Rovásirás

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját azaz nem másoktól átvett írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térése előtt műveletlen, nomád népnek állítani, vagy igen nagy tévedés, vagy pedig elvakult nemzeti gyűlölködés jele. Műveletlen népnek nincsen írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök és r

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját azaz nem másoktól átvett írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térése előtt műveletlen, nomád népnek állítani, vagy igen nagy tévedés, vagy pedig elvakult nemzeti gyűlölködés jele. Műveletlen népnek nincsen írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök és r

A könyv bizonyára nagy vihart arat majd. A szerző, mint már oly sokszor, most is sokkoló megállapításokra jut, miután megismerteti az olvasót az ősi magyar (székely) rovásírás történetével. Nem csak a régmúlton elmélkedik, hanem egészen a mai napig követi

"Az ősi írásjelek kozmikus jelek. Egyetemes tudást és világszemléletet hordoznak, amelyek a tudatalattinkba beépülve szeretetközpontú gondolkodást és magas logikai, illetve kombinatív készséget fejlesztenek. A rovás jelek egy fejlett kultúra égi jelei számunkra. Emberi jelek, tőlünk nekünk." (részlet az Előszóból)

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.

Részletesebb, tagoltabb ismertetés:Tanuljuk és tanítsuk a rovásírást! - így fogalmazta meg ősi íráskultúránkkal kapcsolatos hitvallását FRIEDRICH KLÁRA jó évtizeddel ezelőtt. Mivel minden ígéret és fogadalom annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, az említettek szellemében gyakorló tanárként, több évtizedes szakmai gyakorlattal a háta mögött állította össze az oktató kiadványait: „Rovásírás gyakorlatok nemcsak gyerekeknek I-II.” (2000), „Rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár” (2003). Most p

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóa...

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

Magunk részéről a magyarság megmaradásának három feltételét látjuk: ne feledjük az ősvallásunkat, a Boldogasszonyba vetett hitünket,ne feledjük a hon (vissza)foglalás előtti őstörténetünket,és végül, de nem utolsó sorban, ne feledjük, tanuljuk, ápoljuk és terjesszük szépséges anyanyelvünk ősi lejegyzett formáját, őseink reánk bízott kincsét, a Kárpát-medencei birtoklevelünket, - a rovásírást! A „Kárpát-medencei Birtoklevelünk a Rovásírás” című eme kiadványt az összes alábbi kötettel együtt a rov

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

Rovás és rovásírás Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás

Szerző: Dr. Sebestyén Gyula Kiadó: Nemzeti Örökség Kiadó Oldalak száma: 342 Megjelenés: 2022. június Kötés: Kartonált Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. - Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. - Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.