Rózsavölgyi Társa

A Süss fel, nap 1. kotta olyan gyermekdalokat (népdalokat, műdalokat, ismert zenei részleteket) tartalmaz, amelyek furulyán (illetve más szóhangszereken, fúvós hangszeren, hegedűn) könnyedén játszhatók, és már a kezdő zenetanulóknak is sikerélményt adnak.

A kötetben található írások két nagyszerű alkotó barátságának és együttműködésének a lenyomatai. Igor Sztravinszkij és Charles Ferdinand Ramuz az első világháború idején, 1915-ben találkoztak Svájcban, és azonnal megkedvelték egymást. A barátság hamarosan közös munkákhoz vezetett. Ramuz, mint a francia nyelvű svájci irodalom egyik kiválósága, három Sztravinszkij-mű - a Menyegző, a Róka és a most új fordításban közölt A katona története - librettóját írta meg. Talán emiatt is gondolt vissza oly s

A zeneszerző az írónál és a festőnél is rejtőzködőbben védi magánéletét - legalábbis művein keresztül ő árul el magáról a legkevesebbet. Hiába keressük a "halhatatlan kedves", Brunszvik Jozefin nyomait Beethoven ifjúkori műveiben: ha nem maradt

Szeretettel ajánlom gyűjteményemet énektanároknak, valamint művészeti iskolák hangszeres tanárainak. E kötettel az volt a célom, hogy segítséget adjak az ének-zene órák színesítéséhez, a hangszert tanulóknak pedig a fellépések gyakorlásához. A szereplés az ének-zene órákon lendületet ad a hangszeres gyakorláshoz. A népdalok nemcsak a tankönyvben szereplő hangnemekben, hanem 2 kereszt 2 bé-s előjegyzésekre transzponálva is előfordulnak, hogy a növendékeknek hangszeres feladatot is jelentsenek. A

„Végh Sándor életútja több mint teljes volt. Miután letette a vonót egy végtelenül gazdag hegedűs pálya után, ahol univerzális egyéniségét a legnagyobb mértékben és a legsokoldalúbban tudta kifejezni, a Camerata Academica élén tapasztalatai összegzése mel

Amy apja és bizalmasa, Mitch Winehouse első ízben osztja meg lányáról szóló gondolatait a világgal: könyvéből megismerjük a babusgatott pici gyereket, a szupersztár előadóművészt, a szenvedő nőt. Személyes történetekkel, bizalmas emlékekkel festi meg Amy

„Talán ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek - hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, e

Ma már aligha kérdéses, hogy Ligeti György (1923-2006) a 20. század második felének egyik legeredetibb és legnagyobb hatású zeneszerzője vo< azon kevesek egyike, akiknek munkássága a kortárs zene szűk szakmai berkein túl is lelkes fogadtatásra talált. Ligeti sokféle hatást magába olvasztó művészetének egyik legszembeötlőbb vonása, hogy a világ számos népének, nemzetiségének hagyományos zenéjét felhasználja, ám ezt igen egyéni módon teszi. Hogy a felhasznált zenék között a komponista számára isme

A Mahler. Egy zenei fiziognómia Theodor. W. Adorno egyik legismertebb munkája, egyszersmind méltó párja a szerző zenefilozófiai főművének, Az új zene filozófiájának. Az először 1960-ban megjelent könyv jelentőségét két perspektívában lehet fölmérni: az adornói életművön belül, illetve a Mahler-recepcióhoz való hozzájáruláson keresztül. Adorno már az 1920-as évek közepén, Alban Berg Wozzeck című operájának értelmezése kapcsán megpróbált kidolgozni egy olyan általános elméletet, amely egy mű (még

Három és fél évtized munkájának eredménye a kötetet alkotó tizenkét tanulmány, melyek eredeti alakjukban 1983 és 2016 között láttak napvilágot zenei folyóiratokban, könyvekben, illetve rádióelőadások formájában. Szerzőjük, Papp Márta a rádiós zenei ismeretterjesztés mellett intenzíven foglalkozott a 19. századi orosz zenével, s forráskutatást végzett leningrádi (szentpétervári) és moszkvai könyvtárakban, kézirattárakban, archívumokban. Ennek köszönhetően tárt fel olyan rejtélyes témákat, melyekn

