TANULMÁNYOK MAGYAR

"A mély nyelvismeret, a határozott nyelvi öntudat elemi kötelesség mindenki számára, de főleg azoknak, akik művészi becsvággyal járulnak a magyar olvasó közönség elé" - üzeni nekünk, az utódoknak a nagy nyelvtudó, és tanító, Bárczi Géza. E faladat eléréséhez segít hozzá könyvével. Ismertető: "Belelapozás".

"Balogh Tamás írásai többnyire párba állított "holland-magyar" szellemi portrék soraként jelennek meg a könyvben - az olvasó nem csak Huizingával kapcsolatban szerezhet ismereteket; a tanulmányok fontos részei a Szerb Antalra, Halász Gáborra, Kerényi Károlyra, Passuth Lászlóra, Cs. Szabó Lászlóra vonatkozó szakirodalomnak is. Balogh nem csupán a holland történész fogadtatását vizsgálja, hanem a fogadtatás kontextusainak gyakran mikroszkopikus részletességű elemzésével rávilágít a vizsgált korsza

"Balogh Tamás írásai többnyire párba állított "holland-magyar" szellemi portrék soraként jelennek meg a könyvben - az olvasó nem csak Huizingával kapcsolatban szerezhet ismereteket; a tanulmányok fontos részei a Szerb Antalra, Halász Gáborra, Kerényi Károlyra, Passuth Lászlóra, Cs. Szabó Lászlóra vonatkozó szakirodalomnak is. Balogh nem csupán a holland történész fogadtatását vizsgálja, hanem a fogadtatás kontextusainak gyakran mikroszkopikus részletességű elemzésével rávilágít a vizsgált korsza

A költészet, sugallja a kultikus beállítás, nem egyszerűen más, a mindennapok aktivitásától vagy megszokott voltától eltérő, különös megnyilatkozási forma, hanem mindjárt több is, mint "egyszerű" földi gesztus vagy élmény, több, mint az élet, a "normális emberinél" magasabbrendű minőség, melyben - szekularizáció ide vagy oda - maga az isteni jelleg vagy lényeg nyilatkozhatik meg. A költészet kultikus tisztelete, a költészettel kapcsolatos kultikus beállítódás, a költészetről megnyilatkozó beszéd

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a témája Glant Tibor kötetének, de más szemszögből, mint ahogyan azt megszoktuk. Az ’56-os magyar forradalom rendkívül gazdag irodalma elsősorban a magyarországi vonatkozásokra, összefüggésekre figyelt a megjelent memoárokban, történelmi szakmunkákban, politikatörténeti elemzésekben. Glant Tibor viszont olyan témát választott, amely úttörő jellegű, mert magyar nyelven megjelent kötetben ezt még nem dolgozták föl: Amerika emlékezetét vizsgálta. Hogyan

"Balogh Tamás írásai többnyire párba állított "holland-magyar" szellemi portrék soraként jelennek meg a könyvben - az olvasó nem csak Huizingával kapcsolatban szerezhet ismereteket; a tanulmányok fontos részei a Szerb Antalra, Halász Gáborra, Kerényi Károlyra, Passuth Lászlóra, Cs. Szabó Lászlóra vonatkozó szakirodalomnak is. Balogh nem csupán a holland történész fogadtatását vizsgálja, hanem a fogadtatás kontextusainak gyakran mikroszkopikus részletességű elemzésével rávilágít a vizsgált korsza

Ady Endre - Németh László

Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. - Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kalevala műfordítója. Vikár Béla a Kalevala fordítójaként is ismert. Jelen tanulmánya a Kale

A történelem maga, és az azt tükröző történettudomány is komplex. Különösen igaz ez a kora újkori magyar történelemre, amely az alapja és a gyökere számos jelenlegi folyamatnak, problémának is. Ebben a kötetben helyet kaptak a (kora újkori) történelem oktatásával és kutatásával kapcsolatos írások is: Mohácstól a tizenöt éves háborún át egészen az új kísérleti történelem tankönyvig vezetnek a szálak, amelyek szándékosan csak részben elvarrtak... Illik Péter szerző - többekkel ellentétben - azt ál

Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. - Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kalevala műfordítója. Vikár Béla a Kalevala fordítójaként is ismert. Jelen tanulmánya a Kalevala és a magyar ősvallás kapcsolatával foglalkozik.

