Prae Hu

Eszter ékszerkészítőként dolgozik Budapesten, szabadidejében pedig a nemrég vásárolt Balaton-felvidéki házikójában pihen, és élvezi a helyi borokat a Szent György-hegy oldalában. Megismerkedése a szomszédban nyaraló Bálinttal sorsszerűnek tűnik, kapcsolatuk azonban a munka, a barátság és a szerelem hármas határvidékén billeg. Egy nap Eszter, miközben Bálinttal egy bevállalós ékszer- és festménykiállítás tervén dolgozik, egy régi, rejtélyes fülbevalót talál, melyet valaki elhagyott az épületben.

"Második könyvével jelentkezik a Diplomata-útlevéllel a hátizsákban című novelláskötet szerzője. Görömbölyi Dávid regénye Közép-Európa után ezúttal Délkelet-Ázsiába repít, de előbb egy vérbeli pesti házibuliba csöppenünk, ahol emberek várnak, zenék, emberek, nevetések, emberek, fények, emberek... Aztán utazás, álom, hazatérés. Haverok, buli, Buddha." "Görömbölyi valószínűleg korábban fertőződött meg az irodalommal, mint az anyatejjel. Régóta tudjuk, ha írni akarunk, előtte szükségszerűen élnünk

Emlékállítás és közéletiség: a Bányaidő versei megrázó módon tárják fel egy letűnt életforma, a Pécs környéki bányászvilág emlékezetét, miközben a rendszerváltás után felnőtt nemzedék tapasztalataival is számot vetnek.

Urbán Ákos első novelláskötetének olvasóját hamar bűvkörébe vonhatja az a szokatlan elbeszélői hang, mely van, mikor himnikusan emelkedett, máskor pedig a hétköznapok józanságát sugározza. Bibliai tájak, sosemvolt, vagy épp nagyon is valóságos magyar falvak képei montírozódnak egymásra ezekben a lírai szövegekben: egy helyben lenni egyet jelenthet a teljes mozdulatlansággal, a tehetetlenséggel, de a nyugalommal is.

Harmath Artemisz ismertetője: Kerber Balázs lírája érzékvihar a magányos párnán, nyüzsgés egyetlen fekvőhelyen. A látóhatár, akár a paplan. Köznapi szavakból épülnek csavaros, burleszk-ízű mondatok. A versek beszélője mintha egy színes, kubista festmény hőse volna: végtagjai, akár a szélben, akár az ágyszélen, szétdobva hajlanak. A magyar költészetben szokatlan, beszűkült, mikroszkopikus látószög csőszerű, mégis végtelen terekbe kalauzol. Kerber eredeti, sűrűn összecsomózott képei egészen a láth

Ki a labirintus jegyszedője? Helyzete kiváltságos? Megalázó? Milyen hazát nem talál se Budavár alatt, se Wales-ben? Bárhol az övé lehet? A vers nem válasz, őrködés a keresés részletei fölött.

Az ismeret és a vers emberének találkozása: agyak szeretkezése (Szabó T. Anna). Pontos, de mohó versvilág épül. Témája önelemzés és önkívület viszonya. Örvénylésük közelíti-távolítja a Másik személyt.

Decki Sarolta irodalomtörténész már olvasta a könyvet, és a következőképp vélekedik róla. Három az egyben: három testvér versei egy kötetben. Csak a tartalomjegyzékből derül ki, melyiket ki írta, de mire odalapozunk, ez már nem is fontos. A szerzőség kérdését háttérbe szorítja a versek között létrejövő játék, párbeszéd, az, ahogyan hasonlítanak és különböznek a bennük megszólaló hangok, sajátos vibrálást hozva létre. Mintha egy asztal mellett ülne a három fiú, és a dohányfüstön, pálinkagőzön át

Halmai Tamás legújabb verseskötete előbb rímtelen, majd rímes szonettek útján-módján, végül szabadversnyelvhez folyamodva szól életről, halálról, halhatatlanságról – közös apró-cseprő ügyleteinkről tehát. A dalnál immár fajsúlyosabb szövegtestek állják (vagy nem állják) ki itt egy visszanyert személyesség, a sötétség létalakzatait is magába invitáló attitűd nyelvi-poétikai próbáját. A könyv szerkesztője L. Varga Péter, a borítót Piet Mondrian Farm a Duivendrecht közelében ci´mu? festménye´nek fe

Vörös István ajánlja a kötetet: "Reggelente néha véres a szám / beleharapok a nyelvembe / álmomban Mert még álmodok" - zárja egy versét Méhes Károly, a középnemzedék egyik legizgalmasabb alkotója. Az izgalmas mellé mondhattuk volna szerethetőt is. Ami nagy kincs a sok savanyú, kiábrándult, esetenként persze nagyon jó szerző között. Egy olyan, reális derűvel megáldott költő, aki nem fél megmutatni a nehézségeket és az élet ebből következő összetettségét, de van olyan bátor, hogy kiénekelje a mind

Szegő János írja a könyvben: Emlékezés és felejtés, lázadás és megfelelés, beolvadás és kitűnés, szegénység és gazdagság néhány motívum, ami a különböző művekben felbukkan az öltöny nyitott takarásában. A kortárs szövegek nem csupán azért kortársak, mert ma játszódnak, így mai nyelven íródnak és jelen világunk társadalmát és mentalitását térképezik fel és ábrázolják, hanem mert egy időben, a delejes mostban írják és olvassák őket, akkor is, ha a történet a messzi jövőbe vagy a régmúltba van ágya

