Surányi

A két világháború közötti korszak méltán népszerű prózaírója, Surányi Miklós (1882-1936) máig változatlan frisseségű főművét Széchenyi Istvánról írta. Az Egyedül vagyunk "a legnagyobb magyar" életének lélektanilag és történelmileg egyaránt nagy távlatú regénye, melyet sokelemű életanyag, kivételes korismeret és művészi érvényű megformálás tesz izgalmassá és időtállóvá. Surányi Miklós nem folyamodott fölöslegesen a fikciókhoz, jól tudta, hogy Széchenyi életének igaz története a képzelet által fel

A két világháború közötti korszak méltán népszerű prózaírója, Surányi Miklós (1882-1936) máig változatlan frisseségű főművét Széchenyi Istvánról írta. Az Egyedül vagyunk "a legnagyobb magyar" életének lélektanilag és történelmileg egyaránt nagy távlatú regénye, melyet sokelemű életanyag, kivételes korismeret és művészi érvényű megformálás tesz izgalmassá és időtállóvá. Surányi Miklós nem folyamodott fölöslegesen a fikciókhoz, jól tudta, hogy Széchenyi életének igaz története a képzelet által fel

A két világháború közötti korszak méltán népszerű prózaírója, Surányi Miklós (1882-1936) máig változatlan frisseségű főművét Széchenyi Istvánról írta. Az Egyedül vagyunk "a legnagyobb magyar" életének lélektanilag és történelmileg egyaránt nagy távlatú regénye, melyet sokelemű életanyag, kivételes korismeret és művészi érvényű megformálás tesz izgalmassá és időtállóvá. Surányi Miklós nem folyamodott fölöslegesen a fikciókhoz, jól tudta, hogy Széchenyi életének igaz története a képzelet által fel

Határátkelés: Surányi György és Lengyel László beszélgetőkönyve ????️ Ez a beszélgetőkönyv Surányi György és Lengyel László izgalmas párbeszédeit tartalmazza. A könyv betekintést nyújt Surányi György életébe, a hazai és nemzetközi körökben ismert közgaz...

"Egy véletlenül talált emlékirat – szerzője ismeretlen. A szöveg egy haláltáborokat megjárt fiatalember emlékeinek tárgyilagos leírása mindenféle szépírói szándék nélkül. A maga keresetlenségében megrázó szöveg felelősséget ró a megtalálóra… Túl az egyszerű publikáláson, mit lehet és mit szabad kezdeni egy ilyen kordokumentummal? Szabad-e, illik-e, érdemes-e párbeszédet kezdeni az ismeretlen szerzővel, az Ismeretlennel? Szabad-e nem pár­beszédbe keveredni az Ismeretlennel, ha megszólít? Surányi

Mentő száguld egy haldoklóval a kórházba. A kihunyó elmében emlékszilánkok villannak be: Klauzál tér. Hatvanas évek. Omladozó falú gangos házak, egy zöld bódé, egy kiskocsma és egy ételkimérés. Gyermekkor. Átmeneti emberek átmeneti időben. Elveszett lelkű felnőttek vonszolják magukat céltalanul: sehonnan jöttek és ugyanoda tartanak, megrágta és kiköpte őket a történelem, vágyaik legfeljebb a lavór helyetti fürdőszobára vagy a folyosó végi közös budi helyetti saját vécére szorítkoznak. A gyerekek