Szerb antal

"Akit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad, és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, ami akkor fújt, abban a végzetes pillanatban."

Mi, ha a nő egy kicsit szimpatikus, azt mondjuk: "Imádlak". Az angol, ha halálosan szerelmes, azt mondja: "I rather like you. Meglehetősen kedvelem önt."

"Akit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad, és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, ami akkor fújt, abban a végzetes pillanatban."

Mi, ha a nő egy kicsit szimpatikus, azt mondjuk: "Imádlak". Az angol, ha halálosan szerelmes, azt mondja: "I rather like you. Meglehetősen kedvelem önt."

Mi, ha a nő egy kicsit szimpatikus, azt mondjuk: "Imádlak". Az angol, ha halálosan szerelmes, azt mondja: "I rather like you. Meglehetősen kedvelem önt."

"Akit szeretnek, sosem öregszik meg, szerelmese szemében mindig tizenhét éves marad, és kócos haját, könnyű, nyári ruháját ugyanaz a barátságos szél borzolja egy életen át, ami akkor fújt, abban a végzetes pillanatban."

A Szerb Antal által "romantikusnak" tartott Utas és holdvilág (1937) hőse, Mihály - az apja kereskedelmi cégénél dolgozó egykori bölcsész - nászútra indul Olaszországba, ám ott feltörnek benne kamaszkorának eltemetett, lezártnak hitt emlékei, s ő nászutasból magányos utassá, bujdosóvá válva a múlt és "igazi önmaga" nyomába ered. Történelmi vidékeken, észak-olasz kisvárosokban bolyong, mindvégig a "veszendőség-érzés", a halálvágy csillagzata alatt, míg Rómában szökésének utolsó stációjához nem ér

A Szerb Antal által "romantikusnak" tartott Utas és holdvilág (1937) hőse, Mihály - az apja kereskedelmi cégénél dolgozó egykori bölcsész - nászútra indul Olaszországba, ám ott feltörnek benne kamaszkorának eltemetett, lezártnak hitt emlékei, s ő nászutasból magányos utassá, bujdosóvá válva a múlt és "igazi önmaga" nyomába ered. Történelmi vidékeken, észak-olasz kisvárosokban bolyong, mindvégig a "veszendőség-érzés", a halálvágy csillagzata alatt, míg Rómában szökésének utolsó stációjához nem ér

A Szerb Antal által "romantikusnak" tartott Utas és holdvilág (1937) hőse, Mihály - az apja kereskedelmi cégénél dolgozó egykori bölcsész - nászútra indul Olaszországba, ám ott feltörnek benne kamaszkorának eltemetett, lezártnak hitt emlékei, s ő nászutasból magányos utassá, bujdosóvá válva a múlt és "igazi önmaga" nyomába ered. Történelmi vidékeken, észak-olasz kisvárosokban bolyong, mindvégig a "veszendőség-érzés", a halálvágy csillagzata alatt, míg Rómában szökésének utolsó stációjához nem ér

A Szerb Antal által "romantikusnak" tartott Utas és holdvilág (1937) hőse, Mihály - az apja kereskedelmi cégénél dolgozó egykori bölcsész - nászútra indul Olaszországba, ám ott feltörnek benne kamaszkorának eltemetett, lezártnak hitt emlékei, s ő nászutasból magányos utassá, bujdosóvá válva a múlt és "igazi önmaga" nyomába ered. Történelmi vidékeken, észak-olasz kisvárosokban bolyong, mindvégig a "veszendőség-érzés", a halálvágy csillagzata alatt, míg Rómában szökésének utolsó stációjához nem ér

„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe” – mutatkozik be Bátky János, Szerb Antal A Pendragon legenda című regényének főszereplője, és egyben az író alteregója. Mégis, mi ez a „minden”, amivel Bátky János foglalkozik? Középkori angol rovarevőkkel vagy ókori olasz cséplőgépekkel? Majdnem. Szép nőkkel, természetesen. Azután meg ott vannak a rózsakeresztesek – az előbbinél ugyan kevésbé rejtelmes témakör, viszont maj

Először jelenik meg önálló kötetben Szerb Antal 1936-os olaszországi útinaplója, melynek néhány jelenete az Utas és holdvilág lapjain kapott később költői formát. Város és tájleírások, kultúrtörténet, finom megfigyelések, és mindezek ellenpontjaként a harmincas évek Európája. Az Utas Velencéből Vicenzán, Veronán és Ravennán át jut el San Marinóig, hogy ráakadjon a Harmadik Toronyra, amely - még hiszi - segít átvészelni a szörnyű kort, amelyben élnie adatott. A szöveghez korabeli fekete-fehér fén

