Rakovszky Zsuzsa

"Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa közös munkája - az értelmező és a költői ihlet együttese - fantasztikus eredményt hozott. Végre nincsenek homályos helyek, minden zugba behatol a napfényes értelem és a tiszta lírizmus. A vers szakít az "archaizálással" és a "modernizálással", jól mondható, a természetes élőbeszéd hatását kelti, anélkül, hogy elveszítené a színpadhoz illő emeltségét. Valahára áttetszővé válik a "gynti én", a különbség az önmegvalósítás és az önzés, a személyiség szabadsága és a

„Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa közös munkája – az értelmező és a költői ihlet együttese – fantasztikus eredményt hozott. Végre nincsenek homályos helyek, minden zugba behatol a napfényes értelem és a tiszta lírizmus. A vers szakít az »archaizálással« és a »modernizálással«, jól mondható, a természetes élőbeszéd hatását kelti, anélkül, hogy elveszítené a színpadhoz illő emeltségét. Valahára áttetszővé válik a »gynti én«, a különbség az önmegvalósítás és az önzés, a személyiség szabadsága és a

,,A téren át mentem tegnap haza, / fölöttem sárga lombok vízesése, / de lent már árnyékot vetett a térre / az ősz, a délutáni éjszaka" - olvassuk Rakovszky Zsuzsa egyik őszi-téli szonettjében. A szerző számára otthonos határvidéken járunk több szempontból is: a már és a még, a nappal és az éjszaka, a nyár és az ősz, az ősz és a tél, az álom és az ébrenlét kettőssége tagolja a formailag is gazdag kötetet. A szabadversek és a szonettek, a monológok és a párbeszédek létezésünk ismerős pillanat

,,A téren át mentem tegnap haza, / fölöttem sárga lombok vízesése, / de lent már árnyékot vetett a térre / az ősz, a délutáni éjszaka" - olvassuk Rakovszky Zsuzsa egyik őszi-téli szonettjében. A szerző számára otthonos határvidéken járunk több szempontból is: a már és a még, a nappal és az éjszaka, a nyár és az ősz, az ősz és a tél, az álom és az ébrenlét kettőssége tagolja a formailag is gazdag kötetet. A szabadversek és a szonettek, a monológok és a párbeszédek létezésünk ismerős pillanatai

„A téren át mentem tegnap haza, / fölöttem sárga lombok vízesése, / de lent már árnyékot vetett a térre / az ősz, a délutáni éjszaka” – olvassuk Rakovszky Zsuzsa egyik őszi-téli szonettjében. A szerző számára otthonos határvidéken járunk több szempontból is: a már és a még, a nappal és az éjszaka, a nyár és az ősz, az ősz és a tél, az álom és az ébrenlét kettőssége tagolja a formailag is gazdag kötetet. A szabadversek és a szonettek, a monológok és a párbeszédek létezésünk ismerős pillanatainak

,,A téren át mentem tegnap haza, / fölöttem sárga lombok vízesése, / de lent már árnyékot vetett a térre / az ősz, a délutáni éjszaka" - olvassuk Rakovszky Zsuzsa egyik őszi-téli szonettjében. A szerző számára otthonos határvidéken járunk több szempontból is: a már és a még, a nappal és az éjszaka, a nyár és az ősz, az ősz és a tél, az álom és az ébrenlét kettőssége tagolja a formailag is gazdag kötetet. A szabadversek és a szonettek, a monológok és a párbeszédek létezésünk ismerős pillanatai

A Vattacukor tizenegy elbeszélését - játszódjanak azok a mai Budapesten, a 80-as vagy az 50-es évek vidéki Magyarországán vagy a cári Oroszország távoli vidékein, íródjanak egyes szám első vagy harmadik személyben, legyenek hosszabbak vagy rövidebbek - egy fontos tartalmi elem és egy szintén lényeges formai megoldás köti össze: a novellák zöme a különböző életszemléletek összeütközéseivel és a családi viszonyokkal foglalkozik, a szülő-gyermek kapcsolat nehézségeivel, kivált amikor már a gyermek

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a rég- és a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Rakovszky Zsuzsa első regényében egy nő meséli álmokkal, babonákkal, zabolátlan vágyakkal teli

A dolgos és szabadságára büszke Münster városában az 1530-as évek elején egyre nagyobb lett a felekezeti feszültség. Előbb a katolikusok és a lutheránusok álltak szemben egymással, később az új tanok hívei között dúltak a harcok, végül az anabaptisták megalapították az Új Jeruzsálemet. A forradalmi változásokat, a terror mindennapjait és a téboly színeváltozásait egy szemtanú visszaemlékezésén keresztül ismerhetjük meg: Liza, a néma cselédlány mindent lát és mindent hall, s mivel nem tud beszéln

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a rég- és a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Rakovszky Zsuzsa első regényében egy nő meséli álmokkal, babonákkal, zabolátlan vágyakkal teli

