Ráció Kiadó

A Vincze Géza (1889-1964) A Kalota partján című kötete hosszú ideig kiadásra várt a Duna-melléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában. A szerző református lelkészként és irodalomtörténészként elsősorban a két világháború közötti és közvetlenül azt követő időszakban foglalkozott a családja rokonaként számon tartott Ady Endre életrajzával és költészetével. Emellett Ady édesanyjának volt a fia halála után támasza és segítője. Jelen kötet az 1950-es években nyerte el végső formáját, a szerző

Az irodalomtörténet-írás Lévay Józsefet az "Arany-kör", az "irodalmi Deák-párt", a "népnemzeti iskola" másodvonalának tisztes, ám kevéssé izgalmas lírikusaként tartja számon. Minden bizonnyal ezzel a besorolással és értékeléssel magyarázható, hogy igencsak mérsékelt az életmű felé irányuló szakirodalmi figyelem. Látványosan jelzi ezt, hogy az első és mindmáig egyetlen Lévay-monográfia több mint száz évvel ezelőtt, még Lévay életében jelent meg. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az irodalomtörténeti re

"Ebben a könyvben olyan témát vizsgáltam, amely egyrészt nagyon kézenfekvő a kérdésfelvetések formájában, másrészt nagyon összetett és bonyolult a lehetséges válaszokat tekintve. Mit láthattak reformkori költőink az őket körülvevő valóságból: tárgyakból, fényekből, emberekből, képekből? Miként formálták ezt a sok vizuális tapasztalatot verssé? Milyen lehet a viszony ezen két érzékelési és kifejezési tartomány, a látvány és a szóban megformált világ között? Ez a kutatási irány - talán éppen azért

"Amennyiben a romantikával kezdődő irodalom mediális szempontból a tömegméretekben terjesztett nyomtatványokból kihallható (kiolvasható) beszéd irodalma a néma és magányos olvasásaktusok során, akkor ehhez mindenekelőtt olvasói imaginációra, a memóriában anyagtalanul tárolt nyelvi-szemantikai kapacitások működésére van szükség. A könyv materialitása és a befogadás ezen immaterialitása azonban - az -üzenet jelentése- szempontjából - nem két eredendően különböző és összekötésre váró entitás. Az ol

Az antik esztétikai, retorikai és irodalmi szövegeket tárgyaló kötet alapkérdése az, hogy az európai művészet- és irodalomelméletet alapjaiban meghatározó szerzők (Platón, Arisztotelész, Cicero, Pseudo-Longinos) milyen szerepet tulajdonítanak a műalkotások megértésében az affektív - vagyis érzelmi, indulati, valamint a lelket a testtel az érzékelés és az átérzés különböző modalitásaiban összekapcsoló - összetevőknek. Mit jelent a művészet tapasztalatában az, ha a műalkotással találkozó embert ha

Jelen kötet József Attila életművének egyes fontos csomópontjait elsősorban nyelvi-poétikai szempontból vizsgálja, a benne szereplő tanulmányok nem pusztán egyes verseket vagy hagyományos értelemben vett vonulatokat, alkotói korszakokat tekintenek át. Jószerével mindegyik itt olvasható írást vagy az életmű átfogóbb kérdései, vagy ezzel együtt, de akár ezen túl szisztematikus kultúra-, nyelv- és szubjektumelméleti problémák foglalkoztatják. A kötet tehát nem pusztán József Attila életművének bizo

A detektívtörténet a krimi egyik legsematikusabb, ugyanakkor számtalan variációt megengedő válfaja, amelyet minden jelentősebb irodalomelméleti iskola vizsgálat tárgyává tett, amellett számos filozófiai és szociológia megközelítése is létezik. A kötet szerzői - Bene Adrián, Benyovszky Krisztián, Domsa Zsófia, Farmasi Lilla, Horváth Márta, Kálai Sándor, Mikola Gyöngyi, Orosz Magdolna, Simon Gábor, Szabó Erzsébet, Szabó Judit, Szilvássy Orsolya - a detektívtörténetet kognitív poétikai szempontból

