Pesti Kalligram Kft

Hogyan illeszkednek a költészet törvényszerűségei a szellem dialogikus alapstruktúrájához? Milyen személyes-egzisztenciális – olykor drámai vagy lírai – forrásból fakad a modern gondolkodóknak – Kierkegaard-nak, Nietzschének, Sesztovnak, Szabó Lajosnak és másoknak – a nihilizmussal szembeszálló eszmei küzdelme? Hogyan tör föl ez az antinihilista egzisztenciális szellem a huszadik századi magyar líra néhány kiemelkedő alakjának – Adynak, Füst Milánnak, Weöresnek, Rábának, Tandorinak – a munkásság

„Az ő városa. Ő találta a Duna partján, de az is lehet: ő találta ki, hogy történetekbe foglalhassa, hasonlóképpen, mint Jorge Luis Borges, Umberto Eco és Grendel Lajos a maguk világait. Bár az is lehet, hogy a város talált magának egy írót, aki történetekbe foglalva valóságossá tette. Aki történeteket mesél, nem feltétlenül fordít hátat a valóságnak, és nem is mindig könnyed. A történelmi Magyarország szétdarabolásának traumájáról, a máig ható következményekről nem sokan írnak olyan hitelesen,

A darabokra tört nyelv magát a lírai alanyt aprítja, könyörtelenül és játékosan, fölényesen és szentimentálisan, miszlikbe - s ami előttünk a könyv egészében feltűnik, az nem más, mint ennek a megállíthatatlan "tördelésnek" végtelen és abbahagyhatatlan folyamata. Mesterházy iróniája igen vad pólusokat kísért meg vagy kerülget: lírai akarásában egyszerre játszik meghatározó szerepet a minden és a semmi. [...] Egészen bravúrosan viszi végig e szándékosan túlfeszített játékot változatos verseinek

Mellár Dávid (1992) a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének doktorandusza, a Vagy valami egészen más az első kötete. A fülön található két kép és a hozzájuk tartozó rövid bemutatkozás azonban két szerzőről tanúskodnak. Mellár Dávid női alteregója Kozmár Klára. Bár a két alkotó versei a szövegtérben különválasztva szerepelnek, a különálló ciklusok közé egy ÉS megnevezésű rész ékelődik, amely kijelöli a két "személyiség" közti határt, de össze is fűzi őket. Az álnevesség, a maszkos játékok

A kisprózakötet három csoportba rendezett történetekből áll; egzisztenciális helyzetekről szóló elbeszélésekből, amelyekben a kül- és a belvilág egymásnak ütközik és olykor elviselhetetlen feszültséget okoz. A történetek kozmikus távlatok látomását is keltik, hol Thököly korában, hol a 30 éves háború Németországában, hol 1953 tavaszán, amikor csaknem egy időben került sor a Mount Everest megmászására és Sztálin halálára.

A Kunstkamera versei a marginálist szólítják meg, a háttérbe szorítottnak, a szenvedőnek kívánnak hangot adni egy lecsupaszított, alig költői versnyelven.

"Apró mozgások, aztán egyre erősebb késztetések: ezek visznek közelebb az íráshoz, végül magukkal rántanak, nem tudok menekülni előlük - Egy idő után az írás már uralkodik fölöttem, meghatározza olvasmányaimat, régen olvasott könyveket vetet velem elő, az újólag olvasott könyvekből csak azok a mondatok jutnak el hozzám, amelyek a felmerült témához kapcsolódnak - így vagy úgy, az írás nem csupán megteremti magát, rendet teremtve évtizedes olvasmányfoszlányok, emlékek, új gondolatok és felismerése

Amit Cselényi László létrehozott, európai rangú költői kísérlet. Olyan jellegzetesen művészi experimentum, melynek kimenetele hosszú távon természetszerűleg kétes és veszélyes, mely, ha nem is tör önmagában a "nagy" vagy a kultikusan népszerű, kanonizálható mű státuszára, olyasvalamivel szembesíti a hagyománytorlaszai között oly gyakran feszengő magyar irodalmat, mint annak idején Stockhausen vagy Cage "hajmeresztő" zenei kísérletei a klasszikus zenei gondolkodást. Az életműhöz rendkívüli erudíc

A homoszexualitás jogi szabályozásának módozatairól szóló Devlin-Hart vita érvei alapján a modern polgári demokráciák alapvető morálfilozófiai, jogfilozófiai, politikaelméleti kérdéseinek elemzése. A kötetben közölt tanulmány kiindulópontja az a vita, melyet Lord Patrick Devlin bíró és Herbert Lionel Adolphus Hart jogfilozófus folytatott a homoszexualitás büntetőjogi szabályozásának kérdéséről. Bár a kiindulás a homoszexualitás, a vita hamarosan általánosabb kérdések köré rendeződik, s főképpen

A méltán világsikert sratott Europeana szerzője, Patrik Ouredník ezúttal egy kalandos utazás groteszk krónikáját nyújtja át az olvasóinak. A megfelelő pillanat, 1855 utazóit nem a meggazdagodás vágya vagy ismeretlen világok felfedezésének szándéka, hanem a korlátlan szabadság és az abszolút egyenlőség utópisztikus ábrándja készteti arra, hogy hazájukkal, korábbi életükkel gyökeresen szakítva útnak induljanak Dél-Amerika egyik távoli zuga felé.