Áfra János, szerkesztő így ajánlja a könyvet: A határnyitás óta eltelt huszonöt év. Ugyanennyi fiatal verse került be ebbe az antológiába, mind 89 óta születtek. Sokuknak máris kötete(i) jelent(ek) meg és/vagy fog(nak) megjelenni, díjakat kapnak, aztán majd a legjobb szövegeik által néhányan közülük tananyaggá válnak. Vagy nem. Ez is a rendszeren és a váltásokon múlik. Egyéni és közösségi döntéseken Az R25 antológia szerzői többségükben nem vagy csak kisbabaként élték át a 89-es rendszerváltás e

Turi Márton esszékötete a huszadik századi és kortárs orosz próza legizgalmasabb szerzőivel és műfajaival foglalkozik: szóba kerülnek benne az antiutópiák, a faluregények és a művészregény-töredékek, Nabakovtól Tolsztoján át egészen Szorokinig. A könyv figyelmet szentel a művek kulturális-politikai kontextusának is, ezek mentén követhetjük végig pl. a kéziratégetés évszázados orosz hagyományát, de olvashatunk a feléledő Sztálin-kultusz irodalmi vonatkozásairól is, sőt azt is megtudhatjuk, hogy m

Az "örök véget és örök kezdetet" - Tanulmányok Szabó Lőrincről című kötet az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a Petőfi Irodalmi Múzeum 2017. október 5-én és 6-án, Szabó Lőrinc halálának 60. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előadásainak tanulmánnyá formált változatait adja közre. A könyv kettős feladatot tűz ki maga elé. Egyfelől azt, hogy a lehetőségekhez mérten széles spektrumban összegezze a Szabó Lőrinc-kutatás legújabb (filológiai, irodalomtörténeti é

Itt most gondos készülődés van. Előtte mindennek írja Lázár Bence András harmadik verseskötetében, az Advent című versben. A kötet címe is mintha erre a kezdésre, újrakezdésre erősítene rá, zavarba hozva vagy kíváncsivá téve az olvasót. Kezdődjön ezzel: rendkívül erős atmoszférával, elbocsátó szép üzenettel, hideg széllel, fehér temetővel, sokféle versformával. Az érzékenység rétegei olyan tisztán látszanak a kötetben és magukban a versekben, mint egy bőrmetszeten a felhám, az irha és a bőralja.

Az utóbbi években a hazai irodalomtudományos diskurzusban is mind nagyobb jelentőségre tett szert annak belátása, hogy az értelemképzés mint hermeneutikai gyakorlat nem független azoktól az anyagiságoktól, amelyek által a műalkotás megjelenik. Ennek reflektálása abban a tekintetben mindenképp kihívást jelent mind a megértés tana, mind az úgynevezett materiális kultúratudományok számára, hogy a kettő értelem és anyag, illetve jelentés és médium egymástól függ, miközben az egyik tagadja vagy figye

Pollágh Péter szerkesztő a kötetről: A megismerés fája elveszi tőlünk az élet fáját írta Johann Georg Hamann, és sírni valóan igaza volt. Jéghideg és pazar szereplíra? Vagy csak félelemvezérelt kódbeszéd? Egy kém, aki félti az életét? Ki beszél, s mit is tud pontosan? Döntsék el Önök. De nagyon kérem, a titkokat őrizzék meg. A beszélő bujdosik, mint egy kuruc, és énekel. Kaiserek és Königek pletykáltak róla, leselkedtek utána, de mégis: sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudták az arcát. Nem t

A Csendélet sárkánnyal lendületes novelláiban a diktatúra világát és a rendszerváltás utáni időszakot forgatja fel a képzelet a Bukarest-Kolozsvár- Budapest-Berlin-tengelyen. Erős színeket, groteszk figurákat kapunk, az álmok, a mesék szürrealitását. Egy felnőtt hangját és egy gyerek nézőpontját egyszerre. Valaki menekülni próbál, ugyanakkor a beilleszkedés technikáit keresi. Hogy jusson ki kedvenc kerti démonjaihoz a csendóra alatt? Mi a teendő, ha a tévében forradalmárok sírnak? És ha egy gyer

Az Újvidéki Rádió beszélős-zenélős, mintegy libegő-lebegő műsora hetente egyszer jelentkezett közel egy óra terjedelemben Balázs Attila szerkesztésében és az ő vezetésével. E Libegő irodalmi részében Szeles Judit volt a legfőbb támasza. A messzi északi világból hetente küldött egy príma, felolvasott, saját írást. Beszámolókkal a történtekről, reflexiókkal a világról, elegyével jelennek és múltnak. Meg sok mindennek, ami eszébe jutott, amit éppen átélt. Visszafogott stílusban, ám azon belül egyre

Fekete I. Alfonz 1986-ban született Szabadkán. Budapesten és Szegeden végezte egyetemi tanulmányait. A prózán kívül kritikákat ír, valamint fantasyvel, tündérmesékkel és gyerekirodalommal foglalkozik. Moskát Anita ajánlója a könyvhöz: Tessék, csak tessék! Nem csalás, nem ámítás, íme a mosolygó zsonglőr első trükkjei! Nehogy azt higgyék, hogy papíron zsonglőrködni veszélytelen mutatvány. Fekete I. Alfonz felkap bármit, ami a keze ügyébe kerül, egyszerre játszik mágikussal és hétköznapival, hogy