TALENTUM DIÁKKÖNYVTÁR

Edmond Rostand Cyrano de Bergeracról 1897-ben nagysikerű drámát írt. A drámai alak eredetije, az igazi Savinien de Cyrano de Bergerac a XVII. század szülötte, Moliére barátja, a mai bátor, harcos és nemes, szellemes és gavallér hősök, egy rettenthetetlen Indiana Jones vagy egy rejtélyes sorsú Luc Skywalker klasszicista kori őse.Cyrano legfontosabb műalkotása a saját élete, ahogy erre a romantika költője, Rostand ráérzett. Cyrano, miközben a gascogne-i gárdacsapat rettegett kardforgatója lett, fi

Nero a regény elején ártatlan, a világról mit sem tudó ifjú. Mostohaapjával, Claudiussal beszélget, csodálja a férfiban a tudóst, és nem veszi észre benne a császárt. Ekkor megjelenik Agrippina, vizet hoz Claudiusnak. A császár pár perc múlva halott. És Nerót új néven szólítják: császár. Föl kellene lázadnia, valahogy szembe kellene szegülnie, de körötte minden és mindenki megőrzi nyugalmát. Mire föleszmél a kábulatból, már bűntárs és bűnös volt. Nero iszonyatosan szenved. És ekkor egy éjszaka m

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azo

Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. �Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt

Nero a regény elején ártatlan, a világról mit sem tudó ifjú. Mostohaapjával, Claudiussal beszélget, csodálja a férfiban a tudóst, és nem veszi észre benne a császárt. Ekkor megjelenik Agrippina, vizet hoz Claudiusnak. A császár pár perc múlva halott. És N

Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. "Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt

Petőfi Sándor ezen elbeszélő költeménye olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat, de művében a magyar nép vágyát is megfogalmazta. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: " A János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben

Pakk, reskontó, Pósalaki úr, Simonyi óbester - egy-egy szó elég hozzá, hogy mindannyian ugyanarra gondoljunk: Nyilas Misire és gyerekkorunk egyik legszebb olvasmányélményére. 1920-ban jelent meg Móricz Zsigmondnak ez a regénye - negyvenegy éves volt ekkor

Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna–Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére,

A magyar irodalom egyik legkedveltebb elbeszélő költeménye, a János vitéz, egy fiatal juhászbojtár, Kukorica Jancsi varázslatos és kalandos útját követi végig. A szegény pásztorfiúból bátor vitézzé váló hős a szerelemért és a dicsőségért harcol, miközben

Vörösmarty Mihály 1830-ban fejezte be művét, a cím alá azt írta: színjáték öt felvonásban. Mese, szerelmi románc, színdarab, filozófiai traktátus, vagy drámai költemény? Műfaja nehezen meghatározható, sok-sok éve próbálják megfejteni irodalomtörténészek,

Petőfi kilenc elbeszélő költeménye közül kiemelkedik A helység kalapácsa (1844) és Az apostol (1848). Az előbbi, ez a komikus eposz, a műfaj paródiája halálos komolysággal üzen hadat a korábbi, patetikusságra is hajlamos irodalmi korszaknak. Egyben markán

A Szent Péter esernyője bája és derűje teszi, hogy Mikszáthnak ez az egyik legolvasottabb műve. A regény a szerelem diadalát fogalmazza meg a pénzvágy felett. A két szálon futó történet két világot rajzol: a glogovai papét és a különc Gregorics Pálét. A

A Romeo és Júlia témájának alapja egy olasz novella: Shakespeare a kor szokása szerint nyúlt ismert témákhoz, és teremtett azokból új, önálló alkotást. A novellából kiindulva írta meg a líraiság és a tragédia szintézisének a remekét. Párkapcsolat, szerele

Franz Kafka (1883-1924) a szorongások írója. Magyarázható és nem magyarázható félelmek között élt, ezeket a félelmeket örökítette meg regényeiben (Amerika, A per, A kastély), novelláiban, a félelemről vallott naplójában, leveleiben. A per c. regény annak

1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. Élményanyagul saját, eltörölhetetlen és egyre fényesedő emlékein kívül - ilyen akár a közelről látott bécsi forradalom, akár a Boksa Gergő alakjához hasznosított Rózsa Sándor - felhasznált l

Az Édes Annát először a Nyugat közölte folytatásokban 1926. július 1-jétől, s még ugyanebben az évben könyv formájában is megjelent. A regény cselekménye a magyar történelem drámai pillanatában, a kommün bukása után zajlik. Egy vidéki lány története, aki