szent gimi

Egy sorozat a való életrõl. Egy sorozat, amely itt és most játszódik. Egy gimi, ahová mindenki szívesen járna. Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások. A t&oum

Kilencedik második félévében az iskolai élet ezerrel pezseg: farsangi bál, Valentin-hét, Valentin-napi bál, tavaszköszöntõ buli, osztálykirándulás és m&ea

Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztáytársait, és persze fõleg Cortezt... Tízedik elsõ félévében azonban egyre több probl&eacute

Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt... tízedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba),

Szeptember 1-jén Reniék immár irigyelt végzősökként lépnek be a suli épületébe, de vajon tényleg irigylésre méltó a helyzetük? Egy biztos: a legzsúfoltabb, legeseménydúsabb évnek néznek elébe, amelynek már az első fele is tele lesz óriási élményekkel (sza

- Mi a diagnózis? - kérdezte Ricsi röhögve, mire a pszichológus ismét elmosolyodott, és a szemével körbepásztázta a társaságot._x000D_ - Melyikőtök Reni?_x000D_ - Én - emeltem fel a kezem zavartan. A pszichológus szeme körül apró ráncok jelentek meg, és b

- Na, Cortez is megtalálta a sulit. Éppen ideje volt, nem fogom életem végéig tartogatni a jegyzeteket - sóhajtotta tettetett unalommal az arcán, és becsapta a szekrényajtaját._x000D_ Elfordítottam a fejem, hogy odanézzek, és akkor...És akkor történt, hog

- Reni? - kérdezte._x000D_ - Igen? - kérdeztem vissza döbbenten._x000D_ - Jössz velem?_x000D_ - Nem! - szólt vissza Arnold helyettem, mire mindenki kérdőn felé fordult._x000D_ - Neményi, majd szólok, ha hozzád beszélek - mondta Cortez, és újra rám nézett.

Felfelé baktattunk a dombon, amikor Virág kérdőn körbefordult, és a tekintete megállapodott rajtam._x000D_ - Green Day szól a zsebedben - mondta._x000D_ - Zavartan előkerestem a mobilom, és közben azon tanakodtam, hogy ki állíthatta be a telóm a Basket C

A ragyogó napsütésbe kilépve ösztönösen hunyorogtam, majd megtorpantam. Ültek a padomon. Kissé megremegett a térdem, de azért erőt vettem magamon, és továbbmentem._x000D_ - Te mit csinálsz itt? - kérdeztem Cortezt, aki a pad támláján ült, és ölébe ejtett

"- Reni? - kérdezte. - Igen? - kérdeztem vissza döbbenten. - Jössz velem? - Nem! - szólt vissza Arnold helyettem, mire mindenki kérdőn felé fordult. - Neményi, majd szólok, ha hozzád beszélek - mondta Cortez, és újra rám nézett. - Kezdődik az olvasókör... - hebegtem, de ez nem tűnt túl népszerű válasznak, egy csomóan "húúú"-zni kezdtek. - Oké - tette fel a kezét Cortez, és röhögve odafordult egy csoport végzőshöz. - Jó - mondtam hirtelen, mire Arnold megpördült a tengelye körül, és visszanézett

Kilencedik második félévében az iskolai élet ezerrel pezseg: farsangi bál, Valentin-hét, Valentin-napi bál, tavaszköszöntő buli, osztálykirándulás és még sok minden más… Az osztályközösség eközben egyre jobban összekovácsolódik. Reni érdeklődése Cortez iránt szerelemmé változik; vágyakozás, reménykedés, féltékenység, csalódás, aztán ismét reménykedés között őrlődik, mert a fiú viselkedése egyáltalán nem egyértelmű… „Se varázslók, se boszorkányok, se vámpírok nem lakoznak e könyv lapjain, és mégi

"- Na, Cortez is megtalálta a sulit. Éppen ideje volt, nem fogom életem végéig tartogatni a jegyzeteket - sóhajtotta tettetett unalommal az arcán, és becsapta a szekrényajtaját. Elfordítottam a fejem, hogy odanézzek, és akkor...És akkor történt, hogy először megláttam Antai-Kelemen Ádámot, Cortezt. Abban a pillanatban, ahogy megláttam, görcsbe rándult a gyomrom, és úgy éreztem, muszáj lehajtanom a fejem, és úgy tenni, mintha csinálnék valamit, máskülönben elárulom magam. Deszkás cipőt, farmert,

"A ragyogó napsütésbe kilépve ösztönösen hunyorogtam, majd megtorpantam. Ültek a padomon. Kissé megremegett a térdem, de azért erőt vettem magamon, és továbbmentem. - Te mit csinálsz itt? - kérdeztem Cortezt, aki a pad támláján ült, és ölébe ejtett kezében tartotta a zenelejátszóját. - Ülök - felelte olyan stílusban, mintha ez azért elég egyértelmű lenne. Jó, tényleg az volt, a vak is láthatta, csak éppen... - Miért itt? - kérdeztem cseppet sem kedvesen. - Tudtommal már nem foglalt ez a hely - n