Tamási Áron

A két rokonítható regény első részében (Jégtörő Mátyás) a Jó szellem számtalan alakban (rovar, madár, állat képében) ölt testet, hogy segítse Mátyás és Márta, a fiatal, szegény székely házaspár családalapítását. A második részben (Ragyog egy csillag) a Jó szelleme - nem minden harc nélkül - az újszülött kis Mátyás testébe költözik. A cselekmény itt is egyszerű: a fiú cseperedik, növekszik, iskolába kerül. Apja lassan gyarapítja vagyonát, mígnem kitör a háború, és behívják katonának. Minden gond

A két rokonítható regény első részében (Jégtörő Mátyás) a Jó szellem számtalan alakban (rovar, madár, állat képében) ölt testet, hogy segítse Mátyás és Márta, a fiatal, szegény székely házaspár családalapítását. A második részben (Ragyog egy csillag) a Jó szelleme - nem minden harc nélkül - az újszülött kis Mátyás testébe költözik. A cselekmény itt is egyszerű: a fiú cseperedik, növekszik, iskolába kerül. Apja lassan gyarapítja vagyonát, mígnem kitör a háború, és behívják katonának. Minden gond

A trilógia befejező részében Ábel a hargitai rengeteg, majd a város után Amerikában próbál szerencsét. A csavaros észjárású székely fiút a talpraesettsége, humora és emberségessége segíti át a nehéz helyzeteken, hogy az újvilági kalandozások után végül visszatérjen szülőföldjére, mert ahogy a regény híres mondata is állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” 1. „Ábel, itt is rengetegben leszel!” 2. „Messze néztem, és úgy gondoltam Blankára, mint a sok csillag köz

A trilógia befejező részében Ábel a hargitai rengeteg, majd a város után Amerikában próbál szerencsét. A csavaros észjárású székely fiút a talpraesettsége, humora és emberségessége segíti át a nehéz helyzeteken, hogy az újvilági kalandozások után végül visszatérjen szülőföldjére, mert ahogy a regény híres mondata is állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” 1. „Ábel, itt is rengetegben leszel!” 2. „Messze néztem, és úgy gondoltam Blankára, mint a sok csillag közül

Ábel a rengetegben, Tamási Áron, Kemény kötésű, Magyar

- Nohát, Kerekes úr és Hidász úr nagy észbeli csatát vívtak egymással. Hidász úr álmomban is ott ült, ahol most kuporog; Kerekes úr pedig amott a veder helyén, a másik sarokban. Közből pedig maga ügyelte a békét, nehogy azok ketten összeverekedjenek.- Észbeli csata, s miről? - kérdezte Győző.- Arról, hogy mi célra vagyunk a világon.

Az olvasó Izsák József Tamási Áronról szóló kismonográfiájának harmadik kiadását tartja a kezében. Az első kiadás ötvenhárom évvel ezelőtt, 1969-ban jelent meg Bukarestben. Személyes emlékeim fűződnek a monográfia megírásának történetéhez, akárcsak édesap

- Nohát, Kerekes úr és Hidász úr nagy észbeli csatát vívtak egymással. Hidász úr álmomban is ott ült, ahol most kuporog; Kerekes úr pedig amott a veder helyén, a másik sarokban. Közből pedig maga ügyelte a békét, nehogy azok ketten összeverekedjenek.- Észbeli csata, s miről? - kérdezte Győző.- Arról, hogy mi célra vagyunk a világon.

Tamási Áron székely író és a Felvidékről elszármazott Féja Géza népi író barátságának, irodalmi együttműködésének bemutatása ez a szellemi értékekben gazdag, dokumentum értékű könyv. Egyrészt Féja Géza Tamási Áron köteteiről és színműveiről fogalmazott ismertetéseit, bírálatait foglalja össze, másrészt elénk tárja Tamási Áron leveleit, melyeket Féja Gézának címzett. A ritka kézirat tanúsága szerint Féja Géza erdélyi barátja és alkotótársa munkásságát 1929 júliusától, az Előörsben megjelent első

Kevesen ismerik úgy Tamási Áron életművét, mint Ablonczy László, de ami talán ennél is lényegesebb: kevesen értik, érzik ilyen pontosan és valós mélységében, milyen elvek, meggyőződések, szenvedélyek jegyében íródtak az erdélyi magyar irodalom - prózai mu

Kevesen ismerik úgy Tamási Áron életművét, mint Ablonczy László, de ami talán ennél is lényegesebb: kevesen értik, érzik ilyen pontosan és valós mélységében, milyen elvek, meggyőződések, szenvedélyek jegyében íródtak az erdélyi magyar irodalom - prózai munkássága nyomán elismert, de drámai műveit tekintve nem kellőképp értékelt - emblematikus szerzőjének színművei. A kritikus sorra veszi a megvalósult és a töredékben maradt, a számtalanszor előadott és a cenzúra által asztalfiókba száműzött d

Kevesen ismerik úgy Tamási Áron életművét, mint Ablonczy László, de ami talán ennél is lényegesebb: kevesen értik, érzik ilyen pontosan és valós mélységében, milyen elvek, meggyőződések, szenvedély...

Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élmények gomolyognak. Napjaink budapesti írója fölkerekedik, és elutazik Farkaslakára, hogy Tamási Áron szülőfaluját tanulmányozza. Beszélget az ott élőkkel, a polgármesterrel, a vendéglőssel, a pappal, a tanítónővel, a pakulárral és a nagyvállalkozóval, bejárja az utcákat és az esztenákat, részt vesz

Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élmények gomolyognak. Napjaink budapesti írója fölkerekedik, és elutazik Farkaslakára, hogy Tamási Áron szülőfaluját tanulmányozza. Beszélget az ott élőkkel, a polgármesterrel, a vendéglőssel, a pappal, a tanítónővel, a pakulárral és a nagyvállalkozóval, bejárja az utcákat és az esztenákat, részt ves

A kikényszerített álom – Tamási Áron szülőföldjén Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élménye

Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élmények gomolyognak. Napjaink budapesti írója fölkerekedik, és elutazik Farkaslakára, hogy Tamási Áron szülőfaluját tanulmányozza. Beszélget az ott élőkkel, a polgármesterrel, a vendéglőssel, a pappal, a tanítónővel, a pakulárral és a nagyvállalkozóval, bejárja az utcákat és az esztenákat, részt vesz

Falusi Márton formabontó, a költői esszétől a szociográfiáig számos műfaj határait vakmerően sértő prózájában álmok és valóságok, metaforák és kemény tények, emlékek és látomások, olvasmányok és élmények gomolyognak. Napjaink budapesti írója fölkerekedik