Szovjet

A mai ifjabb nemzedék talán nem is hallott róla, hogy 1919-1920-ban, a nagy világégés után, a 123 évi felosztottságból épp újjászülető Lengyelországnak újra élet-halál harcot kellett vívnia, - most a kígyótojásból éppen csak kikelt halálos veszedelemmel, a bolsevik Oroszországgal szemben. Az előbbi a nemzeti fennmaradásért küzdött, az utóbbi a világforradalom fáklyájával kívánta lángba borítani Európát. Ennek a háborúnak az igaz története nem volt publikus sem a Szovjetunióban, sem az általa meg

Székely András (külföldön André de Székely, 1919-2008), az egyik legnagyobb amerikai televíziós társaság, az ABC filmprodukciós osztályának alelnök-producere élete kalandokban és sikerekben egyaránt gazdag volt, miként ezt az utolsó hónapjaiban vele készített interjúk is alátámasztják. A hihetetlen önbizalomról tanúskodó, gyakran svejki hangvételű elbeszélésekből kibontakozik a színiakadémiát végzett aranyifjú befolyásos arisztokraták, híres színészek és színésznők társaságában töltött pályakezd

1920-ban a forradalmi Oroszország győztesen került ki a polgárháborúból – kivérezve, gazdaságilag szétzilálva, nemzetközileg elszigetelve. A jóval kisebb, megcsonkított Magyarországon szintén kilátástalannak tűnő helyzetben épült ki az új, ellenforradalmi

A Napvilág Kiadó 2002-ben jelentette meg „Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról 1953–1956.” címmel azt a dokumentumválogatást, amely a Budapesten diplomáciai szolgálatot teljesítő szovjet nagykövetek – Jevgenyij Kiszeljov és Jurij Andropov – feljegyzé

Varga Zsuzsanna kötetének újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949-1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, egymásra hatásukban, a folytonosság és megszakítottság szempontjából vizsgálva őket. Így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a par

Tőlünk nyugatabbra a második világháborús győzelemre emlékezők a sikeres szövetségest látják a Szovjetunióban, s akiket nem a Vörös Hadsereg, nem Tolbuhin, Malinovszkij, vagy később Zsukov katonái szálltak meg, hanem Patton, De Gaulle vagy Churchill hadseregeinek katonái, mit sem tudnak arról, miféle jelenség a "málenkij robotra" való elhurcolás, hogyan keresnek fiatal lányokat krumplipucolásra a pincében, és lövik le eközben a védelmükre kelő püspököt. Arról még kevésbé tudnak, mert nem szerepe

"Domonkos Endre könyve a korszak fontos gazdaságtörténeti összegzésének és dokumentumának tekinthető. Újdonságértékűnek és sikeresnek tekintjük a szerző azon törekvését, hogy a fejezetek megírásakor a modern szakirodalom felhasználása mellett egyes esetekben közel négy évtizede feldolgozott forrásanyag sokszor ideológiailag megfogalmazott szempontrendszerét teljesen új módszertani megközelítéssel váltotta fel. Az egyetemi oktatáson kívül a huszadik századi kelet-közép-európai országok gazdaságtö

Minden férfitársaságban előbb-utóbb előkerülnek a katonatörténetek. Vári Fábián László új, lényegében önéletrajzi regényének szerkezeti alapegységét is ilyen életszilánkok és anekdoták adják. Apropójuk az a különleges, ám valóságos élethelyzet, amely során a szerző-elbeszélőt kárpátaljai magyarként a szovjet hadseregbe sorozzák be. Kétéves szolgálata során így kerül a szerző alteregó – ma már úgy mondható, "a megszálló hadtesttel" együtt – a néhai, ulbrichti NDK-ba. Hatalmas, lánctalpas rakétaho

