Racio

A Vincze Géza (1889-1964) A Kalota partján című kötete hosszú ideig kiadásra várt a Duna-melléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában. A szerző református lelkészként és irodalomtörténészként elsősorban a két világháború közötti és közvetlenül azt követő időszakban foglalkozott a családja rokonaként számon tartott Ady Endre életrajzával és költészetével. Emellett Ady édesanyjának volt a fia halála után támasza és segítője. Jelen kötet az 1950-es években nyerte el végső formáját, a szerző

""A hívás - mégpedig minden egyes hívás, amennyiben hívás - magában foglalja azt a lehetőséget, hogy más a címzettje, nem az, aki meghallja, és soha nem zárhatja ki azt a lehetőséget, hogy a hívást az, akinek szánták, nem hallja, s másfelől azt, aki hallja, nem mint hívást hallja. A hívás szerkezete mindig implikálja azt a lehetőséget, hogy nem az, aminek lenni hivatott." Werner Hamacher (1948-2017) az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb, nemzetközi hírű német irodalomtudósa. Legtöbb írásában

"Ebben a könyvben olyan témát vizsgáltam, amely egyrészt nagyon kézenfekvő a kérdésfelvetések formájában, másrészt nagyon összetett és bonyolult a lehetséges válaszokat tekintve. Mit láthattak reformkori költőink az őket körülvevő valóságból: tárgyakból, fényekből, emberekből, képekből? Miként formálták ezt a sok vizuális tapasztalatot verssé? Milyen lehet a viszony ezen két érzékelési és kifejezési tartomány, a látvány és a szóban megformált világ között? Ez a kutatási irány - talán éppen azért

Az irodalomtörténet-írás Lévay Józsefet az "Arany-kör", az "irodalmi Deák-párt", a "népnemzeti iskola" másodvonalának tisztes, ám kevéssé izgalmas lírikusaként tartja számon. Minden bizonnyal ezzel a besorolással és értékeléssel magyarázható, hogy igencsak mérsékelt az életmű felé irányuló szakirodalmi figyelem. Látványosan jelzi ezt, hogy az első és mindmáig egyetlen Lévay-monográfia több mint száz évvel ezelőtt, még Lévay életében jelent meg. Szembetűnő ugyanakkor, hogy az irodalomtörténeti re

"Sebastian Kurz kivételes jelenség az európai politikában. Ő a lehető legfiatalabb európai politikus a második világháború óta, akire a hazája valaha is rábízta a sorsát." Paul Ronzheimer könyve napjaink egyik legtehetségesebb európai konzervatív politikusának életébe, gondolkodásába, stratégiaalkotási gyakorlatába nyújt betekintést. Különösen izgalmas a téma az Európai Unió átalakításáról folyó viták felerősödésekor, hiszen a kötet magyar kiadása közvetlenül a 2019-es európai parlamenti választ

"Amennyiben a romantikával kezdődő irodalom mediális szempontból a tömegméretekben terjesztett nyomtatványokból kihallható (kiolvasható) beszéd irodalma a néma és magányos olvasásaktusok során, akkor ehhez mindenekelőtt olvasói imaginációra, a memóriában anyagtalanul tárolt nyelvi-szemantikai kapacitások működésére van szükség. A könyv materialitása és a befogadás ezen immaterialitása azonban - az -üzenet jelentése- szempontjából - nem két eredendően különböző és összekötésre váró entitás. Az ol

Az antik esztétikai, retorikai és irodalmi szövegeket tárgyaló kötet alapkérdése az, hogy az európai művészet- és irodalomelméletet alapjaiban meghatározó szerzők (Platón, Arisztotelész, Cicero, Pseudo-Longinos) milyen szerepet tulajdonítanak a műalkotások megértésében az affektív - vagyis érzelmi, indulati, valamint a lelket a testtel az érzékelés és az átérzés különböző modalitásaiban összekapcsoló - összetevőknek. Mit jelent a művészet tapasztalatában az, ha a műalkotással találkozó embert ha

Jelen kötet József Attila életművének egyes fontos csomópontjait elsősorban nyelvi-poétikai szempontból vizsgálja, a benne szereplő tanulmányok nem pusztán egyes verseket vagy hagyományos értelemben vett vonulatokat, alkotói korszakokat tekintenek át. Jószerével mindegyik itt olvasható írást vagy az életmű átfogóbb kérdései, vagy ezzel együtt, de akár ezen túl szisztematikus kultúra-, nyelv- és szubjektumelméleti problémák foglalkoztatják. A kötet tehát nem pusztán József Attila életművének bizo

A történetek megértése első lépésben többnyire morális megközelítésen alapul. Ennek során a cselekvéseket, történéseket és karaktereket a jó-helyes és a rossz-gonosz tengelye mentén, az ábrázolt világot pedig az igazságosságról alkotott elképzelésünk tükrében értékeljük. A morális magyarázatok vizsgálata ennek ellenére viszonylag kevés teret kapott a szűken vett irodalomtudományos vizsgálatokban: nem képezte tárgyát sem a klasszikus filológiai kutatásnak, sem a modern irodalomelméleteknek, sem a

A detektívtörténet a krimi egyik legsematikusabb, ugyanakkor számtalan variációt megengedő válfaja, amelyet minden jelentősebb irodalomelméleti iskola vizsgálat tárgyává tett, amellett számos filozófiai és szociológia megközelítése is létezik. A kötet szerzői - Bene Adrián, Benyovszky Krisztián, Domsa Zsófia, Farmasi Lilla, Horváth Márta, Kálai Sándor, Mikola Gyöngyi, Orosz Magdolna, Simon Gábor, Szabó Erzsébet, Szabó Judit, Szilvássy Orsolya - a detektívtörténetet kognitív poétikai szempontból