A Pendragon legenda Szerb Antal első, 1934-ben megjelent regénye. Szándékoltan meghatározhatatlan műfajú szöveg: „tudományos" esszébetétekkel ellátott krimi, kísértethistória és ízig-vérig modern regény, továbbá mindezek egészen sajátos humorral és öniróniával átitatott paródiája. Maga a szerző „filológiai detektívregénynek" nevezte. A regény egyes szám első személyű elbeszélője az író alteregója, a Szerb novelláiban is felbukkanó Bátky János, aki a British Museum könyvtárában 17. századi ang

A Pendragon legenda Szerb Antal első, 1934-ben megjelent regénye. Szándékoltan meghatározhatatlan műfajú szöveg: „tudományos" esszébetétekkel ellátott krimi, kísértethistória és ízig-vérig modern regény, továbbá mindezek egészen sajátos humorral és öniróniával átitatott paródiája. Maga a szerző „filológiai detektívregénynek" nevezte. A regény egyes szám első személyű elbeszélője az író alteregója, a Szerb novelláiban is felbukkanó Bátky János, aki a British Museum könyvtárában 17. századi ang

A Pendragon legenda Szerb Antal első, 1934-ben megjelent regénye. Szándékoltan meghatározhatatlan műfajú szöveg: „tudományos" esszébetétekkel ellátott krimi, kísértethistória és ízig-vérig modern regény, továbbá mindezek egészen sajátos humorral és öniróniával átitatott paródiája. Maga a szerző „filológiai detektívregénynek" nevezte. A regény egyes szám első személyű elbeszélője az író alteregója, a Szerb novelláiban is felbukkanó Bátky János, aki a British Museum könyvtárában 17. századi a

„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe” – mutatkozik be Bátky János, Szerb Antal A Pendragon legenda című regényének főszereplője, és egyben az író alteregója. Mégis, mi ez a „minden”, amivel Bátky János foglalkozik? Középkori angol rovarevőkkel vagy ókori olasz cséplőgépekkel? Majdnem. Szép nőkkel, természetesen. Azután meg ott vannak a rózsakeresztesek – az előbbinél ugyan kevésbé rejtelmes témakör, viszont maj

Először jelenik meg önálló kötetben Szerb Antal 1936-os olaszországi útinaplója, melynek néhány jelenete az Utas és holdvilág lapjain kapott később költői formát. Város és tájleírások, kultúrtörténet, finom megfigyelések, és mindezek ellenpontjaként a harmincas évek Európája. Az Utas Velencéből Vicenzán, Veronán és Ravennán át jut el San Marinóig, hogy ráakadjon a Harmadik Toronyra, amely - még hiszi - segít átvészelni a szörnyű kort, amelyben élnie adatott. A szöveghez korabeli fekete-fehér fén

„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe” – mutatkozik be Bátky János, Szerb Antal A Pendragon legenda című regényének főszereplője, és egyben az író alteregója. Mégis, mi ez a „minden”, amivel Bátky János foglalkozik? Középkori angol rovarevőkkel vagy ókori olasz cséplőgépekkel? Majdnem. Szép nőkkel, természetesen. Azután meg ott vannak a rózsakeresztesek – az előbbinél ugyan kevésbé rejtelmes témakör, viszont maj

Először jelenik meg önálló kötetben Szerb Antal 1936-os olaszországi útinaplója, melynek néhány jelenete az Utas és holdvilág lapjain kapott később költői formát. Város és tájleírások, kultúrtörténet, finom megfigyelések, és mindezek ellenpontjaként a harmincas évek Európája. Az Utas Velencéből Vicenzán, Veronán és Ravennán át jut el San Marinóig, hogy ráakadjon a Harmadik Toronyra, amely - még hiszi - segít átvészelni a szörnyű kort, amelyben élnie adatott. A szöveghez korabeli fekete-fehér fén

"A tájnak baljóslatú és veszendő hangulata volt, és veszendő volt az a kis figura is, az utas, aki botjára támaszkodva ment át a tájon, feje fölött a hold világa." Ki ez a veszendő utas, és vajon merre van ez a titokzatos holdvilágos táj? E kérdésekre sokféle válasza van ennek a különleges, mélyen rétegzett regénynek, mely egyfelől mély szimbólumokat rejtő bölcsészettudományi kincsesbánya, másfelől a könnyed lektűr jegyeit magán viselő, finom humorú, komplex alkotás. Szerb Antal e műve első me