Talán ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Én magam elég szerencsés voltam, hogy gyerekkoromban találkozhattam ezekkel a zeneszerzőkkel e zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természetű, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatos

Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú sorának volt szerelme és múzsája: festők, írók, építészek, zeneszerzők keresték a kegyeit. A korszak három kimagasló sz

iért akarta kidobni Händel az egyik legjobb énekesnőjét az ablakon? Kikkel és hogyan bulizott együtt Schubert? Hogyan kerülte el Csajkovszkij, hogy személyesen is találkozzon legnagyobb hódolójával? Miért húzta végig az osztálytermen orruknál fogva a növendékeit Dvořák? Milyen zenét írt Fauré, miután teljesen megsüketült? És miért hordott póthajat Haydn hajdanán? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a világhírű csellista, Steven Isserlis gyerekeknek írott második könyvéből, amelyben hat további

Talán ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Én magam elég szerencsés voltam, hogy gyerekkoromban találkozhattam ezekkel a zeneszerzőkkel e zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természetű, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatos

Kenneth Hamilton egyszerre gyakorló zenész és muzikológus: zongoristaként rendszeres vendége a világ legjelentősebb hangversenytermeinek, miközben kutatásaival rengeteget tesz azért, hogy jobban megismerjük a múlt zenei gyakorlatát. Az eredetileg az Oxford University Pressnél 2008-ban megjelent könyv elragadó stílusban, ugyanakkor elmélyült érveléssel oszlatja el a zongorázás egykori aranykoráról szóló mítoszt. Hamilton azt a történetet meséli el, hogy a 19. századi zongoraestek, ezek a turbulen

Ez a tanulmánykötet egy, a magyarországi populáris zene 20. századi történetével foglalkozó könyvsorozat harmadik darabja. E gyűjtemények nem egyetlen, nagy narratíva köré épülnek, és nem az eddigi tudások szisztematikus összefoglalásai kívánnak lenni. Ellenkezőleg: számos tudományterület, intézmény és alkotói műhely képviselőinek - rendszerint kisebb témákra, részproblémákra, esetekre koncentráló - szövegei szerepelnek bennük, amelyek olykor kérdezésmódjukban, fogalomhasználatukban, de akár az

" A lányból néni lesz, a fiúból határvadász, a versből dal. A dalból pedig (szerencsés esetben) saját tervezésű énekes könyvecske 18 egyszerű kottával. Máskor, mások, más dallamokat hallottak a verssorok közül kiszűrődni - hála nekik érte és köszönet. Én most ezeket a dallamokat hallom. Hadd tegyem a fa alá, hogy ezen a szép, utolsó, apokaliptikus karácsonyon ne legyen olyan fülsüketítő a csend." (Erdős Virág)

1872 áprilisában az épp Pesten tartózkodó Jacques Offenbach megtekintette a Tannhäuser egyik előadását a Nemzeti Színházban. A Fővárosi Lapok így tudósított az eseményről: "Egy földszinti páholyban ült Offenbach is, az operettek termékeny szerzője. A lepke meglátogatta az oroszlánt, de hatalmas hangját nem sokáig állta ki, s csak másfél felvonást hallgatott meg Wagner zenéjéből, mely a zenevilágban csaknem ellenkező sarokpontot képez, mint az övé." A magyar közönség számára persze Offenbach mind

Miként jelentkezik Gustav Mahler zenéjében Sigmund Freud nevezetes kategóriája, a kísérteties? Milyen utat járt be a scherzo műfaja, amíg a haydni-beethoveni kezdetektől eljutott Mahler műhelyéig? Megidézhető-e a végtelenség a zenei forma révén? Hogyan befolyásolta Mahler zenei gondolkodását saját, szerteágazó gyökerű kulturális identitása? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péteri Lóránt könyve, amely bravúros módon egyetlen tételből, Mahler 2. szimfóniájának Scherzójából bontja ki válaszait.

Szerző: Oliver Hilmes Kiadó: Rózsavölgyi és Társa Kiadás éve: 2019. május Oldalszám: 416 ISBN: 9786158053389 Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú során