RÖVID SZÁZAD

John Lukacs mintegy dióhéjban foglalja össze a huszadik század krónikáját - két világháborúját, hidegháborúját, a nemzetek és vezető politikusaik törekvéseit. A lendületes elbeszélésbe szövődő fő motívumok elválaszthatatlanok a szerző olyan "vesszőparipáitól", mint a liberalizmus visszaszorulása, a populizmus és a nacionalizmus előretörése, a technika vívmányai és veszélyei, illetve a földkerekség folytatólagos demokratizálódása.  A történelmi huszadik század 1914-ben, az első világháborúval kez

Romsics Ignác

John Lukacs mintegy dióhéjban foglalja össze a huszadik század krónikáját - két világháborúját, hidegháborúját, a nemzetek és vezető politikusaik törekvéseit. A lendületes elbeszélésbe szövődő fő motívumok elválaszthatatlanok a szerző olyan "vesszőparipáitól", mint a liberalizmus visszaszorulása, a populizmus és a nacionalizmus előretörése, a technika vívmányai és veszélyei, illetve a földkerekség folytatólagos demokratizálódása.  A történelmi huszadik század 1914-ben, az első világháborúval kez

„Haladás és hanyatlás, fejlődés és visszaesés, öröm és szomorúság tehát együtt jellemzik a 20. századot. Az, hogy ki melyiket tartja meghatározóbbnak, nagymértékben nézőpont kérdése. A nézőpontot viszont döntően az határozza meg, hogy ki hol, mikor és milyen családba született. Egy átlagos amerikai, akinek az országát sohasem dúlta fel háború, és az egész század folyamán a világ legmagasabb életszínvonalát biztosító társadalom tagja volt, élete végén egészen bizonyosan másként értékelte korát, m

Minden más korszakhoz hasonlóan a 20. századnak is több arca volt. Isaiah Berlin brit filozófus ,,a nyugati történelem legszörnyűbb századának" nevezte, míg Severo Ochoa Nobel-díjas spanyol-amerikai biokémikus ,,a tudomány lenyűgöző fejlődését" tartotta a korszak legfontosabb sajátosságának. Kinek volt igaza? Mindkettejüknek és egyiküknek sem. Mindegyik minősítés mellett érvek tucatját lehet felsorakoztatni, miközben kizárólagosságra egyik sem tarthat igényt. Eric Hobsbawm ezért nevezte el ,,a s