Tanulmányok esszék

Szántó T. Gábor a megértés és az önmegértés igényével nyúl a modern zsidó irodalom érzékeny kérdéseihez, akár hazai, akár külföldi szerzőket elemez. Ha tárgya igényli, a kinyilatkoztatás hagyományáig, a rabbinikus gondolkodásig, a száműzetés élményéig, az azonosulás vágyáig, a beilleszkedés sikeréig és megbicsaklott reményéig, a vészkorszak és a diktatúra traumájáig vezeti vissza a vizsgált műveket, miközben a téma nemzetközi szakirodalmát is felhasználva, egybeveti az európai, az amerikai és a

A többjelentésű cím olyan cikkek, tanulmányok és esszék gyűjteménye, amelyekben a haza és haladás témakörét érinti közvetve vagy közvetlenül Csapody Miklós. A kötet érdekessége, ahogyan hogy az aktuális események által ihletett írások távlatot kapnak: nemcsak az írásuk óta eltelt néhány év, hanem az értékrend távlata is ez.

Amikor biztosan tudom, hogy át kell kelnem valamelyik határon, rendszerint összeszorul a gyomrom. Az utazással és a határátlépéssel kapcsolatos kétely, viszolygás, szorongás bele van kódolva a biztonságosnak és ismerősnek hitt otthon elhagyásába, a szabad mozgás eszményének és a szögesdrót-kerítésekkel körülölelt határvidék – ahol magam is élek – egymással ki nem békíthető, sőt egymást kizáró realitásába. A határhoz vezető úton már töprengek: vajon mit fog kérdezni ezúttal a hol barátságos, hol

A hozzám közel állókkal, a Mecsek alji városhoz kötődőkkel, a magyar irodalomban tekintélyes szerepet betöltőkkel foglalkozom írásaimban. Olyan izgalmas, érdekes kérdésekkel, mint a nagy ígéretnek induló, majd az irodalmi élet peremére szoruló, ám többre

A HORIZONT Bartusz-Dobosi László (1971) Bertha Bulcsu-díjas író tizedik önálló kötete, amely a szerző szellemi tájékozódásának látóhatárát az írás-olvasás viszonyrendszerének megváltozott keretei között mutatja be. „Egy új világ új nyelvének, új intertextuális környezetének kialakítása folyik. Ha igyekszünk, beleszólhatunk a tartalmakba. A formákba azonban egyre kevésbé. Ha lemaradunk, kimaradunk.” A jelen kötetben egybegyűjtött, a kortárs irodalomra és a jelen kor kulturális kincseire hol ráköz

Első részében a kötet kortárs művészeti, művészetelméleti kérdésekkel foglalkozik konkrét művek értelmezésén keresztül. Képzőművészeti alkotások - elsősorban festmények, képek - állnak középpontjában, de kitekint a film, az irodalom és a tánc műfaja felé is. A művészet kérdéseire szerteágazó szempontok bevonásával keresi a választ eltérő időszakokban készült, de egymáshoz kötődő műalkotások, műfajok illetve egy időben hasonló témáról, de különböző megközelítésben készült művek között. Mindeközbe

Ahogy azt eddig megjelent öt verseskötetében is tette, Falusi Márton az esszéiben is járja az országot és Európát: térben és időben. Közben portrét készít például Csoóri Sándorról, Székely Jánosról és Ágh Istvánról; keretbe foglalja a Hegyvidéket, Rómát és Bécset; részt vesz a könyvhéten, tudományos tanácskozásokon és sörözéseken, vagyis az irodalmi életben. Megfontol nézőpontokat, elemez értelmezési irányokat, és reflektál a kortárs történésekre, viszonyokra. A Kultúra arisztokrácia nélkül? cím

Ahogy azt eddig megjelent öt verseskötetében is tette, Falusi Márton az esszéiben is járja az országot és Európát: térben és időben. Közben portrét készít például Csoóri Sándorról, Székely Jánosról...

A Magyar szemhatár sorozat köteteiben az érintettek beszélnek helyzetükről, arról, hogyan gondolkodnak önmagukról, hogyan ítélik meg helyzetüket és jövőjüket, s teszik ezt - szándékunk szerint - pártsemlegesen. Az újabb kötetben a szerzőknek önkéntelenül is a Székelyföldön megrekedt történelmi időhöz (1918 - 1945 - 1990) kellett viszonyulniuk, hogy a kettős periféria-helyzetben önjáróvá vált változatlanságokból a 21. századi életvitel megteremtéséhez segítsék a szellemi és anyagi gyarapodásban é

Színes tinták - e könyv címe egyszerre akarja felmutatni az irodalom színes tarkaságát és szivárványosságát, s az irodalomnak történeti kapcsolatát a tintához, azaz az irodalom anyagi feltételezettségéhez, a művek "megcsináltságához". E kötet tanulmányai a magyar irodalom műveivel és történetével többféle nézőpontból foglalkoznak - többféleségükkel is azt óhajtják szemléltetni, hogy az irodalomnak nincsen egy kitüntetett változata, s nincsen egy kitüntetett megközelítési módja: aminthogy sok min