A történetek megértése első lépésben többnyire morális megközelítésen alapul. Ennek során a cselekvéseket, történéseket és karaktereket a jó-helyes és a rossz-gonosz tengelye mentén, az ábrázolt világot pedig az igazságosságról alkotott elképzelésünk tükrében értékeljük. A morális magyarázatok vizsgálata ennek ellenére viszonylag kevés teret kapott a szűken vett irodalomtudományos vizsgálatokban: nem képezte tárgyát sem a klasszikus filológiai kutatásnak, sem a modern irodalomelméleteknek, sem a

A kötet Franz Kafka történeteinek különös világát, értelmezhetőségét vizsgálja. Az elemzések középpontjában a finomszövetű ismétlésstruktúrák bemutatásán keresztül a szereplők rejtett egységének feltárása áll. Az ítélet, A fegyencgyarmaton, A per és az Álom magyarázata jól mutatja, hogy az elbeszélések világa a központi figura "virtuális színházaként" jön létre, amennyiben a főhős félelmeinek, vágyainak megfelelően maga hívja életre a különböző szereplőket. Játékterük egyben a megismerés színter

A vámpírfilmek alakulástörténetében a hagyománykövető darabok mellett folyamatosan jelen vannak a műfaj megújításával, újraértelmezésével kísérletező filmek. Hlavacska András monográfiája négy összehasonlító elemzésen (Vámpír a díványon, A vámpír árnyéka, Hétköznapi vámpírok, Csadoros vérszívó) keresztül mutatja meg, hogy a kortárs alternatív vámpírfilmek a zsáner megújítására törekedve hogyan találnak vissza a gyökereikhez, Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula című regényéhez. Egyúttal arra i

"Húsz éve foglalkozom hivatásos módon a 19. századi magyar irodalom történetével; arra gondoltam, megpróbálom összefoglalni, milyennek is látom ezt az irodalmat." E szavakkal kezdődik a tanulmánykötet, amely Takáts József Ismerős idegen terep című, 2007-es könyve után írott irodalomtörténeti dolgozatait teszi közzé. Összegző jellegére utal a címe is: a szerző - a néhai kiváló művészettörténész, Sinkó Katalin szavát kölcsönvéve - "másik mitológiának" látja a 19. század kultúráját, amelynek szerep

Szendrey Júlia életművét saját imázsa takarja el: írásainak jelentős része kiadatlan maradt, miközben személyéről nemzedékek sora formált markáns véleményt. Pályafutása során olyan társadalmi közegben kellett alkotnia, amelyben rendkívül ellentmondásos volt azoknak a nőknek a megítélése, akik írtak, publikáltak, elismerésre vágytak, vagyis a nyilvánosság terében mozogtak. Alig tizenkilenc éves volt, amikor nagy érdeklődést kiváltó naplópublikációi (Petőfiné naplója; Naplótöredék) megjelentek a k

Csáth Géza a századelős széppróza novellistájaként írta be magát a magyar irodalomtörténetbe: a pszichoanalízis egyik első magyarországi népszerűsítője volt, gyakorló pszichiáterként analitikus novelláiban a traumák okozta lelki zavarokat ábrázolta. Jellegzetes írói hangjához nem csupán bizarr témaválasztásait, hanem élettörténetét is társítjuk; a naplóiban és visszaemlékezéseiben feljegyzett önpusztító életvezetés, kábítószerfüggőség, kicsapongó szexualitás, valamint halálának tragikus körülmén

