Szántó

Keresgélő - Matricás kifestő könyv, Szántó Ivánné; Szántó György, Lap, Magyar

Szántó T. Gábor regénye a diktatúráról és a huszadik századi zsidó válaszutakról szól. Az 1949-es Rajk-per idején játszódó cselekmény középpontjában a végsőkig meggyötört Friedmann Benjámin és kihallgatója, Benedek György államvédelmi tiszt története áll. Küzdelmük hátterében asszonyaik sorsát is feldúlja a politika férfivilága. Széthulló életek és családok: hatalmukban tobzódó kommunisták, kivándorlásra váró cionisták, talajvesztett pesti polgárok, betiltott írók, Garay téri kereskedők, besúg

Szántó T. Gábor a megértés és az önmegértés igényével nyúl a modern zsidó irodalom érzékeny kérdéseihez, akár hazai, akár külföldi szerzőket elemez. Ha tárgya igényli, a kinyilatkoztatás hagyományáig, a rabbinikus gondolkodásig, a száműzetés élményéig, az azonosulás vágyáig, a beilleszkedés sikeréig és megbicsaklott reményéig, a vészkorszak és a diktatúra traumájáig vezeti vissza a vizsgált műveket, miközben a téma nemzetközi szakirodalmát is felhasználva, egybeveti az európai, az amerikai és a

Mi van, ha semmi sem az, aminek látszik, ha családtagok sem bízhatnak egymásban, mert titkokat hordoznak, és veszélyt jelentenek egymásra? Az Európa szimfónia az erdélyi román–magyar családban nevelkedő zenész fiú, András felnőtté válását mutatja be a hidegháború és a Securitate árnyékában, és egy határokon átívelő szerelem történetét Kolozsvár és Nyugat-Berlin között, ahol a fiatalok a ’68-as diákmozgalmak és a terrorizmus légkörében keresik saját útjukat. Új regényében, akárcsak a világsikert

Szántó Piroska (1913–1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az ötvenes években nem állíthatott ki, könyvillusztrációkból élt. Prózaíróként a nyolcvanas években jelentkezett. Nem pályázik írói babérokra, mondta, de élete során olyan élményekben volt része, amelyeket csak úgy bírt ki, hogy megírta őket. Szántó Piroska nagyon érzékletesen ír,

Ebben a könyvben olyan embereket szólítottam meg, akik már hosszú utat jártak be.... _x000D_ Bagdy Emőke, Baranyi Ferenc, Ferge Zsuzsa, Gyémánt László, Irsai Éva, Kárpáti Éva, Lator László, Magyar György, Szinetár Miklós, Ungvári Tamás..... _x000D_ Valame

Szántó Piroska (1913–1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az ötvenes években nem állíthatott ki, könyvillusztrációkból élt. Prózaíróként a nyolcvanas években jelentkezett. Nem pályázik írói babérokra, mondta, de élete során olyan élményekben volt része, amelyeket csak úgy bírt ki, hogy megírta őket. Szántó Piroska nagyon érzékletesen ír,

Ebben a könyvben olyan embereket szólítottam meg, akik már hosszú utat jártak be.... _x000D_ Bagdy Emőke, Baranyi Ferenc, Ferge Zsuzsa, Gyémánt László, Irsai Éva, Kárpáti Éva, Lator László, Magyar György, Szinetár Miklós, Ungvári Tamás..... _x000D_ Valame

Szántó Piroska (1913–1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az ötvenes években nem állíthatott ki, könyvillusztrációkból élt. Prózaíróként a nyolcvanas években jelentkezett. Nem pályázik írói babérokra, mondta, de élete során olyan élményekben volt része, amelyeket csak úgy bírt ki, hogy megírta őket. Szántó Piroska nagyon érzékletesen ír,

Tegnap még az ölünkbe kuporodtak, ha valami baj érte őket, ma magukra csukják az ajtót. Többségük – remélhetőleg csak időlegesen – elzárja előlünk a gondolatait és az érzéseit is. Kamaszok. Tizenhárom-tizennyolc évesek. Mit gondolnak magukról, a világról,

A Holokauszt Emlékközpontban dr. Szántó Endre munkaszolgálatos naplójából 2018-ban megrendezett időszaki kiállítás a zsidóság jogfosztásának egyik olyan, a nagyközönség előtt kevésbé ismert aspektusára irányítja a figyelmet, amely a magyar zsidók másodrendű állampolgárként való kezelését világítja meg. 1940 nyarán elkezdődött a kizárólag zsidókból álló, ún. "különleges munkásszázadok" felállítása, amelyeket az ország területén különböző munkákra köteleztek. Dr. Szántó Endre is egy ilyen századb

Tegnap még az ölünkbe kuporodtak, ha valami baj érte őket, ma magukra csukják az ajtót. Többségük – remélhetőleg csak időlegesen – elzárja előlünk a gondolatait és az érzéseit is. Kamaszok. Tizenhárom-tizennyolc évesek. Mit gondolnak magukról, a világról,

Szántó Piroska (1913-1998) Kossuth-díjas festő és grafikusművész volt, Vas István költő felesége. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte, a Képzőművészetin folytatta. Első önálló kiállításá...

"Ebben a könyvben olyan embereket szólítottam meg, akik már hosszú utat jártak be. Bagdy Emőke, Baranyi Ferenc, Ferge Zsuzsa, Gyémánt László, Irsai Éva, Kárpáti Éva, Lator László, Magyar György, Szinetár Miklós, Ungvári Tamás Valamennyien a tágabb értelemben vett nemzedékem tagjai, mindnyájan a háború előtt születtek és nemcsak saját történetük van, de a körülöttük örvénylő történelem is meghatározta, befolyásolta életüket, gondolkozásukat és a sorsukat. Az ötvenes években, 1956-ban, 1968-ban, v

A Vígszínház nagy generációja Megjelenik a Vígszínház 125. évfordulója alkalmából Szántó Erika beszélgetőpartnerei Halász Judit, Hegedűs D.Géza, Kern András, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor, Radnóti Zsuzsa, Szatmári Liza

Szántó T. Gábor kötetének címadó elbeszéléséből Török Ferenc rendezett játékfilmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért haza.Tudjuk, mi történt a II. világháború Európájában, de tudjuk-e, mi történt közvetlenül utána a hazatérő zsidókkal, a kitelepített svábokkal, a lakosságcsere áldozatául esett felvidéki magyarokkal? Mi történt azokkal, akik saját kezükbe szerették volna venni az igazságszolgáltatást?A 20. század Közép-Európájának nagy társ