"Balogh Tamás írásai többnyire párba állított "holland-magyar" szellemi portrék soraként jelennek meg a könyvben - az olvasó nem csak Huizingával kapcsolatban szerezhet ismereteket; a tanulmányok f...

Zinner Tibor tanulmánykötete a magyar igazságügy 1945 utáni átalakulásának folyamatába enged bepillantást, amikor a hazai bíróságok munkájában mindennapos gyakorlattá vált a sztálini jogelmélet. A szerző bemutatja a népbíráskodás 1945 és 1956 utáni rendszerét, miközben kitér a világháborút követő európai gyakorlatra is. Egy másik írás azt vizsgálja, hogyan használta fel a kommunista párt által irányított politikai rendőrség az igazságügyi szerveket 1946/1947 fordulóján a reakciósnak kikiáltott t

2019-ben azzal a céllal szerveztük meg az 1. Budapesti Illusztrációs Fesztivált, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk az illusztrációs grafikával foglalkozó hazai alkotók számára, láthatóvá tegyük a fiatal tehetségeket, hosszabb távon pedig nemzetközi szinten is reprezentáljuk a magyar illusztrációt. Kezdettől fogva nem csupán egy pályázati tárlatban gondolkodtunk, hanem fesztiváljellegű rendezvénysorozatban, amely e gazdag kifejezési forma többféle vetületét mutatja be, párhuzamosan. Noh

2016. november 11-én a Károli Gáspár Református Egyetem posztgraduális gyerekirodalom képzése - a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával rendezett konferenciát az utóbbi néhány év gyerekirodalmáról, gyerekkönyveiről. A nagy érdeklődés mellett lezajlott konferencia célja az volt, hogy bemutassa azt a fordulatot, amely a magyar gyerekkönyv-kultúrában a 2000-es évek eleje óta jelen lévő innovatív könyvkiadás kitartó munkáját betetőzte. Kötetünk tanulmányai a konferencia-előadásoknál

A magyar nép nevében? - Tanulmányok népbíróságokról, jogászokról, diktatúráról Zinner Tibor tanulmánykötete a magyar igazságügy 1945 utáni átalakulásának folyamatába enged bepillantást, amikor a hazai bíróságok munkájában mindennapos gyakorlattá vált a

A könyv borítóján a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, mely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna. Író-történész szerzője új szempontból közelíti meg a vészk

Miért kell újabb kötetet kiadni, nem tudunk, nem beszélünk róla eleget? Jeles évfordulók idején gyakran halljuk a már-már vádnak tetsző kérdést. Így vagyunk 1956-tal is – pedig tudjuk, a forradalom és szabadságharc valós történeti kutatása az eltelt hatvanöt év első felében szinte teljesen lehetetlen volt. Az elmúlt harminc év megnyitotta a kapukat, és számos kérdést tisztázott. A helyzet sajátosságai folytán a tudományos kutatásnak természetesen harcolnia kellett az „ellenforradalmi” narratíván

A kötet a közelmúltban elhunyt Litván Györgynek állít emléket azzal, hogy gazdag életművéből összegyűjti a szerző legfontosabb történeti tanulmányait. A tanulmányok elsősorban a magyar századelő eszmei és politikai törekvéseit, a nemzeti, a demokratikus é

Bővebb, tagoltabb ismertetés:Az „Egy Csonk Maradhat” című tanulmánykötet „A hagyomány mint feladat az 1920-as évek magyar irodalmában” című, 2002. október 23-án a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Irodalmi Tanszékein működő kutatásfejlesztési program és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében megrendezett konferencia előadásait, az előadások nyomán készült tanulmányokat tartalmazza. Maga a kötet hármas csoportosításban adja közre az elhangzottakat. A szerkesztők három blokkot szerveztek