Győri László versei tudatosan visszatérnek a magyar költészet nyugodt hangjához, kísérletek egy újklasszikus érzet és képzet megteremtésére. Lírája mára eljutott egy olyan szemlélődő, gyakran ironikus belső formavilágig, melynek célja a harmónia, mint a költészet végső értelmes nyugalmának meglelése.

Az elképesztő Plonicky Tamás... Kocsmapróza és tinédzsermonológ, bulinovella és pszichopornó, drogelbeszélés és szexsztori, avagy hogyan építsünk irodalmi művet nyomdafestéket nem tűrő (?), négybetűs szavak köré. Ezek az elbeszélések a mélyben turkálnak, a vállalhatatlanban, a botrányosban, a felháborítóban. Egy kicsit Anthony Burgess Gépnarancsa, egy kicsit Bret Easton Ellis Amerikai psychója, egy kicsit Hazai Attila, egy kicsit Charles Bukowski, egy kicsit Chuck Palahniuk - de mégis: összehaso

A Fogli d'album Csehy hatodik verskötete, tíz év költői szövegeit tartalmazza. A könyv, melyet zenei allúziókat keltve albumnak nevez, öt egységből áll. A középpontban egy a helikopter motívumára komponált poéma helyezkedik el, mely Stockhausen hírhedt helikopterkvartettjéhez hasonló intenzív lebegéssé komponálja az egyes szólamokat. Külön ciklust kapnak a szubverzív szinesztézia és az ürügyes színesztétika ihletésében fogant szövegek. A dermesztően analitikus hangtól az önironikus-élveboncolón

"Gubis Éva fiatal író, de megrögzött, régivágású realista. Ugyanis nagyon ismeri azokat, akikről ír. A hódításfüggő üzletasszonyt, a templomi néniket, a gutaütésig lakomázó polgit, a falusi csokba beleőrülni készülő fiatal nőt vagy a felvidéki magyart, aki külföldinek érzi magát Magyarországon. És pontosan látja a helyzeteket. Amikor a családi ebédről kimenekülsz mosogatni, de anyukád kijön segíteni, vagy amikor észreveszed, hogy apád új barátnője évekkel fiatalabb nálad. Rejtély, hogy metsző ir

"Minden anya ismeri [...] az önátadás örömét és kényszerét, az énhatárok fokozatos feloldódását, az azonosság, a közelség és a lassú szétválás áhítatos és felemelő, szépségesen fájdalmas stációit. Pénzes Tímea íróként lett anya, tehát azt a fontos feladatot vállalta magára, hogy megfigyelje, rögzítse és értelmezze a testi-lelki folyamatokat, értünk, nekünk és helyettünk. Életet ad a nyelvnek, formát az érzéseknek, belülről átélhető történetekké formálja a személyes tapasztalatait. Pontos, okos

Lehozza-e a nyárfarakétába szíjazott Bodri a gyógycsontot az űrből? Hogy élnek a fanyárok a HONÚ-ban 3096-ban? Mi lesz Nagypityu sorsa, miután a családja kivándorol a Csillagtúli Junijóba? Hogy élte túl Kispityu az atomtámadást, de minek? Hogyan találkozik Kisnagypityu reinkarnálódó lelke Dzsézivel? A macskák a világ urai? Egy halálos agyi érkatasztrófával vagy a betűtésztával sújt le a sors keze? Végignézheti az ember jó vagy vacak színházi előadásként a saját temetését? Milyen történeteket esz

A gorgók nem tartoznak a mitológia közkedvelt lényei közé. Tekintetük dermesztő, már-már halálos, kígyóhajuk, éles nyelvük, rút ábrázatuk visszataszító. Eredetileg, mielőtt megsértették volna Pallasz Athénét, állítólag gyönyörű lányok voltak. Visszanyerhető-e az ősállapot? Átírható-e, fölülírható-e egy végzetes hiba? Visszafordítható-e a mitológiai gépezet? Segíthet-e ebben a makacs vagy éppen a torzító emlékezés? Polgár Anikó új verskötete költői tudatarcheológia: elsősorban a kulturális eml

A Kortárs szlovák dráma című kötet négy drámaírója közül hárman gyakorlati színházi emberek is. Itt bemutatott műveik nagy része nem más, mint lélektani játék, határozott kontúrok nélküli, formabontó mese, dokumentumokat feltáró kísérlet és néha egy kis fekete komédiázás. A drámák szerzői az új megközelítéseket a nyelvi eszközök fölényes birtokában az erős metaforák és szimbólumok, a fekete humor, a paradoxon, az irónia eszközeivel teszik átütő erejűvé, új színpadi formák megteremtésével pedig é

A Már nem a mi völgyünk a Budapesten élő felvidéki szerző első kötete. Gyurász Marianna költői laboratóriuma igazán jól felszerelt. A műszerek gyakran kilengenek, a mutatók a boldogság és trauma, a halál és érzékenység, a gyengeség és gyöngédség skáláján játszanak. A képernyő monitorján a költészet hófehér kísérleti egere. Boldog és elégedett.

A betegségben olyan tapasztalatról, illetve egyenesen olyan lét- és létlehetőség-veszedelemről, kimondott élet- és létmódról van szó, amely alól sohasem és senkinek nem volt, nincsen és nem is lesz semmiféle ontológiai vagy egzisztenciális felmentése - állítja kötetében a szerző.