Régiségek

Idén augusztus 20-a után elmaradt a kora ősz. Igaz, kissé hűvösebb lég váltotta fel a kánikulai boldogságot, de a strandok nem ürültek ki, s a Keszthelyi-hegység, akár a kínai tájképfestők képein a hegyek, csak egy-két napra burkolózott a titokzatosság hi

A Régiségek Homoród mentén Kozma Mária nagy sikerű Történelmi regék-sorozatának harmadik kötete (1. Régiségek Csíkországból; 2. Régiségek Gyergyóból). A sorozat azért jelentős és különleges a maga nemében, mert nemcsak őseink szellemi értékeit, meséit, hi

Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a Magyar régiségek című munkáját, melyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált ,,ásatag régiségek" és emberi csontereklyék jelentőségét. Itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, melyet fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus örökített meg kőrajzolatában. A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallássa

A Régiségek Homoród mentén Kozma Mária nagy sikerű Történelmi regék-sorozatának harmadik kötete (1. Régiségek Csíkországból; 2. Régiségek Gyergyóból). A sorozat azért jelentős és különleges a maga nemében, mert nemcsak őseink szellemi értékeit, meséit, hiedelemvilágát hozza vissza a múlt távolából, hanem fényt derít valamikori mindennapjaikra, életmódjukra, gondolkodásukra is. A szerző a történetek "hátterét" történelmi hűséggel dokumentálja, beleértve a nemegyszer archaizáló beszédmodort, tájsz

Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a Magyar régiségek című munkáját, melyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált ,,ásatag régiségek" és emberi csontereklyék jelentőségét. Itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, melyet fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus örökített meg kőrajzolatában.A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással

Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a Magyar régiségek című munkáját, melyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált ,,ásatag régiségek" és emberi csontereklyék jelentőségét. Itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, melyet fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus örökített meg kőrajzolatában.A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással

Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a Magyar régiségek című munkáját, melyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált ,,ásatag régiségek" és emberi csontereklyék jelentőségét. Itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, melyet fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus örökített meg kőrajzolatában.A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással

Kiss Bálint (1772-1853) református esperes 1839-ben jelentette meg a Magyar régiségek című munkáját, melyben már a kor tudományos szintjén értékelte a környékben talált „ásatag régiségek" és emberi csontereklyék jelentőségét. Itteni leletekből rekonstruálta honfoglaló elődeink viseletét, melyet fia, ifj. Kiss Bálint (1802-1868), a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának első őre, festőművész és grafikus örökített meg kőrajzolatában. A szerző foglalkozik a magyarok őshazájának kérdésével, az ősvallással

Regisegek