Szántó

Szántó Piroska (1913–1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az ötvenes években nem állíthatott ki, könyvillusztrációkból élt. Prózaíróként a nyolcvanas években jelentkezett. Nem pályázik írói babérokra, mondta, de élete során olyan élményekben volt része, amelyeket csak úgy bírt ki, hogy megírta őket. Szántó Piroska nagyon érzékletesen ír,

Szántó Piroska (1913–1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az ötvenes években nem állíthatott ki, könyvillusztrációkból élt. Prózaíróként a nyolcvanas években jelentkezett. Nem pályázik írói babérokra, mondta, de élete során olyan élményekben volt része, amelyeket csak úgy bírt ki, hogy megírta őket. Szántó Piroska nagyon érzékletesen ír,

A Vígszínház nagy generációja Megjelenik a Vígszínház 125. évfordulója alkalmából Szántó Erika beszélgetőpartnerei Halász Judit, Hegedűs D.Géza, Kern András, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor, Radnóti Zsuzsa, Szatmári Liza

Ebben a könyvben olyan embereket szólítottam meg, akik már hosszú utat jártak be.... _x000D_ Bagdy Emőke, Baranyi Ferenc, Ferge Zsuzsa, Gyémánt László, Irsai Éva, Kárpáti Éva, Lator László, Magyar György, Szinetár Miklós, Ungvári Tamás..... _x000D_ Valame

Szántó Piroska (1913–1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az ötvenes években nem állíthatott ki, könyvillusztrációkból élt. Prózaíróként a nyolcvanas években jelentkezett. Nem pályázik írói babérokra, mondta, de élete során olyan élményekben volt része, amelyeket csak úgy bírt ki, hogy megírta őket. Szántó Piroska nagyon érzékletesen ír,

Egy sályi szántó-vető ember A természet, a daloló madarak is inspirálták a dalolásra az ekeszarvát, fogó embert. Horváth Dániel szerint „ a parasztember szántás közben akkor kezdett el dalolni, mikor a legszebben szólt a pacsirta.”A legnehezebb, de egybe

Tegnap még az ölünkbe kuporodtak, ha valami baj érte őket, ma magukra csukják az ajtót. Többségük – remélhetőleg csak időlegesen – elzárja előlünk a gondolatait és az érzéseit is. Kamaszok. Tizenhárom-tizennyolc évesek. Mit gondolnak magukról, a világról,

Szántó Piroska (1913-1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállításá...

A Vígszínház nagy generációja Megjelenik a Vígszínház 125. évfordulója alkalmából Szántó Erika beszélgetőpartnerei Halász Judit, Hegedűs D.Géza, Kern András, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor, Radnóti Zsuzsa, Szatmári Liza

A Vígszínház nagy generációja Megjelenik a Vígszínház 125. évfordulója alkalmából Szántó Erika beszélgetőpartnerei Halász Judit, Hegedűs D.Géza, Kern András, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor, Radnóti Zsuzsa, Szatmári Liza

"Ebben a könyvben olyan embereket szólítottam meg, akik már hosszú utat jártak be. Bagdy Emőke, Baranyi Ferenc, Ferge Zsuzsa, Gyémánt László, Irsai Éva, Kárpáti Éva, Lator László, Magyar György, Szinetár Miklós, Ungvári Tamás Valamennyien a tágabb értelemben vett nemzedékem tagjai, mindnyájan a háború előtt születtek és nemcsak saját történetük van, de a körülöttük örvénylő történelem is meghatározta, befolyásolta életüket, gondolkozásukat és a sorsukat. Az ötvenes években, 1956-ban, 1968-ban, v

A Vígszínház nagy generációja Megjelenik a Vígszínház 125. évfordulója alkalmából Szántó Erika beszélgetőpartnerei Halász Judit, Hegedűs D.Géza, Kern András, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor, Radnóti Zsuzsa, Szatmári Liza

Szántó Piroska (1913-1998) festő és grafikusművész 1956-ban harmincöt képből álló tusrajzsorozatot készített, megörökítve a magyar szabadságharc emlékezetes és megkapó eseményeit. A kézirat tulajdonképpen feljegyzések gyűjteménye, 1984-ben készült el. A könyv számozott példányai a rendszerváltás évében jelentek meg először. Bár a villanásszerű, rövid történetek és a tusrajzok eltérő időben keletkeztek, '56 hangulatképei mégis tömör egységben idézik fel a forradalom napjait. A képek szereplőj

Szántó Piroska (1913-1998) festő és grafikusművész 1956-ban harmincöt képből álló tusrajzsorozatot készített, megörökítve a magyar szabadságharc emlékezetes és megkapó eseményeit. A kézirat tulajdonképpen feljegyzések gyűjteménye, 1984-ben készült el. A könyv számozott példányai a rendszerváltás évében jelentek meg először. Bár a villanásszerű, rövid történetek és a tusrajzok eltérő időben keletkeztek, '56 hangulatképei mégis tömör egységben idézik fel a forradalom napjait. A képek szereplőj

A Vígszínház nagy generációja Megjelenik a Vígszínház 125. évfordulója alkalmából Szántó Erika beszélgetőpartnerei Halász Judit, Hegedűs D. ... Színház az egész élet - Szántó Erika beszélgetéseiA Vígszínház nagy generációja Megjelenik a Vígszínház 125.