1944-1945-ben a megszálló Vörös Hadsereg az akkori Magyarország területéről több százezer embert vetett fogságba, hogy legnagyobb részüket elhurcolja Szolzsenyicin szavaival élve a Szovjetunió térképét légypiszokként beborító kényszermunkatáborokba. A hadifogolyként, illetve internáltként elhurcoltak a GUPVI (Hadifogoly- és Internáltügyi Főparancsnokság), míg a szovjet hadbíróságok által hosszú évekre, évtizedekre elítéltek a GULAG (Lágerek Főparancsnoksága) fennhatósága alá tartozott lágerekbe

Az 1950-es évek második felében a desztalinizációs politikai folyamatokkal párhuzamosan megpezsdült a szovjet kulturális élet. Mindez igen látványosan jelentkezett a legnépszerűbb művészet, a film területén is. Az új politikai vezetés saját érdekeit szolgáló elvárásként tette lehetővé az árnyaltabb valóságábrázolást, addig nem kívánatos témák feldolgozását. A korszakot jellemző költői realizmussal megkezdődött a szovjet film szellemi-művészeti megújulása.

1944-1945-ben a megszálló Vörös Hadsereg az akkori Magyarország területéről több százezer embert vetett fogságba, hogy legnagyobb részüket elhurcolja Szolzsenyicin szavaival élve a Szovjetunió térképét légypiszokként beborító kényszermunkatáborokba. A hadifogolyként, illetve internáltként elhurcoltak a GUPVI (Hadifogoly- és Internáltügyi Főparancsnokság), míg a szovjet hadbíróságok által hosszú évekre, évtizedekre elítéltek a GULAG (Lágerek Főparancsnoksága) fennhatósága alá tartozott lágerekbe

Évkönyvünk témájául ezúttal a gazdasági elitet választottuk. A szocializmus különféle tervrajzai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az ember termelő tevékenységének, a munkának. A marxi víziók, a sztálini archetípus ihletője a késő modern kor ipari fejlődésének lenyűgöző potenciálja volt. A kádárizmus "sikeressége" és legitimációja is jelentős részben a gazdaság teljesítőképességén múlott. A Kádár-korszak évtizedeinek politikatörténete sok tekintetben azonos a gazdaság és a gazdaságpolitika tö

Jelen kötet a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2021. október 18-19-én megrendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A kötet szerzői hét témakörben tárgyalnak társadalompolitikai, nemzetközi politikai kérdéseket, az iparral, a mezőgazdasággal, a kultúrával, a művelődéssel, az oktatással, a tudománypolitikával összefüggő problémákat, s természetesen a korszak több mint háromnegyedét kitevő ún. Kádár-korszak megítélésével kapcsolatos vitakérdéseket. A kö

Varga Zsuzsanna kötetének újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949-1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhár

Varga Zsuzsanna kötetének újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949-1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, egymásra hatásukban, a folytonosság és megszakítottság szempontjából vizsgálva őket. Így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a par

Szovjetúnió történelmi zászlaja poliészter anyagból 90 x 150 cm A sarló a parasztságot, a kalapács a munkásosztályt, a csillag pedig magát a kommunista pártot képviseli. Hol használható a zászló? Dekorációs céllal bárhol: beltérben, szoba, klubhelység vagy iroda falán is. Szurkolók kivihetik a meccsekre is. Hogyan használható? A zászló egyik rövidebb oldalán lévő passzén két rézkarika található, mely segítségével akár zászlórúdra is felhúzható. Tisztítása egyszerű. Tartós kültéri használatra az

Jelen kötet a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2021. október 18-19-én megrendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A kötet szerzői hét témakörben tárgyalnak társadalompolitikai, nemzetközi politikai kérdéseket, az iparral, a mezőgazdasággal, a kultúrával, a művelődéssel, az oktatással, a tudománypolitikával összefüggő problémákat, s természetesen a korszak több mint háromnegyedét kitevő ún. Kádár-korszak megítélésével kapcsolatos vitakérdéseket. A kö