Szolgáltató Kft

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben. Először 10 kötet jelenik meg, a közeljövőben továbbiakkal bővül a sorozat.

Kosztolányi 1924-ben megjelent Pacsirta című regénye a századforduló Magyarországának – elsősorban a vidéki elmaradottságnak – kritikáját adja, de a parlagiság mellett a szecessziós (dekadens) modernség divatját is kipellengérezi. A kortársak mind egyetértettek abban, hogy az író a címszereplőt „legendásan csúf” húgáról mintázta. Kosztolányi erről egyik nyilatkozatában sem beszélt, de nem is tagadta, hogy egy általa ismert vénlány alakja adta az alapötletet. A regény másik fontos életrajzi vonat

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű, középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. A 19. században élve hadat üzen saját századának. Középkorias gesztusaival és tetteivel a nevetségességen túl az olvasó együttérzését s szeretetét is kivívja. Ez nem az "őrülteknek" kijáró elnéző szeretet, hanem a nag

"- Ha arra mennék! - gondolta Elza. - Ahol a földnek másik fele kezdődik. Ahol nem isten ez az isten! - Idegesen villogtak benne a gondolatok, míg aeroplánja szinte körben tévelygett. Ez öngyilkosság, de mit ér az élet? Elza Dezsőre gondolt, s egyszerre úgy megtöltötte a keserűség, hogy ölni szeretett volna... Az egyik pillanatban, csak hogy tegyen valami kétségbeesettet, majdnem leállította a motort. Legalább zuhannának... Hirtelen egyet siklott, aztán ijedten ismét meghúzta a magassági kormány

A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az

Az Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Arany János válogatott verseit olvashatjuk. Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományáb

Babits első regénye, amelyben könnyen kimutatható a freudizmus közvetlen hatása. A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a költő érzéseinek és vágyainak kettősségét példázza: Tábory Elemér kétlelkűsége Babits nyugtalanságának, ellentmondásainak kivetülése. A regény hősét, Tábory elemért ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorí

A kötet Nero császár uralomra kerülésétől a bukásig tartó időszak eseményeit tárja fel, miközben részletes leírást kapunk a zsarnokká válás lélektani folyamatáról is. Műve megírásakor Kosztolányi alaposan tanulmányozta az ókori történetírókat, olvasta az antik Rómáról szóló szakmunkákat, valamint konzultált az irodalomtörténész, műfordító és klasszika-filológus Révay Józseffel. A kritikusok közül sokan kulcsregényként értelmezték a szöveget. Nem egy kortárs (s részben erre alapozva a Kádár-korsz

... az elkövetőnek ne essen semmi bántódása ezt megelőzően; bizony, így gondoskodott előrelátóan egész polgári közösségünk kegyességéről [tiszta­ságáról]. Hogy is van ez? Nem lehet előre tudni ez valamennyiünkre érvényes , ki válhat közülünk gyilkossá. (Demosthenes: Aristokratés ellen, 25.) Ma inkább ezt a kijelentést fogadnánk el: bárki áldozattá válhat közülünk. Valóban olyan különleges Démosthenés fenti állítása? Nem törekedtek volna a gyilkosok megbüntetésére a klasszikus Athénben? A gyilkos

Ezt a kötetet nem emlékkönyvnek terveztük, hanem tisztelgő, születésnapi ajándéknak. A kötet szerzőit eredetileg tehát arra kértük föl, hogy saját kutatási területükről hozzanak valami ajándékot tiszteletük kifejezéseként. Már a tartalomjegyzékből is kiderül, hogy az itt közölt tanulmányok az irodalomtudomány legkülönfélébb területeiről származnak. Az egyetlen dolog, ami összefűzi az írásokat, az Rohonyi Zoltán személye, illetőleg, sajnos, már csak az emléke. A szerzők ugyanis vagy kollégái, vag

A kötet a 25 éves a színházi képzés a Pécsi Tudományegyetemen: A magyar színháztudomány kortárs irányai címmel 2012. március 23–24-én Pécsett megrendezett konferencián elhangzott előadások válogatott, szerkesztett változatait tartalmazzák. A konferencián a kortárs színháztudomány magyar képviselői tekintették át a szakterület időszerű kérdéseit. Az előadók egyik része a hazai színháztudomány meghatározó kutatóinak köréből került ki, az előadók másik csoportját pedig a színháztudománnyal foglalko

Fazekas Mihály a 18-19. század fordulójának jelentős magyar írói közül az egyik legkülönösebb figura: 1782-ben otthagyta a debreceni Kollégiumot: református pap helyett katona lett. Leszerelése után visszavonultan élt, birtokának és kertjének művelésével törődött elsősorban. Verset és prózát írt, főműveként Diószegi Sámuellel megírta az első magyar nyelvű növényrendszertant. Válogatásunkban Fazekas verseit, epikus és prózai műveit közöljük, közöttük rendkívül szellemes, álnéven jegyzett leveleit

