Pallas Akadémia

"A sikeres és hamar népszerűvé vált Marcika-mesék folytatása a Marcika és a kóborok. Nehéz feladatra vállalkozott az írónő: megmagyarázni, de legalább áthidalni, elviselhetővé tenni egy mély lelki traumát, ami Marcit érte: egyik napról a másikra eltűnik a becézett, kedves kiscica, aminek/akinek Marci a Bendegúz nevet adta. Az írónő fájdalmat csillapító, vigasztaló magyarázatként a meséhez fordul segítségért: így lesz az eltűnt, nem tudni mi történt vele kiscicából szabad, bátor kóbor..."

Sajátos képiség, érzékletesség, humorral oldott patetikusság, játékosságba szelídülő komolyság - ezekkel a jelzőkkel lehet illetni Tamás Tímea líráját, s ezek jellemzik legújabb kötetét is. A kötet költői és létbeli monológként, variációs szerkezetként is működik, úgy is olvasható. Egy-egy metafora füzérként futja, fonja át a versek térségeit, mintegy beszőve, beleszőve a veszendő és örök és mégis egyetlen életet - s voltaképpen az égit és a földit is, méghozzá a „hangyalét” perspektíváján át.

"Nagy Attila alázatot Székely Jánostól tanult, a szenvedést, fájdalmat betegei révén ismerte meg, orvosi tanulmányai és működése szakmai szigorúságra szoktatták, s mindezek révén találta meg költői énjét. Műveit a nyelvi lelemény, a mívesség és a mély gondolatiság jellemzi, olvasásuk esztétikai élményt nyújtanak és elgondolkodtatnak. A gyűjteményes kötet a szerző 2014 szeptemberében ünnepelt 60. születésnapjára jelent meg. Versei gondolati kalandot nyújtanak, de számon tartandó lírája úgy is, mi

Magányos, önmarcangoló, a keserű tapasztalatokat szívósan maga előtt görgető, verseiben maximálisan kitárulkozó költő Ferencz Imre. Az egykori eszmék, erkölcsi értékek ki­üre­se­dé­se, a kommunizmus sanyargató évtizedei, az annyira várt szép új világ csömörbe, csalódásba fordulása, és mindenekelőtt gyermekkorának kincsesbányája szolgáltatja verseinek legfőbb témáit. Az illúziók szétfoszlása, hamissága, szabadság és kiszolgáltatottság, sivárság és lepusztultság, s e sivár, lepusztult díszletek kö

Jelen kötet Kincses Elemér drámaíró, rendező négy drámáját tartalmazza: Az ugrás: Dugovics Titusz monológja, Dugovics valóságos történelmi személy volt, aki Hunyadi János ka­to­nájaként Nándorfehérvár ostrománál egy a falra fellépő törököt a mélységbe ugorva magával rántott; Macskutyák: Ceausescu és neje karíkirozott képe, vagy a kérdés, hogy mi történne, ha a diktátor és felesége 2011-ben még élne és uralkodna; Én, a besúgó: helyszín a CNSAS, azaz a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizot

Kenéz Ferenc József Attila-díjas költő a második Forrás-nemzedékhez tartozik. Költői in­dulása a 60-70-es évekre esik, amikor a romániai liberalizáció, az ún. nyitás követ­kez­mé­nye­ként, a magyarság újra megpróbálkozhatott nemzeti identitásának megerő­sítésével és tuda­tosí­tásával. Ehhez intézményi segítséget is kapott: az írók leginkább a Kriterion Könyvkiadótól. Ez a nyitás nem tartott sokáig, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a dik­tatúrának egyáltalán nincs ínyére a magyar kulturális élet f

Coroi Artúr 1971-ben költözött a háromszéki Torja nagyközségbe, ahol 22 évig élt. Ez idő alatt tanárként, községi könyvtárosként, polgármesterként dolgozott. Közművelődési tevékenysége mellett előkészítette és szervezte a Székely Nemzeti Múzeum torja és kézdikővári ásatásait és tanítványaival a munkálatokan is részt vett. Alkalma nyílt megismerkedni Torja történetével, helytörténeti kutatásokat folytatott. 1993-ban Magyarországra települt, s ez lehetőséget nyújtott neki arra, hogy folytassa Torj

"És a jó szobrászatnak van-e receptje? szegezi Kolozsvári Puskás Sándornak a kérdést Nagy Miklós Kund. Ha van, mi lenne az? Nehéz erre a válasz. Nincs egyértelmű, csalhatatlan recept, mondja a kérdezett. Inkább egy jó tanáccsal szolgál, népi eredetű, Benedek Elektől tudjuk. Mindenkinek el kell látnia magát azzal a bizonyos mesebeli kásaheggyel, és át is kell rágnia magát rajta, anélkül nem lehet semmire se jutni! Vagyis az alapokat minden mesterségben el kell sajátítani. A szobrászatban is. De c