Szovjet

A mai ifjabb nemzedék talán nem is hallott róla, hogy 1919-1920-ban, a nagy világégés után, a 123 évi felosztottságból épp újjászülető Lengyelországnak újra élet-halál harcot kellett vívnia, - most a kígyótojásból éppen csak kikelt halálos veszedelemmel, a bolsevik Oroszországgal szemben. Az előbbi a nemzeti fennmaradásért küzdött, az utóbbi a világforradalom fáklyájával kívánta lángba borítani Európát. Ennek a háborúnak az igaz története nem volt publikus sem a Szovjetunióban, sem az általa meg

A mai ifjabb nemzedék talán nem is hallott róla, hogy 1919-1920-ban, a nagy világégés után, a 123 évi felosztottságból épp újjászülető Lengyelországnak újra élet-halál harcot kellett vívnia, - most a kígyótojásból éppen csak kikelt halálos veszedelemmel, a bolsevik Oroszországgal szemben. Az előbbi a nemzeti fennmaradásért küzdött, az utóbbi a világforradalom fáklyájával kívánta lángba borítani Európát. Ennek a háborúnak az igaz története nem volt publikus sem a Szovjetunióban, sem az általa meg

A mai ifjabb nemzedék talán nem is hallott róla, hogy 1919-1920-ban, a nagy világégés után, a 123 évi felosztottságból épp újjászülető Lengyelországnak újra élet-halál harcot kellett vívnia, - most a kígyótojásból éppen csak kikelt halálos veszedelemmel, a bolsevik Oroszországgal szemben. Az előbbi a nemzeti fennmaradásért küzdött, az utóbbi a világforradalom fáklyájával kívánta lángba borítani Európát. Ennek a háborúnak az igaz története nem volt publikus sem a Szovjetunióban, sem az általa meg

A mai ifjabb nemzedék talán nem is hallott róla, hogy 1919-1920-ban, a nagy világégés után, a 123 évi felosztottságból épp újjászülető Lengyelországnak újra élet-halál harcot kellett vívnia, - most a kígyótojásból éppen csak kikelt halálos veszedelemmel, a bolsevik Oroszországgal szemben. Az előbbi a nemzeti fennmaradásért küzdött, az utóbbi a világforradalom fáklyájával kívánta lángba borítani Európát. Ennek a háborúnak az igaz története nem volt publikus sem a Szovjetunióban, sem az általa meg

A mai ifjabb nemzedék talán nem is hallott róla, hogy 1919-1920-ban, a nagy világégés után, a 123 évi felosztottságból épp újjászülető Lengyelországnak újra élet-halál harcot kellett vívnia, - most a kígyótojásból éppen csak kikelt halálos veszedelemmel, a bolsevik Oroszországgal szemben. Az előbbi a nemzeti fennmaradásért küzdött, az utóbbi a világforradalom fáklyájával kívánta lángba borítani Európát. Ennek a háborúnak az igaz története nem volt publikus sem a Szovjetunióban, sem az általa meg

Székely András (külföldön André de Székely, 1919-2008), az egyik legnagyobb amerikai televíziós társaság, az ABC filmprodukciós osztályának alelnök-producere élete kalandokban és sikerekben egyaránt gazdag volt, miként ezt az utolsó hónapjaiban vele készített interjúk is alátámasztják. A hihetetlen önbizalomról tanúskodó, gyakran svejki hangvételű elbeszélésekből kibontakozik a színiakadémiát végzett aranyifjú befolyásos arisztokraták, híres színészek és színésznők társaságában töltött pályakezd

Varga Zsuzsanna kötetének újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949-1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, egymásra hatásukban, a folytonosság és megszakítottság szempontjából vizsgálva őket. Így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a par

Varga Zsuzsanna kötetének újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949-1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, egymásra hatásukban, a folytonosság és megszakítottság szempontjából vizsgálva őket. Így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a par

Varga Zsuzsanna kötetének újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949-1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, egymásra hatásukban, a folytonosság és megszakítottság szempontjából vizsgálva őket. Így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a par

Tőlünk nyugatabbra a második világháborús győzelemre emlékezők a sikeres szövetségest látják a Szovjetunióban, s akiket nem a Vörös Hadsereg, nem Tolbuhin, Malinovszkij, vagy később Zsukov katonái szálltak meg, hanem Patton, De Gaulle vagy Churchill hadseregeinek katonái, mit sem tudnak arról, miféle jelenség a "málenkij robotra" való elhurcolás, hogyan keresnek fiatal lányokat krumplipucolásra a pincében, és lövik le eközben a védelmükre kelő püspököt. Arról még kevésbé tudnak, mert nem szerepe

Varga Zsuzsanna kötetének újdonságát az adja, hogy a magyarországi kollektivizálás (1949-1961) történeti elemzése során az ismétlődő erőszakos hatalmi beavatkozások és az általuk kiváltott társadalmi válaszreakciók kölcsönhatásaira koncentrál. Mindhárom kolhozosítási kampányt áttekinti, egymásra hatásukban, a folytonosság és megszakítottság szempontjából vizsgálva őket. Így érthető meg, hogy miért és miként változtak az állami erőszak-alkalmazás eszközei, s erre reagálva hogyan formálódtak a par

1944-1945-ben a megszálló Vörös Hadsereg az akkori Magyarország területéről több százezer embert vetett fogságba, hogy legnagyobb részüket elhurcolja Szolzsenyicin szavaival élve a Szovjetunió térképét légypiszokként beborító kényszermunkatáborokba. A hadifogolyként, illetve internáltként elhurcoltak a GUPVI (Hadifogoly- és Internáltügyi Főparancsnokság), míg a szovjet hadbíróságok által hosszú évekre, évtizedekre elítéltek a GULAG (Lágerek Főparancsnoksága) fennhatósága alá tartozott lágerekbe