Szent király

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot k

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot k

Thorton Wilder

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit autodidakta módon sajátította el. 1838-ban Ragusában a piarista gimnáziumban tanított és 1842-ben jogi diplomát szerzett. Az 1850-es évektől Pécsett telepedett le és ott élt. 1859. január 24-étől 1861-ig a pécsi római katolikus főgimnázium latin-görög és irodalom tanáraként tevékenykedett. Ezt követően

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerze

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerze

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a Xviii. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerzetes az eset szemtanújaként éveken át kutatja az öt áldozat élettörténetét, s azt, hogy vajon puszta véletlen vagy isteni elrendelés miatt alakult így a sorsuk. A fordító Kosztolányi Dezső, akinek Wilderről és a könyvről írt tárcáját függelékként

Tudom, hogy lesznek, talán sokan lesznek, a kik csalódva teszik le e könyvet, ha azt elolvasásra méltatták. Ennyit eddig is tudtunk - mondogatják - sőt ennél többet is. Nem fogok csodálkozni az efajta nyilatkozatokon s nem is veszem rossz néven azokat. Előző íróink művei nyomán némely, szent István királyról eddig hirdetett, tudományos tételek történeti igazságokként vannak elterjedve művelt közönségünk körében s így számosan bizonyos hiányt éreznek, ha e rég ismert, esetleg már az iskolában úgy

A kötet Szent László király szentté avatásának 700-adik évfordulójára jelent meg még 1892-ben. A szerző feldolgozza benne a király élettörténetét, családfáját, hőstetteit és a szentté avatásának lefolyását. Valamint megismerkedhetünk a fennmaradt ereklyék történetével, Szent László példáival és a csodás gyógyulások emlékeivel. A kötet igazi ritkaság és ma is fontos emléke az Árpád-házi szentek sorának.

A kötet Szent László király szentté avatásának 700-adik évfordulójára jelent meg még 1892-ben. A szerző feldolgozza benne a király élettörténetét, családfáját, hőstetteit és a szentté avatásának lefolyását. Valamint megismerkedhetünk a fennmaradt ereklyék történetével, Szent László példáival és a csodás gyógyulások emlékeivel.A kötet igazi ritkaság és ma is fontos emléke az Árpád-házi szentek sorának.

Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széles körű történeti és nyelvi ismereteit a...

A kötet Szent László király szentté avatásának 700-adik évfordulójára jelent meg még 1892-ben. A szerző feldolgozza benne a király élettörténetét, családfáját, hőstetteit és a szentté avatásának lefolyását. Valamint megismerkedhetünk a fennmaradt ereklyék történetével, Szent László példáival és a csodás gyógyulások emlékeivel.A kötet igazi ritkaság és ma is fontos emléke az Árpád-házi szentek sorának.

Tudom, hogy lesznek, talán sokan lesznek, a kik csalódva teszik le e könyvet, ha azt elolvasásra méltatták. Ennyit eddig is tudtunk - mondogatják - sőt ennél többet is. Nem fogok csodálkozni az efajta nyilatkozatokon s nem is veszem rossz néven azokat. Előző íróink művei nyomán némely, szent István királyról eddig hirdetett, tudományos tételek történeti igazságokként vannak elterjedve művelt közönségünk körében s így számosan bizonyos hiányt éreznek, ha e rég ismert, esetleg már az iskolában úgy

E könyv megírására a múlt iránti tisztelet, valamint a hagyományok őrzése késztette a szerzőt. Bármit csinál, bármerre is jár az ember a világban valamilyen formában mindig megjelennek a gyermekkorban megélt események. Ebben a kis kalendáriumban az egyházi év történéseit próbáltuk összeszedni. Kizárólag olyan szentekről van szó, akiknek emléknapjához népszokások, hagyományok kötődnek. Továbbá olyan ünnepkörök mint a karácsony, húsvét, pünkösd, melyek bőséggel tartalmaznak úgy szakrális, mint szo

A kötet Szent László király szentté avatásának 700-adik évfordulójára jelent meg még 1892-ben. A szerző feldolgozza benne a király élettörténetét, családfáját, hőstetteit és a szentté avatásának lefolyását. Valamint megismerkedhetünk a fennmaradt ereklyék történetével, Szent László példáival és a csodás gyógyulások emlékeivel.A kötet igazi ritkaság és ma is fontos emléke az Árpád-házi szentek sorának.

A kötet Szent László király szentté avatásának 700-adik évfordulójára jelent meg még 1892-ben. A szerző feldolgozza benne a király élettörténetét, családfáját, hőstetteit és a szentté avatásának lefolyását. Valamint megismerkedhetünk a fennmaradt ereklyék történetével, Szent László példáival és a csodás gyógyulások emlékeivel. A kötet igazi ritkaság és ma is fontos emléke az Árpád-házi szentek sorának.