Robert Merle

Robert Merle (1908-2004) egyetemi tanulmányait követően harcolt a második világháborúban, s három évet német hadifogságban is eltöltött. A háborús élményeit feldolgozó, Két nap az élet című, első regénye 1949-ben rögtön a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat nyerte el. A fantasztikus köntösbe bújtatott, politikai és társadalmi problémákat feszegető elbeszélései mellett a 13 kötetes Francia história című történelmi regénysorozata Magyarországon is az egyik legnépszerűbb fran

Robert Merle (1908-2004) egyetemi tanulmányait követően harcolt a második világháborúban, s három évet német hadifogságban is eltöltött. A háborús élményeit feldolgozó, Két nap az élet című, első regénye 1949-ben rögtön a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat nyerte el. A fantasztikus köntösbe bújtatott, politikai és társadalmi problémákat feszegető elbeszélései mellett a 13 kötetes Francia história című történelmi regénysorozata Magyarországon is az egyik legnépszerűbb fran

Robert Merle (1908-2004) egyetemi tanulmányait követően harcolt a második világháborúban, s három évet német hadifogságban is eltöltött. A háborús élményeit feldolgozó, Két nap az élet című, első regénye 1949-ben rögtön a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat nyerte el. A fantasztikus köntösbe bújtatott, politikai és társadalmi problémákat feszegető elbeszélései mellett a 13 kötetes Francia história című történelmi regénysorozata Magyarországon is az egyik legnépszerűbb fran

Az igazat megvallva, nem nagyon lelkesedtem a gödrökért. Az eljárást durvának és kezdetlegesnek találtam, méltatlannak egy nagy ipari nemzethez. Amikor a kemencék mellett döntöttem, tudatosan a korszerűbb megoldást választottam.A Mesterségem a halál Robert Merle legnépszerűbb és egyben legfelkavaróbb regénye. Egy náci gyilkos története, akiről maga a szerző, húsz évvel a regény megírása után, 1972-ben így írt: "Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatív

"És én már tudom, mit érez egy gyilkos. Egy pillanatra szinte megdicsőül. Aztán visszahull a mélybe. És aljasnak érzi magát."

"És én már tudom, mit érez egy gyilkos. Egy pillanatra szinte megdicsőül. Aztán visszahull a mélybe. És aljasnak érzi magát."

"És én már tudom, mit érez egy gyilkos. Egy pillanatra szinte megdicsőül. Aztán visszahull a mélybe. És aljasnak érzi magát."

Robert Merle ezzel az 1949-ben megjelent első könyvével rögtön elnyerte a legrangosabb francia irodalmi díjat, az év legjobb francia nyelvű regényének járó Goncourt-díjat. Az azóta számtalan kiadást megélt, az írói életmű emblematikus darabjává lett önéletrajzi ihletésű mű - Merle részt vett az 1940-es franciaországi harcokban, és Dunkerque-nél esett hadifogságba - a tengerparton összezsúfolódott, kimentésre (hiába) váró katonák tömegéből kiválasztott négy francia fiatalember sorsára fókuszál. A

Fülledt nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba...De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt meg

A két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell - melyek során gyakran veszedelme

Az ember ősidők óta visszaél a háziasított vagy idomított állatok iránta való hűségével, lojalitásával, és céljai érdekében sosem habozott feláldozni négylábú barátait. Amikor az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. A tudomány fejlődésének köszönhetően a múlt században a kutatóknak sikerült „szót érteniük” a legintelligensebb tengeri álla

A két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell - melyek során gyakran veszedelme

Robert Merle Francia históriájának harmadik kötetében az orvosi, illetve gyógyszerészi tanulmányaikat befejező Siorac fivérek hazatérnek Périgord-ba, de rövidesen ismét kénytelenek útra kelni, mert Pierre-nek - egy életbevágóan fontos ügy miatt - találkoznia kell a királlyal, IX. Károllyal. A francia uralkodó éppen arra készül, hogy húgát, Margot hercegnőt - a megbékélés jegyében - hozzáadja a hugenotta Navarrai Henrikhez. Ám keserű csalódás vár azokra, akik azt remélik, hogy ez a házasság megal

Az ember ősidők óta visszaél a háziasított vagy idomított állatok iránta való hűségével, lojalitásával, és céljai érdekében sosem habozott feláldozni négylábú barátait. Amikor az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. A tudomány fejlődésének köszönhetően a múlt században a kutatóknak sikerült „szót érteniük” a legintelligensebb tengeri álla

Az ember ősidők óta visszaél a háziasított vagy idomított állatok iránta való hűségével, lojalitásával, és céljai érdekében sosem habozott feláldozni négylábú barátait. Amikor az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. A tudomány fejlődésének köszönhetően a múlt században a kutatóknak sikerült „szót érteniük” a legintelligensebb tengeri álla

A két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell - melyek során gyakran veszedelme

Robert Merle húsz évvel a Mesterségem a halál megírása után, 1972-ben így jellemezte regénye főhősét: "Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatívusz nevében, a vezér iránti hűségből, a parancsoknak engedelmeskedve, az állam iránti tiszteletből. Röviden, kötelességtudó emberként: és személye éppen emiatt iszonyatos."A könyvben Rudolf Lang néven szereplő Rudolf Höss (aki a háború vége után letartóztatásáig Lang álnéven bujkál) már 16 évesen embereket ölt,

Robert Merle húsz évvel a Mesterségem a halál megírása után, 1972-ben így jellemezte regénye főhősét: "Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatívusz nevéb...

Robert Merle húsz évvel a Mesterségem a halál megírása után, 1972-ben így jellemezte regénye főhősét: "Mindazt, amit Rudolf tett, nem gonoszságból cselekedte, hanem a kategorikus imperatívusz nevében, a vezér iránti hűségből, a parancsoknak engedelmeskedve, az állam iránti tiszteletből. Röviden, kötelességtudó emberként: és személye éppen emiatt iszonyatos."A könyvben Rudolf Lang néven szereplő Rudolf Höss (aki a háború vége után letartóztatásáig Lang álnéven bujkál) már 16 évesen embereket ölt,