A Vattacukor tizenegy elbeszélését - játszódjanak azok a mai Budapesten, a 80-as vagy az 50-es évek vidéki Magyarországán vagy a cári Oroszország távoli vidékein, íródjanak egyes szám első vagy harmadik személyben, legyenek hosszabbak vagy rövidebbek - egy fontos tartalmi elem és egy szintén lényeges formai megoldás köti össze: a novellák zöme a különböző életszemléletek összeütközéseivel és a családi viszonyokkal foglalkozik, a szülő-gyermek kapcsolat nehézségeivel, kivált amikor már a gyermek

A dolgos és szabadságára büszke Münster városában az 1530-as évek elején egyre nagyobb lett a felekezeti feszültség. Előbb a katolikusok és a lutheránusok álltak szemben egymással, később az új tanok hívei között dúltak a harcok, végül az anabaptisták megalapították az Új Jeruzsálemet. A forradalmi változásokat, a terror mindennapjait és a téboly színeváltozásait egy szemtanú visszaemlékezésén keresztül ismerhetjük meg: Liza, a néma cselédlány mindent lát és mindent hall, s mivel nem tud beszéln

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a rég- és a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Rakovszky Zsuzsa első regényében egy nő meséli álmokkal, babonákkal, zabolátlan vágyakkal teli

A Vattacukor tizenegy elbeszélését – játszódjanak azok a mai Budapesten, a 80-as vagy az 50-es évek vidéki Magyarországán vagy a cári Oroszország távoli vidékein, íródjanak egyes szám első vagy harmadik személyben, legyenek hosszabbak vagy rövidebbek – egy fontos tartalmi elem és egy szintén lényeges formai megoldás köti össze: a novellák zöme a különböző életszemléletek összeütközéseivel és a családi viszonyokkal foglalkozik, a szülő–gyermek kapcsolat nehézségeivel, kivált amikor már a gyermek

A Vattacukor tizenegy elbeszélését - játszódjanak azok a mai Budapesten, a 80-as vagy az 50-es évek vidéki Magyarországán vagy a cári Oroszország távoli vidékein, íródjanak egyes szám első vagy harmadik személyben, legyenek hosszabbak vagy rövidebbek - egy fontos tartalmi elem és egy szintén lényeges formai megoldás köti össze: a novellák zöme a különböző életszemléletek összeütközéseivel és a családi viszonyokkal foglalkozik, a szülő-gyermek kapcsolat nehézségeivel, kivált amikor már a gyermek

A dolgos és szabadságára büszke Münster városában az 1530-as évek elején egyre nagyobb lett a felekezeti feszültség. Előbb a katolikusok és a lutheránusok álltak szemben egymással, később az új tanok hívei között dúltak a harcok, végül az anabaptisták megalapították az Új Jeruzsálemet. A forradalmi változásokat, a terror mindennapjait és a téboly színeváltozásait egy szemtanú visszaemlékezésén keresztül ismerhetjük meg: Liza, a néma cselédlány mindent lát és mindent hall, s mivel nem tud beszéln

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a rég- és a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Rakovszky Zsuzsa első regényében egy nő meséli álmokkal, babonákkal, zabolátlan vágyakkal teli

A mozaikos családregényben 1944-től kezdve hét évtizeden keresztül követhetjük végig, hogy mi történik zömmel női hőseinkkel. Anyák és lányok, feleségek és barátnők, unokanővérek és nagynénik, szomszédok és rokonok egymást kiegészítő szólamai és egymást váltó nemzedékei adják ki A tenger kapui összhangzatát. Rakovszky Zsuzsa ezúttal is káprázatosan érzékelteti a karaktereket körülvevő, azokat mélységesen meghatározó vagy egyenesen magába záró, körbefalazó miliőt. Lakásbelsőkben, nappalikban és f

A mozaikos családregényben 1944-től kezdve hét évtizeden keresztül követhetjük végig, hogy mi történik zömmel női hőseinkkel. Anyák és lányok, feleségek és barátnők, unokanővérek és nagynénik, szomszédok és rokonok egymást kiegészítő szólamai és egymást váltó nemzedékei adják ki A tenger kapui összhangzatát. Rakovszky Zsuzsa ezúttal is káprázatosan érzékelteti a karaktereket körülvevő, azokat mélységesen meghatározó vagy egyenesen magába záró, körbefalazó miliőt. Lakásbelsőkben, nappalikban és f

A mozaikos családregényben 1944-től kezdve hét évtizeden keresztül követhetjük végig, hogy mi történik zömmel női hőseinkkel. Anyák és lányok, feleségek és barátnők, unokanővérek és nagynénik, szomszédok és rokonok egymást kiegészítő szólamai és egymást váltó nemzedékei adják ki A tenger kapui összhangzatát. Rakovszky Zsuzsa ezúttal is káprázatosan érzékelteti a karaktereket körülvevő, azokat mélységesen meghatározó vagy egyenesen magába záró, körbefalazó miliőt. Lakásbelsőkben, nappalikban és f