Rakosi

Uralkodása idején Rákosi Mátyás nemcsak a „magyar nép bölcs vezére”, hanem Sztálin legjobb, legodaadóbb magyar tanítványa is volt. Stréber. Ezt az egyetlen szavas jel

A cím magáért beszél – bizony, még a véreskezû diktátornak is volt hol féltve õrzött, hol nem is titkolt magánélete itthon, börtönben és szabadl&aacut

1980-ban két dolog vezetett e tanulmány eredeti változatának megírásához, mely most átdolgozott és lényegesen bővített szöveggel jelenik meg. Egyrészt akkoriban Magyarországon még lehetetlen volt szabadon összefoglalni a Rákosi-kor irodalmi életének jelen

Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? Ki volt a magyar mozisztár? Min nevettek az emberek? H

Mindannyian tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakirõl azt mondták: „elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betûs

"1980-ban két dolog vezetett e tanulmány eredeti változatának megírásához, mely most átdolgozott és lényegesen bővített szöveggel jelenik meg. Egyrészt akkoriban Magyarországon még lehetetlen volt szabadon összefoglalni a Rákosi-kor irodalmi életének jelenségeit, tehát mi, Nyugaton élők feladatunknak éreztük e hiány pótlását. A másik serkentő tényező pedig az volt, hogy attól tartottam: ha időben le nem írom, talán elfelejthetem azokat a történeteket, amiket a kor tanújaként -- már igen ifjan is

Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? Ki volt a magyar mozisztár? Min nevettek az emberek? Honnan hová jutott el a Petőfi Kör? Milyen egy zenei diktatúra? A Kérdések és válaszok sorozat e kötete közel 130 kérdésben igyekszik feleleveníteni az 1949-1956 közötti éveket Magyarországon, amelyről mindenkinek a sötét sztálinizmus, a kímélet

Kevés olyan történelmi személyiség van, akinek emberi tulajdonságait, viselkedését, jellemét annyian fürkészték, mint Rákosi Mátyás. Van, aki előnytelen testi jellegzetességei, alacsony termete, köpcös alakja, rövid nyaka miatt véli úgy, hogy végül zsarno

Magyarországon az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a kezdetektől fogva életképtelen gazdasági rendszert erőltetett a társadalomra, és ítéletek százezrei marasztalták el azokat, akik szembekerültek az irracionális gazdaságpolitika követelményeivel. N

Magyarországon az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a kezdetektől fogva életképtelen gazdasági rendszert erőltetett a társadalomra, és ítéletek százezrei marasztalták el azokat, akik szembekerültek az irracionális gazdaságpolitika követelményeivel. Nem csoda, hogy az újjáépítés kiemelten fontos iparágának számító hazai szénbányászat is áldozatul esett a folyamatosan szélesedő hatalmi gyanakvásnak: a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott, kiemelten kezelt és széles apparátust megmozgató

Kevés olyan történelmi személyiség van, akinek emberi tulajdonságait, viselkedését, jellemét annyian fürkészték, mint Rákosi Mátyás. Van, aki előnytelen testi jellegzetességei, alacsony termete, köpcös alakja, rövid nyaka miatt véli úgy, hogy végül zsarnok vált belőle, van, aki gyermekkori indíttatásában, szüleihez fűződő viszonyában, az apjától való elszakadásban, és ebből következő rejtett nőiességében találja korán kibontakozó makacs, erőszakos természetének a forrását. Mások jellembeli fogya

Rákosi Mátyás életrajzi regényével a szerző a magyar történelem talán legsötétebb fejezetét írta meg. Szégyenfoltja lett az országnak, lejáratója az amúgy sem igazán hiteles kommunista mozgalomnak. Ő volt a magyar Sztálin, aki aztán életét tizenöt éves sz

A 20. század egyik legfontosabb magyar történelmi személyisége Rákosi Mátyás, akinek neve egy egész történelmi korszakot fémjelez, amit végül az 1956-os forradalom söpört el. 2016-ban, egy véletlennek köszönhetően Ungváry Krisztián hozzájutott Rákosi irat

A második világháború pusztítása, a megszálló szovjet hadsereg ellátásának kényszere, a jóvátételi kötelezettségek, valamint a világ addigi legnagyobb mértékű inflációja romba döntötte Magyarország gazdaságát. A szovjet megszállók nyersanyag- és erőforrásraktárként tekintettek hazánkra, és tisztában voltak vele: akkor tudják a legkönnyebben kiaknázni az adottságaiban rejlő lehetőségeket, ha rákényszerítik a saját gazdasági-politikai elképzelésüket. Ezen törekvésük egybeesett a Magyar Kommunista