SZILASI LÁSZLÓ

Szilasi László egyedülálló szépséggel írja meg családja és saját önálló életét. A felmenők: a nagyszülők és egy keresztanya, a szülők és a szerző két öccse a könyv hősei. Megismerhetjük a falusi, tanyasi életet, a Kádár-kor küzdelmes hétköznapjait, a hit megtartó erejét. Az elindulás és a felnövekvés pillanatképeit követik az önálló felnőtt élet útkeresései, a megérkezés, a kudarcok, tragédiák. Szilasi 2018-ban, Luther kutyái című regényében merészkedett először közel az önéletrajz műfajáho

Szilasi László egyedülálló szépséggel írja meg családja és saját önálló életét. A felmenők: a nagyszülők és egy keresztanya, a szülők és a szerző két öccse a könyv hősei. Megismerhetjük a falusi, tanyasi életet, a Kádár-kor küzdelmes hétköznapjait, a hit megtartó erejét. Az elindulás és a felnövekvés pillanatképeit követik az önálló felnőtt élet útkeresései, a megérkezés, a kudarcok, tragédiák. Szilasi 2018-ban, Luther kutyái című regényében merészkedett először közel az önéletrajz műfajához.

Szilasi László egyedülálló szépséggel írja meg családja és saját önálló életét. A felmenők: a nagyszülők és egy keresztanya, a szülők és a szerző két öccse a könyv hősei. Megismerhetjük a falusi, tanyasi életet, a Kádár-kor küzdelmes hétköznapjait, a hit megtartó erejét. Az elindulás és a felnövekvés pillanatképeit követik az önálló felnőtt élet útkeresései, a megérkezés, a kudarcok, tragédiák. Szilasi 2018-ban, Luther kutyái című regényében merészkedett először közel az önéletrajz műfajához.

Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú beszélgetést. Vajon tud-e vigaszt nyújtani az írás? Vagy a vigasz-e az egyáltalán, amire szükség van ilyenkor? Honnan lehet tudni, meddig tart a gyász? Hogyan kapcsolódhatnak egymásba a múltbeli emlékek és a jelen napjai? Naplószerű feljegyzések és esszéisztikus számvetések váltják egymást a kötet lapjain, amely az éd

Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú beszélgetést. Vajon tud-e vigaszt nyújtani az írás? Vagy a vigasz-e az egyáltalán, amire szükség van ilyenkor? Honnan lehet tudni, meddig tart a gyász? Hogyan kapcsolódhatnak egymásba a múltbeli emlékek és a jelen napjai? Naplószerű feljegyzések és esszéisztikus számvetések váltják egymást a kötet lapjain, amely az éd

Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú beszélgetést. Vajon tud-e vigaszt nyújtani az írás? Vagy a vigasz-e az egyáltalán, amire szükség van ilyenkor? Honnan lehet tudni, meddig tart a gyász? Hogyan kapcsolódhatnak egymásba a múltbeli emlékek és a jelen napjai? Naplószerű feljegyzések és esszéisztikus számvetések váltják egymást a kötet lapjain, amely az éd

Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú beszélgetést. Vajon tud-e vigaszt nyújtani az írás? Vagy a vigasz-e az egyáltalán, amire szükség van ilyenkor? Honnan lehet tudni, meddig tart a gyász? Hogyan kapcsolódhatnak egymásba a múltbeli emlékek és a jelen napjai? Naplószerű feljegyzések és esszéisztikus számvetések váltják egymást a kötet lapjain, amely az éd