatti homályos alagútjai közötti utazás és rendkívüli lényekkel való találkozások kalandjait kínálja. A Varázslók és A terápia című könyvek szerzője, Levent Mete a lélek mélységei elé tart tükröt ezzel a regényével. Sajátos nézőpontból: egy gimnazista lány agyából fogja vallatóra; az egyéni és társadalmi erőszak hatásait; a fantasztikus irodalom lehetőségeivel figyelmeztet a világunk egyre megszokottabbá váló kegyetlenségére és igazságt

A Föld nagysága, a nagy Fermat-sejtés, a gráfelmélet születése, az éles eszű Dido és a kör négyszögesítése - jobbnál jobb témák a könyvből, amelyből világosan kiderül, hogy a matematika nem szabálygyűjtemény, hanem a gondolkodás iskolája. A szerző hosszú