Pásztorok

Jókai Anna egyik legfontosabb, legszeretettebb írónk. Azzá teszi erkölcsi irányultsága, a kisember iránt tanusított rokonszenve, ábrázolásmódjának változatossága és szigorú következetessége. Ezek az írói tulajdonságai az idők során minden műnemben megmutatkoztak, és fokrók fokra tágították művészetét az esszé irányából a modern imádság felé. Ebben a kötetben Jókai Anna keresztény ihletettségű írásaiból válogattunk, felvillantva munkásságának gyöngyszemeit az esszé, a líra és a széppróza műfajaib

Ezt a könyvet megjelenése után a budapesti ügyészség az egész ország területén, rádiókõrözéssel elkoboztatta. A vádirat szerint a kötet nyolc verse közszeméremsértést és vallásgyalázást tartalmazott. Töreky Géza tanácsa itélkezett a költõ fölött a budapes

A kötetben lévő esszék, tanulmányok, riportok középpontjában a munkálkodó, és ünnepeit tisztelő falusi, tanyai, városi ember áll. Olyanok, akiket a társadalomtudomány, az irodalom és a közbeszéd- némi leegyszerűsítéssel, általánosítással- népnek szokott e

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, főképpen a maga használatára fából, csontból, ökörnek, kosnak

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, főképpen a maga használatára fából, csontból, ökörnek, kosnak szarvából, kobaktöknek terméséből és állati bőrből, tehát a leginkább kezeügyébe eső nyersanyagokból olyan módon készít el, hogy az a tárgy gyakorlati célt is szolgáljon, lelki gyönyörűséget is nyújtson. A magyar pásztor a maga használatára els

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, főképpen a maga használatára fából, csontból, ökörnek, kosnak szarvából, kobaktöknek terméséből és állati bőrből, tehát a leginkább kezeügyébe eső nyersanyagokból olyan módon készít el, hogy az a tárgy gyakorlati célt is szolgáljon, lelki gyönyörűséget is nyújtson. A magyar pásztor a maga használatára els

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, főképpen a maga használatára fából, csontból, ökörnek, kosnak szarvából, kobaktöknek terméséből és állati bőrből, tehát a leginkább kezeügyébe eső nyersanyagokból olyan módon készít el, hogy az a tárgy gyakorlati célt is szolgáljon, lelki gyönyörűséget is nyújtson. A magyar pásztor a maga használatára els

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, főképpen a maga használatára fából, csontból, ökörnek, kosnak szarvából, kobaktöknek terméséből és állati bőrből, tehát a leginkább kezeügyébe eső nyersanyagokból olyan módon készít el, hogy az a tárgy gyakorlati célt is szolgáljon, lelki gyönyörűséget is nyújtson. A magyar pásztor a maga használatára els

A magyar pásztorművészet a magyar népművészet terebélyes fájának egyik ága. Fogalma alá szoktunk sorolni minden tárgyat, amelyet gulyás, csikós, juhász, kanász, tehát a magyar pásztorság eleje, főképpen a maga használatára fából, csontból, ökörnek, kosnak szarvából, kobaktöknek terméséből és állati bőrből, tehát a leginkább kezeügyébe eső nyersanyagokból olyan módon készít el, hogy az a tárgy gyakorlati célt is szolgáljon, lelki gyönyörűséget is nyújtson. A magyar pásztor a maga használatára els

Sorozat: Wass Albert Művei A bolsevizmus ördögi arcát mutatja meg a két rendkívüli regény, amelyek az emigrációban íródtak. Az átoksorából született új eszme, embertől, Istentől idegen, mert természetellenes, bejárja, felbolygatja a világot, fertőz, me

Sorozat: Wass Albert Művei A bolsevizmus ördögi arcát mutatja meg a két rendkívüli regény, amelyek az emigrációban íródtak. Az átoksorából született új eszme, embertől, Istentől idegen, mert természetellenes, bejárja, felbolygatja a világot, fertőz, mert csábít, hatalomra juttatja a lustákat, a gyávákat, akik a hatalom eszközeivel uralkodnak. A vége a romlás, amely elkerülhetetlen, összeget az első regény. Történelmi panorámakép mindkettő, Erdély 20. századi történelmi kataklizmái között játsz