A költő Tőzsér Árpádot kezdettől fogva oly rendkívüli mértékben foglalkoztatta az irodalmi alkotásnak a mitje mellett a hogyanja is, hogy ebből a fokozott érdeklődésből később szinte természetszerűen születtek meg elméleti jellegű írásai is: irodalomtörténeti tanulmányai, kritikái, recenziói, esszéi. Válogatásunk elsősorban a 80 éves költő irodalomkritikusi és irodalomtörténeti munkásságát kívánja bemutatni, de mutatóban közlünk írásokat publicisztikai munkáiból és interjúiból is. A záró fejezet

A profitráta létezése a tőke-munka viszony, általánosabb megközelítésben a termelési, társadalmi viszonyok visszatükröződése. Kötetemben azt mutatom be, hogy ezek a történelmileg változó viszonyok és az általuk szimbolizált, egymástól eltérő „objektív” st

A profitráta létezése a tőke-munka viszony, általánosabb megközelítésben a termelési, társadalmi viszonyok visszatükröződése. Kötetemben azt mutatom be, hogy ezek a történelmileg változó viszonyok és az általuk szimbolizált, egymástól eltérő „objektív” st

Színes tinták - e könyv címe egyszerre akarja felmutatni az irodalom színes tarkaságát és szivárványosságát, s az irodalomnak történeti kapcsolatát a tintához, azaz az irodalom anyagi feltételezettségéhez, a művek "megcsináltságához".E kötet tanulmányai a magyar irodalom műveivel és történetével többféle nézőpontból foglalkoznak - többféleségükkel is azt óhajtják szemléltetni, hogy az irodalomnak nincsen egy kitüntetett változata, s nincsen egy kitüntetett megközelítési módja: aminthogy sok mind

A jeles művelődésszociológus, Székely András Bertalan négy évtizede elkötelezett kisebbség- és nemzetiségkutató, főleg a Kárpát-medencére kiterjedően. Legutóbbi, négy éve (2018) kiadott munkája („Istennel, a hazáért”) óta megjelent publikációit gyűjtötte egybe ebben a tanulmány- és esszégyűjteményébe. Az első főfejezet („A népi kultúra vonzásában”) írásaiban elsősorban az identitás kérdésével foglalkozik. A szerző tizedik éve főszerkesztője „A magyarországi nemzetiségek néprajza” című többnyelvű

Színes tinták - e könyv címe egyszerre akarja felmutatni az irodalom színes tarkaságát és szivárványosságát, s az irodalomnak történeti kapcsolatát a tintához, azaz az irodalom anyagi feltételezettségéhez, a művek "megcsináltságához".E kötet tanulmányai a magyar irodalom műveivel és történetével többféle nézőpontból foglalkoznak - többféleségükkel is azt óhajtják szemléltetni, hogy az irodalomnak nincsen egy kitüntetett változata, s nincsen egy kitüntetett megközelítési módja: aminthogy sok mind

Születtem, mint oly sokan mások, igaz, Kardos András néven már kevesebben, és 1953-ban még kevesebben. Magyar-esztétika szakon végeztem, magamat leginkább kritikusnak, esztétának és szerkesztőnek tartom. A szocializmusnak becézett kádári korban voltam katona (ezt csak azért említem, mert itt értettem meg igazán, hogy hol élek: diktatúrában), voltam évtizedig állástalan és a demokratikus ellenzék másodvonala, írtam kritikát, esszét, tanulmányt. A váltás után Debrecenben tanítottam a Filozófiai

Az irodalom és a színház mellett a képzőművészettel is intenzíven foglalkozó kritikusnak, az utóbbi témát illetően, ez a harmadik kötete. Új képzőművészeti barangolása, minden műfajra kitérve, alapos példatár. A táj lélekarca mint cím, Nagy István életművét tárgyalva, egy kissé magában rejti a nagy magyar festő többé-kevésbé Trianonban gyökerező unikumát is. Az írások zöme, itt is az időrend a mérvadó, a 2014 és 2019 közötti hat évet fogja át – tárlatkritikák, esszék, valamint portrék formájában

Szántó T. Gábor a megértés és az önmegértés igényével nyúl a modern zsidó irodalom érzékeny kérdéseihez, akár hazai, akár külföldi szerzőket elemez. Ha tárgya igényli, a kinyilatkoztatás hagyományáig, a rabbinikus gondolkodásig, a száműzetés élményéig, az azonosulás vágyáig, a beilleszkedés sikeréig és megbicsaklott reményéig, a vészkorszak és a diktatúra traumájáig vezeti vissza a vizsgált műveket, miközben a téma nemzetközi szakirodalmát is felhasználva, egybeveti az európai, az amerikai és az