TALENTUM DIÁKKÖNYVTÁR

Edmond Rostand Cyrano de Bergeracról 1897-ben nagysikerű drámát írt. A drámai alak eredetije, az igazi Savinien de Cyrano de Bergerac a XVII. század szülötte, Moliére barátja, a mai bátor, harcos és nemes, szellemes és gavallér hősök, egy rettenthetetlen Indiana Jones vagy egy rejtélyes sorsú Luc Skywalker klasszicista kori őse.Cyrano legfontosabb műalkotása a saját élete, ahogy erre a romantika költője, Rostand ráérzett. Cyrano, miközben a gascogne-i gárdacsapat rettegett kardforgatója lett, fi

Nero a regény elején ártatlan, a világról mit sem tudó ifjú. Mostohaapjával, Claudiussal beszélget, csodálja a férfiban a tudóst, és nem veszi észre benne a császárt. Ekkor megjelenik Agrippina, vizet hoz Claudiusnak. A császár pár perc múlva halott. És N

Nero a regény elején ártatlan, a világról mit sem tudó ifjú. Mostohaapjával, Claudiussal beszélget, csodálja a férfiban a tudóst, és nem veszi észre benne a császárt. Ekkor megjelenik Agrippina, vizet hoz Claudiusnak. A császár pár perc múlva halott. És Nerót új néven szólítják: császár. Föl kellene lázadnia, valahogy szembe kellene szegülnie, de körötte minden és mindenki megőrzi nyugalmát. Mire föleszmél a kábulatból, már bűntárs és bűnös volt. Nero iszonyatosan szenved. És ekkor egy éjszaka m

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azo

Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. �Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt

Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. "Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt

Petőfi Sándor ezen elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: " A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna–Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére,

A magyar irodalom egyik legkedveltebb elbeszélő költeménye, a János vitéz, egy fiatal juhászbojtár, Kukorica Jancsi varázslatos és kalandos útját követi végig. A szegény pásztorfiúból bátor vitézzé váló hős a szerelemért és a dicsőségért harcol, miközben

„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.” – írja Petőfi Arany Jánoshoz című versében. Arany valóban robbanásszerűen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával, elbesz

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és eze

Halála után előkerült Karinthy néhány notesze. Ide jegyezte fel legelőször ötleteit: az első villanásokat. Egyik ilyen jegyzete: „A humor – a teljes igazság”. Ennek a tételnek ragyogó megvalósítása Karinthy fiatalkori, híres könyve, a Tanár úr kérem, ame

Mikszáth munkásságának legértékesebb darabjai, a novellák és az országgyűlési karcolatok mellett, regényei. A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai

Vörösmarty a tündéries drámára a hazai színpadokon bemutatott német fordítások közt is talált példát s inspirálta őt a Szentivánéji álom. A Csongor és Tünde mégis eredeti és mélyen nemzeti alkotás. Alapszövetét Gergei (Gyergyai) Albert 16. századi Árgirus históriája, e népivé idomult ponyvahistória adta. Az első felvonás, az aranyalmafával, boszorkánnyal, tündérszerelemmel, még csak a különös mesevilágnak a Tündérvölgyből ismert hangulatát nyújtja, s ugyanaddig jut, ameddig a Délsziget: a szerel

Halála után előkerült Karinthy néhány notesze. Ide jegyezte fel legelőször ötleteit: az első villanásokat. Egyik ilyen jegyzete: „A humor – a teljes igazság”. Ennek a tételnek ragyogó megvalósítása Karinthy fiatalkori, híres könyve, a Tanár úr kérem, amely a diákkor örömeinek és bánatainak örökérvényű fölidézése tizenöt remekbe szabott karcolatban. A kötetet, akárcsak Molnár: Pál utcai fiúkját, vagy Milne: Micimackóját, felnőtt és gyerek egyforma örömmel veszi kézbe, s aki gyermekkorában már ol

Arany János balladái azon túl, hogy a Toldi mellett a legismertebbek a lírikus munkásságából: a nemzeti műveltségbe szervesen beépültek szinte keletkezésük óta. Nincs olyan diák vagy felnőtt, aki ne ismerne egy-egy balladát, néhány strófát, sort, némely m

Petőfi kilenc elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848). Az előbbi, ez a komikus eposz, a műfaj paródiája halálos komolysággal üzen hadat a korábbi, patetikusságra is hajlamos irodalmi korszaknak. Egyben markán