Pallas Akadémia

"A sikeres és hamar népszerűvé vált Marcika-mesék folytatása a Marcika és a kóborok. Nehéz feladatra vállalkozott az írónő: megmagyarázni, de legalább áthidalni, elviselhetővé tenni egy mély lelki traumát, ami Marcit érte: egyik napról a másikra eltűnik a becézett, kedves kiscica, aminek/akinek Marci a Bendegúz nevet adta. Az írónő fájdalmat csillapító, vigasztaló magyarázatként a meséhez fordul segítségért: így lesz az eltűnt, nem tudni mi történt vele kiscicából szabad, bátor kóbor..."

Sajátos képiség, érzékletesség, humorral oldott patetikusság, játékosságba szelídülő komolyság - ezekkel a jelzőkkel lehet illetni Tamás Tímea líráját, s ezek jellemzik legújabb kötetét is. A kötet költői és létbeli monológként, variációs szerkezetként is működik, úgy is olvasható. Egy-egy metafora füzérként futja, fonja át a versek térségeit, mintegy beszőve, beleszőve a veszendő és örök és mégis egyetlen életet - s voltaképpen az égit és a földit is, méghozzá a „hangyalét” perspektíváján át.

"Nagy Attila alázatot Székely Jánostól tanult, a szenvedést, fájdalmat betegei révén ismerte meg, orvosi tanulmányai és működése szakmai szigorúságra szoktatták, s mindezek révén találta meg költői énjét. Műveit a nyelvi lelemény, a mívesség és a mély gondolatiság jellemzi, olvasásuk esztétikai élményt nyújtanak és elgondolkodtatnak. A gyűjteményes kötet a szerző 2014 szeptemberében ünnepelt 60. születésnapjára jelent meg. Versei gondolati kalandot nyújtanak, de számon tartandó lírája úgy is, mi

Magányos, önmarcangoló, a keserű tapasztalatokat szívósan maga előtt görgető, verseiben maximálisan kitárulkozó költő Ferencz Imre. Az egykori eszmék, erkölcsi értékek ki­üre­se­dé­se, a kommunizmus sanyargató évtizedei, az annyira várt szép új világ csömörbe, csalódásba fordulása, és mindenekelőtt gyermekkorának kincsesbányája szolgáltatja verseinek legfőbb témáit. Az illúziók szétfoszlása, hamissága, szabadság és kiszolgáltatottság, sivárság és lepusztultság, s e sivár, lepusztult díszletek kö

Jelen kötet Kincses Elemér drámaíró, rendező négy drámáját tartalmazza: Az ugrás: Dugovics Titusz monológja, Dugovics valóságos történelmi személy volt, aki Hunyadi János ka­to­nájaként Nándorfehérvár ostrománál egy a falra fellépő törököt a mélységbe ugorva magával rántott; Macskutyák: Ceausescu és neje karíkirozott képe, vagy a kérdés, hogy mi történne, ha a diktátor és felesége 2011-ben még élne és uralkodna; Én, a besúgó: helyszín a CNSAS, azaz a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizot

Kenéz Ferenc József Attila-díjas költő a második Forrás-nemzedékhez tartozik. Költői in­dulása a 60-70-es évekre esik, amikor a romániai liberalizáció, az ún. nyitás követ­kez­mé­nye­ként, a magyarság újra megpróbálkozhatott nemzeti identitásának megerő­sítésével és tuda­tosí­tásával. Ehhez intézményi segítséget is kapott: az írók leginkább a Kriterion Könyvkiadótól. Ez a nyitás nem tartott sokáig, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a dik­tatúrának egyáltalán nincs ínyére a magyar kulturális élet f

A szerző a családból hozza a közélet iránti érdeklődését, elkötelezettségét: nagyapja, Tivai Nagy Imre (Csíksomlyó, 1849. május 16. Csíkszereda, 1931. június 27.) gazdasági szakember, közíró, szerkesztő, a 19. század utolsó harmadától az első világháborúig Csíkszereda egyik meghatározó személyisége volt. Édesapja dr. Nagy András (Csíkszereda, 1905. szeptember 19. Csíkszentkirály, 1982. március 2.) orvos, orvosi szakíró, közíró, népművelő volt. Így Nagy Benedek sem lóghatott ki a sorból, a család

Királyerdő hegység túrakalauz térkép melléklettel

Csomád hegycsoport túrakalauz térkép melléklettel

Gyergyói havasok túrakalauz térkép melléklettel

Csomád hegycsoport túrakalauz térkép melléklettel

Tar kő hegység, Gyimes vidéke túrakalauz térkép melléklettel

Coroi Artúr 1971-ben költözött a háromszéki Torja nagyközségbe, ahol 22 évig élt. Ez idő alatt tanárként, községi könyvtárosként, polgármesterként dolgozott. Közművelődési tevékenysége mellett előkészítette és szervezte a Székely Nemzeti Múzeum torja és kézdikővári ásatásait és tanítványaival a munkálatokan is részt vett. Alkalma nyílt megismerkedni Torja történetével, helytörténeti kutatásokat folytatott. 1993-ban Magyarországra települt, s ez lehetőséget nyújtott neki arra, hogy folytassa Torj

"És a jó szobrászatnak van-e receptje? szegezi Kolozsvári Puskás Sándornak a kérdést Nagy Miklós Kund. Ha van, mi lenne az? Nehéz erre a válasz. Nincs egyértelmű, csalhatatlan recept, mondja a kérdezett. Inkább egy jó tanáccsal szolgál, népi eredetű, Benedek Elektől tudjuk. Mindenkinek el kell látnia magát azzal a bizonyos mesebeli kásaheggyel, és át is kell rágnia magát rajta, anélkül nem lehet semmire se jutni! Vagyis az alapokat minden mesterségben el kell sajátítani. A szobrászatban is. De c