„Lehetséges-e monolit rendszer? Tudniillik a valóságban. Mert emberek képzeletében igen. Olyanokéban, akik megálmodnak és működtetni próbálnak monolit rendszereket. És olyanokéban, akik azok (szükségszerű) felbomlása után – politikai érdekből – szeretnék annak láttatni – másokkal is. Politikai híveikkel és azzá megnyerni kívánt emberekkel. S főként: az adott korszakokat személyes élmények révén nem ismerő ifjúsággal. Pedig maga a tény, hogy valamennyi eddigi monolit(nak hitt) rendszer – előbb va

„A kollégium nagy, komor, négyszögű épület.” - A regénynek már az első mondata a századforduló Debrecenjét idézi: a kollégiumot, a Nagytemplomot két zöldsapkás tornyával, a kollégium mellett, a Darabos utca felőli oldalon Csokonainak egykori iskolája felé néző bronzszobrát. A „maradandóság városa” ez, ahogy Ady írja róla. A híres kollégiumban él, szenved, tanul a Móricz iskoláskorát idéző regényhős: Nyilas Misi. „Színjeles tanuló, a kollégium kitüntetettje, bentlakó diák... a becsületességnek, a

A magyar színháztudomány kortárs irányai A kötet a 25 éves a színházi képzés a Pécsi Tudományegyetemen: A magyar színháztudomány kortárs irányai címmel 2012. március 23–24-én Pécsett megrendezett konferencián elhangzott előadások válogatott, szerkeszte

"Nyerges András esszéiről: „Kiválóan megírt, izgalmas, szellemes szövegek, nagyon aktuálisak és akkora tudás, áttekintő képesség és kutatómunka van mögöttük, hogy le a kalappal! Nyergest a tények izgatják, az adatokhoz ragaszkodik, mindahhoz, ami régi szövegekből kiolvasható. Amit művel, az nem történettudomány, de hát sebaj. A laikusoknak: nekünk, olvasóknak, tökéletesen megfelel. Ahhoz, hogy valaki Nyerges hívévé váljon, bizonyára osztoznia kell vele bizonyos alapvető értékekben, pl. ilyenekbe

A 19. század végén és a 20. század elején kialakult modern magyar, európai szemhatárú irodalom Nyugat körül szerveződött csapatának legnagyobb szellemei társuknak érezték Molnár Ferencet. Ady Endre például megvallotta, hogy őt, az "avas színházlenézőt" Molnár darabjai térítették meg a színházhoz. "Kiváló, öntudatosan elfogult, erős akaratú, hatalmas szuggeráló erejű író: igazán zseniális író", volt róla Karinthy Frigyes véleménye, Tóth Árpád pedig arra figyelmeztetett, hogy "ott van azok között

A kötet a szerző utóbbi években született értekező prózai írásait (irodalmi tárgyú esszéit, kritikáit, alkalmi szövegeit) gyűjti egybe. A könyv kísérleteket és ajánlatokat ad közre: első részében klasszikus és jelenkori költők, írók, gondolkodók életművéhez közelítő esszék szerepelnek; ezt követően bírálatok sorakoznak kortárs verseskönyvekről, magyar és világirodalmi prózakötetekről, a szórakoztató irodalom néhány fontos darabjáról, értekező prózai, illetve spirituális jellegű kiadványokról, vé

A trónöröklés kérdésének manapság kevés országban van aktualitása Európában, minthogy a 20. század a monarchiák hanyatlását hozta. A koraújkorban azonban éppen a monarchikus államforma volt az általános, a trónutódlást pedig alapvetően meghatározta az, hogy miként gondolkodtak egy-egy országban a politikai hatalomról. Oroszország mindig is különlegesnek számított, mindkét tekintetben. A 17. század elejétől időről-időre álcárok léptek fel, az oroszok számára pedig a cári hatalom sokkal többet jel

Ma az a bölcs, aki hallgat Németh Lászlóról, nem az, aki beszél. Bálint Ágnes mégis arra vállalkozik, hogy új diskurzust indít a huszadik század e megkerülhetetlen személyiségéről. Pszichobiográfiát ír, ami egyesíti a történelem, az irodalomtörténet és a modern pszichológia eszköztárát abból a célból, hogy hiteles rekonstrukciót készítsen hőséről. Úgy véli, hogy az ily módon animált, újra lélekkel felruházott alak „képessé válik arra, hogy magáért beszéljen.” A könyv a családi örökség részletes