A könyv két kivételes teljesítményű magyar-zsidó tudós, Alexander Bernát filozófus (1850-1927) és Marczali Henrik történész (1856-1940) tevékenységét és magyar-zsidó önazonosságát közelíti meg. Úgy, hogy egyúttal esettanulmányokkal viszonyítási keretet alkot értelmezésükhöz. Ebben a keretben tárják fel, elemzik és értelmezik szerzői - Huszár Mihály, Dénes Iván Zoltán, Peremiczky Szilvia, Konrád Miklós, Zima András, Schweitzer Gábor, Zóka Péter, Turbucz Péter és Varga Péter András - Marcali első

A klasszikus republikanizmus az euroatlanti kultúra jelentős, az antikvitásban és annak humanista recepciójában gyökerező politikai hagyománya, egyúttal a kortárs politikai filozófia egyik irányzata, amely a közösségi erényeket, a politikai szabadságot és a döntés felelősségét állítja a közéletről való gondolkodás előterébe. A republikanizmus a magyarországi politikai gondolkodásnak is évszázadokon keresztül szerves elmét alkotta, hatása mindenekelőtt a politika mibenlétéről alkotott felfogásban

A vámpírfilmek alakulástörténetében a hagyománykövető darabok mellett folyamatosan jelen vannak a műfaj megújításával, újraértelmezésével kísérletező filmek. Hlavacska András monográfiája négy összehasonlító elemzésen (Vámpír a díványon, A vámpír árnyéka, Hétköznapi vámpírok, Csadoros vérszívó) keresztül mutatja meg, hogy a kortárs alternatív vámpírfilmek a zsáner megújítására törekedve hogyan találnak vissza a gyökereikhez, Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula című regényéhez. Egyúttal arra i

A kötet Franz Kafka történeteinek különös világát, értelmezhetőségét vizsgálja. Az elemzések középpontjában a finomszövetű ismétlésstruktúrák bemutatásán keresztül a szereplők rejtett egységének feltárása áll. Az ítélet, A fegyencgyarmaton, A per és az Álom magyarázata jól mutatja, hogy az elbeszélések világa a központi figura "virtuális színházaként" jön létre, amennyiben a főhős félelmeinek, vágyainak megfelelően maga hívja életre a különböző szereplőket. Játékterük egyben a megismerés színter

"Húsz éve foglalkozom hivatásos módon a 19. századi magyar irodalom történetével; arra gondoltam, megpróbálom összefoglalni, milyennek is látom ezt az irodalmat." E szavakkal kezdődik a tanulmánykötet, amely Takáts József Ismerős idegen terep című, 2007-es könyve után írott irodalomtörténeti dolgozatait teszi közzé. Összegző jellegére utal a címe is: a szerző - a néhai kiváló művészettörténész, Sinkó Katalin szavát kölcsönvéve - "másik mitológiának" látja a 19. század kultúráját, amelynek szerep

"Milyen értelemben cselekszik az, aki - akár ahelyett, hogy tenne valamit - csupán beszél? Tudhatja-e, aki valamit mond, hogy ezáltal pontosan mi is megy végbe? Mit csinál a nyelv valójában? A beszédaktusok és a performatív nyelv fogalmai azzal az ígérettel léptek az elmélet színpadára, hogy választ kínálnak az efféle kérdésekre. Az azóta eltelt évtizedek során kiderült, hogy ezek a válaszok talán még több kérdést generáltak, mint amennyit kezelhetővé tettek - egészen odáig, hogy tekinthető-e a

Agócs Péter monográfiája Pindaros győzelmi ódáit az éneklés poétikája, a kulturális emlékezet és az ókori görög énekkultúra metszéspontjában vizsgálja. A kötet fejezetei azt mutatják be, hogyan teremtenek ezek a szövegek előadási alkalmat és hangzó teret; miként írják körül az előadás, a hang, a hírnév, a rítus és az emlékezés mozgásban lévő rendszerét; és milyen metapoétikai gesztusokkal helyezik el magukat az epinikion hagyományában. A műfaj, a szóbeliség és írásbeliség, a keretezés, a költői

A holtak lépte elméleti és irodalmi szövegek elemzésén keresztül kínál betekintést a technika, a kulturális örökítés és az olvasási-értelmezési gyakorlatok modern problémakörébe. A tanulmányok Máté evangéliumától a mai digitális bölcsészetig ívelnek, de az olvasatok túlnyomó része a "hosszú 20. század" szerzőire irányul: Marx, Heidegger, Benjamin, Kafka, Rilke, Babits, Thienemann, Gadamer, Derrida, de Man. Így aztán sokféle diskurzus találkozik a kötetben: teológia, gazdaság- és technikafilozófi

Ez a kötet a nyelvi eseményszerűséget és annak irodalmi vonatkozásait a hangoltság komplexuma alapján igyekszik vizsgálni. Elemzései abból az analógiából indulnak ki, amely nyelv és hangulat között tételezhető, miszerint mindketten olyan atmoszféraként képesek megnyilvánulni, amely kikerülhetetlen módon kondicionál mindenfajta megértést, percepciót, kommunikációt, nyelvi cselekvésjelleget, én-tudatot, én-érzékelést vagy szubjektivitást. Olyan kategóriáról van szó, amely az irodalomban, az irodal