Grünwald Béla (1839-1891) Zólyom vármegyei alispán a szlovák nemzeti emlékezet egyik legnegatívabb alakja - szlovák kortársai szerint az emberevő szörnyeteg, aki egy személyben testesíti meg a nem magyar nemzetiségek elnyomását az 1918 előtti Magyarországon. De vajon hogyan jutott el Grünwald szlovákellenes meggyőződéséig? Erre keres válaszokat Demmel József kötete, amelyben nemcsak Grünwald szlovákellenes lépéseit, de családját, diákéveit, hivatalnoki pályájának első szakaszát is megismerhetjük

A zsidók önmeghatározásának egyik típusa szerint azok a zsidók, akik istenfélők, az epikureus és agnosztikus életszemléletűektől elkülönülve zárt rítusközösségben élnek, a halacha előírásait követik, és az isteni gondviselésben bíznak. A másik változat azokat tartja zsidóknak, akiket a soa traumája határoz meg, gyászolják felmenőiket, miáltal emlékezeti és gyászközösséget alkotnak. A harmadik önmeghatározás szerint azok a zsidók, akik szolidárisak Izraellel, és pozitív zsidó jövőképük van. A neg

Ez a kötet a nyelvi eseményszerűséget és annak irodalmi vonatkozásait a hangoltság komplexuma alapján igyekszik vizsgálni. Elemzései abból az analógiából indulnak ki, amely nyelv és hangulat között tételezhető, miszerint mindketten olyan atmoszféraként képesek megnyilvánulni, amely kikerülhetetlen módon kondicionál mindenfajta megértést, percepciót, kommunikációt, nyelvi cselekvésjelleget, én-tudatot, én-érzékelést vagy szubjektivitást. Olyan kategóriáról van szó, amely az irodalomban, az irodal

A kötet a zsidó dráma és színház történetét az identitás szempontjából vizsgálja olyan határterületek bevonásával és átlépésével, mint a judaisztika, és a szélesebb értelemben vett zsidó tudományok, az irodalomtörténet, illetve a színház- és drámatörténet, de a téma jellegéből adódóan egyes pontokon a történelem, a néprajz, a filozófia, a zenetörténet és a művelődéstörténet is szerephez jut. A szerző az egyes korok drámai, zenei, kulturális és történelmi kontextusának bemutatása mellett néhány r

"Ahol Gulyás Gábor megjelenik, ott különleges energiák szabadulnak fel. Keresi a hely szellemét, s ha nem találja, létrehozza a szellem helyét." Lovas Ilona képzőművész "Kevés olyan embert ismerek a magyar múzeumi és galériás életben, aki folyamatosan, üzemszerű működéssel képes jelentős dolgokat létrehozni. Gulyás Gábor filosz létére eligazodik a közélet területén, elég hit és kitartás van benne ahhoz, hogy nagy léptékű terveit, sőt a mások által lehetetlennek tartott vízióit is valósággá vált

"Wohl Janka (1843-1901) és Wohl Stefánia (1846-1889) írtak, fordítottak, divatlapot szerkesztettek, magyar és európai lapokban publikáltak, nemzetközi kiadóknál önálló köteteket jelentettek meg. Mindemellett évtizedeken keresztül otthonukban szalont tartottak fenn, amely magyar és külföldi értelmiségiek, művészek, politikusok, diplomaták kedvelt találkozóhelye volt. Bár Budapesten éltek és dolgoztak, munkásságuk átnyúlt az országhatárokon. A monográfia kettejük életművén keresztül bemutatja a nő

A Nyugat felé nyitó Kádár-rendszer külpolitikájában a finn-magyar kapcsolatok fejlesztése kiemelt szerepet kapott, ez indokolta a Magyar Kulturális és Tudományos Központ megnyitását Helsinkiben. A rendszerváltás után az intézet profilja átalakult, fenntartója és neve is többször változott a magyar kulturális diplomácia intézményrendszerének átszervezései során. A nyelvrokonságot számontartó, emiatt Magyarországhoz kivételesen pozitívan viszonyuló finn befogadó közeg szintén sokat változott a nyo