Rovásirás

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját azaz nem másoktól átvett írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térése előtt műveletlen, nomád népnek állítani, vagy igen nagy tévedés, vagy pedig elvakult nemzeti gyűlölködés jele. Műveletlen népnek nincsen írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök és r

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját azaz nem másoktól átvett írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térése előtt műveletlen, nomád népnek állítani, vagy igen nagy tévedés, vagy pedig elvakult nemzeti gyűlölködés jele. Műveletlen népnek nincsen írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök és r

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját azaz nem másoktól átvett írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térése előtt műveletlen, nomád népnek állítani, vagy igen nagy tévedés, vagy pedig elvakult nemzeti gyűlölködés jele. Műveletlen népnek nincsen írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök és r

A könyv bizonyára nagy vihart arat majd. A szerző, mint már oly sokszor, most is sokkoló megállapításokra jut, miután megismerteti az olvasót az ősi magyar (székely) rovásírás történetével. Nem csak a régmúlton elmélkedik, hanem egészen a mai napig követi

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját azaz nem másoktól átvett írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térése előtt műveletlen, nomád népnek állítani, vagy igen nagy tévedés, vagy pedig elvakult nemzeti gyűlölködés jele. Műveletlen népnek nincsen írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját azaz nem másoktól átvett írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarság

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.

2015-ös átdolgozott kiadás!

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. - Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományo

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Rovás és rovásírás című nagyívű tudományos munkájában bemutatja a rovásírás eredetét, kapcsolatát az ókori kultúrákkal és a székely-magyar nép történetében elfoglalt helyét.

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott

Árpádkori latin krónikásaink említik először, hogy a keleti határhegyek közé szorult székelységnek valami sajátságos, a magyarságétól elütő írásrendszere van. A krónikások és emlékírók egybehangzóan azt igazolják, hogy az erdélyi székelyek fára rovott ősi írása a XIII. elejétől fogva még négyszáz esztendőn át élt és megfigyelhető volt. Dr. Sebestyén Gyula kiváló, tudományos értékű művében tárja fel a rovásírás történetét és értékét. Jelen kiadás az 1915-ben megjelent mű reprintje.