Radnóti miklós

Sorozatunk tagjaként mutatjuk be a XX. század első felének költőit.

Radnóti Miklós huszonhárom gyönyörű versét hallhatjuk Kaszás Attila méltó tolmácsolásában. Ez a letölthető hangoskönyv az Ady–József Attila–Radnóti: Válogatott versek címmel cd-n megjelent hangoskönyv harmadik lemezének önálló kiadása.Tartalom1. Gyerekkor

Radnóti Miklós a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. Tehetsége már pályája kezdetén megmutatkozott. Korai verseit a szabadvers forma, az expresszionista hangok jellemzik. Érezhető a harmónia, a derű, az életöröm, a szerelem Fanni iránt, bár

Radnóti Miklós a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. Tehetsége már pályája kezdetén megmutatkozott. Korai verseit a szabadvers forma, az expresszionista hangok jellemzik. Érezhető a harmónia, a derű, az életöröm, a szerelem Fanni iránt, bár

Radnótiról írni könnyű. Nincs olyan középiskolás, aki ne ismerné verseit, kivált a bori noteszben fennmaradtakat, az élni akarás és a hivatástudat torokszorító példáit. Szerelmi költészete a mai napig népszerű, sőt egyre több lányt hívnak Fanninak. S ki ne emlékezne a Nem tudhatom... harmadik sorában olvasható jelzős szerkezetre: "messzeringó gyerekkorom világa"? Eltűnt gyerekkorunk megnevezésére már önmagában is használjuk a "messzeringót". Igazi költőről elég csak annyit mondani, hogy költő,

Radnóti Miklós életművéből a legismertebb huszonöt verset tartalmazza ez a kötet. Időrendben olvashatjuk a verseket, amik közül a legkorábbi 1930-ból való, míg a kötet utolsó verse 1944-ben íródott. Radnóti Miklós a modern magyar líra meghatározó alakja volt, neve összeforrt azzal a fajta emberséggel, ami megmarad a legnagyobb szenvedések és a kitaszítottság közepette is. Művelt humanistaként nem adta fel az írást akkor sem, amikor munkaszolgálatra ítélték. Erőltetett menet című verse a mindenko

A „ritka és nehéz szavak tudósa” nemcsak a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb költői életművét alkotta meg, de nagy hozzáértéssel nyúlt a klasszikus magyar irodalomhoz is, és mindemellett a kortárs irodalmi életre is érzékenyen reagált. Kritikáiból, verseiből, leveleiből és naplójegyzeteiből vett sorokkal idézi meg a tragikus sorsú költő gazdag érzelem- és gondolatvilágát e kötet.

A „ritka és nehéz szavak tudósa” nemcsak a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb költői életművét alkotta meg, de nagy hozzáértéssel nyúlt a klasszikus magyar irodalomhoz is, és mindemellett a kortárs irodalmi életre is érzékenyen reagált. Kri

A „ritka és nehéz szavak tudósa” nemcsak a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb költői életművét alkotta meg, de nagy hozzáértéssel nyúlt a klasszikus magyar irodalomhoz is, és mindemellett a kortárs irodalmi életre is érzékenyen reagált. Kri

A „ritka és nehéz szavak tudósa” nemcsak a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb költői életművét alkotta meg, de nagy hozzáértéssel nyúlt a klasszikus magyar irodalomhoz is, és mindemellett a kortárs irodalmi életre is érzékenyen reagált. Kritikáiból, verseiből, leveleiből és naplójegyzeteiből vett sorokkal idézi meg a tragikus sorsú költő gazdag érzelem- és gondolatvilágát e kötet.

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Okleveles magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése... Életművéből a legismertebb huszonöt verset tartalmazza eme kötet. Időrendben olvashatjuk a verseket, amelyek közül a legkoráb

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Okleveles magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése... (Az 1920-as évek végén magyarosított vezetéknévhez Radnót falu nevét választotta, ahol – a Felvidéken, Gömör vármegyében – sz

Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve, az Ikrek hava, 1940-ben eredetileg is önálló kötetben jelent meg. Szülei elvesztését és költővé érését beszéli el a második világháború kitörése előtti pillanatban, saját erőszakos halálának egyre biztosabb előérzetében. Az idősíkokat filmszerű vágásokkal egybejátszó, a lírai és ironikus tónusokat keverő írás a magyar irodalom kivételes remekműve. A szöveggondozás alapjául a Radnóti életében megjelent első kiadás szolgál. Kötetünk újdonsága, hogy az