SZABÓ LÁSZLÓ

Vannak élethelyzetek, amiket mi felnőttek is csak nehe­zen tudunk megoldani. Sőt, olyan is van, amire képtelenek vagyunk, és ilyenkor kétségbeesünk. Gyermekeink ilyen szempontból még érzékenyebbek, hiszen ők a tanulási fázis legelején vannak. A mi dolgunk az, hogy enyhítsük az ő kételyeiket, félel­meiket és megtanítsunk nekik olyan alapvető fogalma­kat, amik megértésével könnyebben el tudnak majd igazodni ebben a bonyolult világban. A könyv célja, hogy szorongásmentes, barátságra nyitott, elfoga

Cs. Szabó halála óta eltelt évtizedek tették időszerűvé, hogy átgondoljuk irodalmi helyét és szerepét. A kötet szerzője több évnyi kutatómunkáját foglalta monográfiába: összeillesztette a történelmi okokból szétszakított életművet. Nem szerette volna, hogy az életmű „hűlő árnyékban” maradjon, hiszen Cs. Szabó a magyar nyelvű intellektuális próza egyik 20. századi művelője, aki műveiben az európai kultúra mellett hitet tett magyarságáról is. Ez a könyv nem viasz, amely lenyomatként adja vissza C

Cs. Szabó halála óta eltelt évtizedek tették időszerűvé, hogy átgondoljuk irodalmi helyét és szerepét. A kötet szerzője több évnyi kutatómunkáját foglalta monográfiába: összeillesztette a történelmi okokból szétszakított életművet. Nem szerette volna, hogy az életmű „hűlő árnyékban” maradjon, hiszen Cs. Szabó a magyar nyelvű intellektuális próza egyik 20. századi művelője, aki műveiben az európai kultúra mellett hitet tett magyarságáról is. Ez a könyv nem viasz, amely lenyomatként adja vissza Cs

Vannak élethelyzetek, amiket mi felnőttek is csak nehe­zen tudunk megoldani. Sőt, olyan is van, amire képtelenek vagyunk, és ilyenkor kétségbeesünk. Gyermekeink ilyen szempontból még érzékenyebbek, hiszen ők a tanulási fázis legelején vannak. A mi dolgunk az, hogy enyhítsük az ő kételyeiket, félel­meiket és megtanítsunk nekik olyan alapvető fogalma­kat, amik megértésével könnyebben el tudnak majd igazodni ebben a bonyolult világban. A könyv célja, hogy szorongásmentes, barátságra nyitott, elfoga

Szellemi iránytű az emigrációban – Cs. Szabó László pályaképe Cs. Szabó halála óta eltelt évtizedek tették időszerűvé, hogy átgondoljuk irodalmi helyét és szerepét. A kötet szerzője több évnyi kutatómunkáját foglalta monográfiába: összeillesztette a tö

Cs. Szabó halála óta eltelt évtizedek tették időszerűvé, hogy átgondoljuk irodalmi helyét és szerepét. A kötet szerzője több évnyi kutatómunkáját foglalta monográfiába: összeillesztette a történelmi okokból szétszakított életművet. Nem szerette volna, hogy az életmű „hűlő árnyékban” maradjon, hiszen Cs. Szabó a magyar nyelvű intellektuális próza egyik 20. századi művelője, aki műveiben az európai kultúra mellett hitet tett magyarságáról is. Ez a könyv nem viasz, amely lenyomatként adja vissza C

Cs. Szabó halála óta eltelt évtizedek tették időszerűvé, hogy átgondoljuk irodalmi helyét és szerepét. A kötet szerzője több évnyi kutatómunkáját foglalta monográfiába: összeillesztette a történelm...

Cs. Szabó László (1905–1984) minden kétséget kizáróan a Nyugat második nemzedékének egyik legkiválóbb esszéírója. Sziporkázó stílusa, szinte beláthatatlan horizontú műveltsége, merész és reveláló gondolatokat pazarló bőkezűséggel ontó írásai összekeverhetetlenül emelik kor- és tudós társai fölé. Meglátásai – legyen szó közgazdaságtanról, politikáról, képzőművészetről vagy színházról – már-már provokatívan eredetiek, és a tudományterületeket gátlástalan eleganciával áthágva cikáznak gazdaságfiloz

Az esszé nem elhatározás dolga, mint a regény vagy vers, hanem tapasztalati szellemi önvédelem. Bár Papp Endre monográfiája éppen Cs. Szabó László egyműfajú megítélése ellen lép fel, az utókor - joggal - esszéiben vélte felfedezni Csé irodalmi csúcstelje

„Az esszé nem elhatározás dolga, mint a regény vagy vers, hanem tapasztalati szellemi önvédelem.” Bár Papp Endre monográfiája éppen Cs. Szabó László egyműfajú megítélése ellen lép fel, az utókor – joggal – esszéiben vélte felfedezni Csé irodalmi csúcsteljesítményét. A kötetről kötetre építkező írás a szerzői reflexiók és Cs. Szabó önértelmezése, önmegítélése párhuzamosságával tárja fel az életmű szakaszait. Mindemellett erénye, hogy a Magyarországra 1980-ban visszatérő alkotó kérésének megfelelő

Cs. Szabó László (1905–1984) minden kétséget kizáróan a Nyugat második nemzedékének egyik legkiválóbb esszéírója. Sziporkázó stílusa, szinte beláthatatlan horizontú műveltsége, merész és reveláló gondolatokat pazarló bőkezűséggel ontó írásai összekeverhetetlenül emelik kor- és tudós társai fölé. Meglátásai – legyen szó közgazdaságtanról, politikáról, képzőművészetről vagy színházról – már-már provokatívan eredetiek, és a tudományterületeket gátlástalan eleganciával áthágva cikáznak gazdaságfiloz

Szerkesztette: Szakolczay Lajos Szakolczay Lajos válogatásában „Csé” művészeti esszéi olvashatók Leonardótól, Turnertől Picassóig, Ferenczy Béniig. Személyes hangú művészettörténet a London–Párizs-tengelyen, olasz mesterek bűvöletében.

Szakolczay Lajos válogatásában "Csé" művészeti esszéi olvashatók Leonardótól, Turnertől Picassóig, Ferenczy Béniig. Személyes hangú művészettörténet a London-Párizs-tengelyen, olasz mesterek bűvöle...

"Az esszé nem elhatározás dolga, mint a regény vagy vers, hanem tapasztalati szellemi önvédelem." Bár Papp Endre monográfiája éppen Cs. Szabó László egyműfajú megítélése ellen lép fel, az utókor - joggal - esszéiben vélte felfedezni Csé irodalmi csúcsteljesítményét. A kötetről kötetre építkező írás a szerzői reflexiók és Cs. Szabó önértelmezése, önmegítélése párhuzamosságával tárja fel az életmű szakaszait. Mindemellett erénye, hogy a Magyarországra 1980-ban visszatérő alkotó kérésének megfelel