Rakosi

Nemes János

Nemere István

1953 nyarán, Sztálin halála után a Kremlben közölték a moszkvai óhajokat buzgón túlteljesítő Rákosi Mátyással és társaival, hogy majdnem minden rossz, amit addig tettek. Alapvető változásokra van szükség a gazdaságban, sőt a törvénytelenségeknek is gátat kell vetni. A kormány élére Nagy Imrét állították, megnyíltak a börtönök. Rákosi úgy szeretett volna változtatni, hogy minden maradjon a régiben. Mert ráébredt, hogy egyetlen mentsvára a hatalom. Ha elveszti, leleplezik. A szovjetek megbátorodta

Uralkodása idején Rákosi Mátyás nemcsak a „magyar nép bölcs vezére”, hanem Sztálin legjobb, legodaadóbb magyar tanítványa is volt. Stréber. Ezt az egyetlen szavas jel

Petrusz Tibor (1924-2018) a Ludovika Akadémián végzett, az utolsók között. 1944. november 15-én avatták magyar királyi katonatisztté. A „Ludovikás” és a „horthysta” kifejezések néhány évvel később szitokszóvá váltak, a „felszabadulás” előtt végzett tisztek túlnyomó többségét kiebrudalták a „demokratikus” hadseregből. A sorsuk internálás, kitelepítés, bebörtönzés, a legrosszabb esetben kivégzés lett. Az 1948-tól végképp kilátástalanná váló belpolitikai helyzet sokakban felébresztette a „valamit t

A cím magáért beszél – bizony, még a véreskezû diktátornak is volt hol féltve õrzött, hol nem is titkolt magánélete itthon, börtönben és szabadl&aacut

"1980-ban két dolog vezetett e tanulmány eredeti változatának megírásához, mely most átdolgozott és lényegesen bővített szöveggel jelenik meg. Egyrészt akkoriban Magyarországon még lehetetlen volt szabadon összefoglalni a Rákosi-kor irodalmi életének jelenségeit, tehát mi, Nyugaton élők feladatunknak éreztük e hiány pótlását. A másik serkentő tényező pedig az volt, hogy attól tartottam: ha időben le nem írom, talán elfelejthetem azokat a történeteket, amiket a kor tanújaként -- már igen ifjan is

Mindannyian tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakirõl azt mondták: „elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betûs

Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? Ki volt a magyar mozisztár? Min nevettek az emberek? Honnan hová jutott el a Petőfi Kör? Milyen egy zenei diktatúra? A Kérdések és válaszok sorozat e kötete közel 130 kérdésben igyekszik feleleveníteni az 1949-1956 közötti éveket Magyarországon, amelyről mindenkinek a sötét sztálinizmus, a kímélet

Magyarországon az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a kezdetektől fogva életképtelen gazdasági rendszert erőltetett a társadalomra, és ítéletek százezrei marasztalták el azokat, akik szembekerültek az irracionális gazdaságpolitika követelményeivel. Nem csoda, hogy az újjáépítés kiemelten fontos iparágának számító hazai szénbányászat is áldozatul esett a folyamatosan szélesedő hatalmi gyanakvásnak: a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott, kiemelten kezelt és széles apparátust megmozgató

Kevés olyan történelmi személyiség van, akinek emberi tulajdonságait, viselkedését, jellemét annyian fürkészték, mint Rákosi Mátyás. Van, aki előnytelen testi jellegzetességei, alacsony termete, köpcös alakja, rövid nyaka miatt véli úgy, hogy végül zsarnok vált belőle, van, aki gyermekkori indíttatásában, szüleihez fűződő viszonyában, az apjától való elszakadásban, és ebből következő rejtett nőiességében találja korán kibontakozó makacs, erőszakos természetének a forrását. Mások jellembeli fogya

A második világháború pusztítása, a megszálló szovjet hadsereg ellátásának kényszere, a jóvátételi kötelezettségek, valamint a világ addigi legnagyobb mértékű inflációja romba döntötte Magyarország gazdaságát. A szovjet megszállók nyersanyag- és erőforrásraktárként tekintettek hazánkra, és tisztában voltak vele: akkor tudják a legkönnyebben kiaknázni az adottságaiban rejlő lehetőségeket, ha rákényszerítik a saját gazdasági-politikai elképzelésüket. Ezen törekvésük egybeesett a Magyar Kommunista

"Magyarországon az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a kezdetektől fogva életképtelen gazdasági rendszert erőltetett a társadalomra, és ítéletek százezrei marasztalták el azokat, akik szembekerültek az irracionális gazdaságpolitika követelményeivel. Nem csoda, hogy az újjáépítés kiemelten fontos iparágának számító hazai szénbányászat is áldozatul esett a folyamatosan szélesedő hatalmi gyanakvásnak: a bányaműszaki értelmiség ellen lefolytatott, kiemelten kezelt és széles apparátust megmozgat

Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Leszámolás volt-e a tábornokok pere? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Mi volt a LÉGO? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? K

Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Leszámolás volt-e a tábornokok pere? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Mi volt a LÉGO? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? K

Miért volt háborús helyzet a déli határon? Meddig tartott az éberségi hisztéria? Leszámolás volt-e a tábornokok pere? Mit értek a tanácsi választások? Volt-e kémháború az imperialistákkal? Mi volt a LÉGO? Kik a Ratkó-gyerekek? Hogyan élt a falusi ember? K

A 20. század egyik legfontosabb magyar történelmi személyisége Rákosi Mátyás, akinek neve egy egész történelmi korszakot fémjelez, amit végül az 1956-os forradalom söpört el.2016-ban, egy véletlennek köszönhetően Ungváry Krisztián hozzájutott Rákosi irathagyatékának több mint háromszáz darabos kollekciójához. Ennek eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy egy műbőr táskába csomagolva került elő Ciprus szigetén egy szállodai szobából. Ez az izgalmas és olvasmányos könyv erre a különleges iratanya

A koreai háború a phenjani és a szöuli rivális koreai kormányzatok összecsapásaként indult meg 1950 júniusának végén, de rövidesen kiterjedt nemzetközi konfliktussá változott. Magyarország az első volt a közép- és kelet-európai országok közül, amelyik egészségügyi csoportot küldött a koreai harctérre, ahol nyolc egymást váltó turnusban több mint 200 magyar orvos, nővér és egészségügyi munkatárs dolgozott 1950-től egészen 1957-ig. Az intézményt - amely hosszú ideig a Phenjan külterületén fekvő Ma