Szépirodalmi Könyvkiadó

A Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a minta értékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk. Beteget nem enyhített a szétszivárgott víz, szomjat nem oltott, vért se mostak vele, elcsorgott, mint Csándy Katalin könyvtárvezető élete, ez a gyűrű-élet, amelyben elválaszthatatlanul kitapinthatni a kezdettel azonos véget. Az én Danaidámnak az a bűne, hogy csak önmagára figyel élete ké

A több mint másfél évtizede elhunyt Karinthy Ferenc gazdag életművet hagyott hátra, mégis viszonylag kevés írása kapható jelenleg a könyvesboltokban. A Ciceró ezt a hiányt szeretné pótolni a kötettel, amely ugyanezzel a címmel 1980-ban jelent meg először és utoljára. A kötetben szereplő elbeszélések témája rendkívül változatos: a gyermekkori családi élményektől kezdve a legendás vízilabda-történeteken keresztül a szerelmi fellángolások és kudarcok önironikus ábrázolásán keresztül maga a sokarcú

Székely Júlia új kötetében két kisregényt olvashatunk. Közös jellemzőjük, hogy mindkettő háború idején játszódik: a Nagyapám tévedett az első, a címadó regény pedig a második világháború éveiben. „Előre megfontolt szándékom csupán az emlékezés volt. Csakis olyat írok le, amire emlékszem, semmi mást… Öcsi meg én, a két gyerek csetlik-boltik a történelemben, szót sem értenek belőle. A főszereplő, nagyapánk sem sokat értett, ő csak szívből utálta a háborút…” – írja Székely Júlia gyerekkori élmények

"Én magam író, irodalomtanár és szenvedélyes népnevelő lévén sokat beszélek a könyvekről, szeretek is beszélni könyvekről írókról. De ahányszor írókról írok vagy beszélek, ahányszor hallok vagy olvasok, végső tanulságként mindig ez jut eszembe, és nem győzöm eléggé ismételni: jó dolog, ha róluk olvasunk. De még jobb dolog, ha tőlük olvasunk." /Hegedűs Géza/. Ismertető: "Belelapozás".

Egy 16. századi szobor - márványból faragott, templomi Madonna-szobor - keletkezésének és eltűnésének története ez a könyv. A 16-17. században játszódó történelmi regény első kötetében az író Ulászló korától a török 150 éves uralmának utolsó évtizedéig követte nyomon a budai Nagyboldogasszony-templom Mária-szobrának sorsát. A regény befejező része a török uralom utolsó időszakáról, Bécs ostromáról és Buda bevételéről szól. További ismertető: "Belelapozás".

A mű ma olvasva elsősorban szerelmi drámának hat, hősének igaz nagysága érzékenységében, érzelmi élete mélységében és intenzitásában ragadható meg. Katona drámaírói géniusza abban is zseniálisnak mutatkozik, hogy Bánkén kívül még több kisebb tragédiát is belesűrített a művébe, melyek a főhős konfliktusaival és egymással bonyolult, dinamikus rendszert alkotnak (Gertrudisé, Melindáé, Peturé és bizonyos szempontból Tiborcé is). A Bánk Bán-ban olyan lélekismeret, a szenvedély oly megértése nyilvánul

Makkai Sándor a modern történeti regény nagymestere, gróf Bánffy Miklós írótársa, az erdélyi helikonisták egyik legismertebb alkotója. Szépirodalmi műveit javarészt az Erdélyi Szépirodalmi Céh jelentette meg 1925 és 1943 között. Első megjelenésekor az Ördögszekér egy csapásra zajos könyvsiker lett a híres és hírhedt regény ugyanis a Báthoryak szerelmi történetébe enged bepillantást, mi több, Báthory Anna rejtélyes élettörténetének pikáns részleteibe avatja be olvasóit, nem véletlen, hogy a kor v

A Rab Ráby, Jókai nagy regényei közt is a legkomolyabb, közvetlenül a nagy francia forradalom előtt játszódik, II. József, a reform-király korában, a régi magyar jogászvilágban. „De hátha a misere plebs contribuensnek volt valami baja a maga elöljáróságával, földes uraságával, hát annak az ügyét ki védelmezte? ” – kérdezi Jókai a regény előhangjában. „Ezt a hiányzó valakit kipótolni támadt egy vakmerő ember a semmiből. Ez volt a Rab Ráby… Ez volt az első ember, akinek az a rettenetes gondolatja

A regény, mely sokak szerint a szerző életművének legkiemelkedőbb alkotása, Szent Gellért püspök elképzelt önéletírása. A szerző biztos történelem-ismerettel és remek megjelenítő erővel állítja elénk az országalapítás korát, a nyugati keresztény és az ősmagyar gondolkodásmód szembenállását, melynek végül Gellért áldozatul esik: testét a Kelen-hegyről kocsiján a mélybe taszítják.

Arcképvázlatok és tűnődések. Gyászőrségben