Palatinus Könyvesház

Az erdélyi magyar nép jó kedvének, játékos és tréfás kedélyének korábban soha nem publikált verseit és meséit gyűjtötte egybe Szentimrei Jenő és Gaál Gábor közreműködésével 1942-ben a kolozsvári Lepage Lajos Könyvkereskedés gondozásában megjelent antológia. Kötetünk ennek a ma már hozzáférhetetlen műnek új kiadása Szabó Zsolt, a kolozsvári Művelődés című folyóirat főszerkesztőjének szerkesztésében. Az olvasó e könyvben a népi humor megnyilatkozásait veszi csokorba kötve. Helyesebben: kert nyílik

A kötet mintegy negyven híres magyar tudós kalandos életét és kimagasló életművét mutatja be. A magyar tudomány kiválóságai nemzetközileg is elismert alkotói szerepelnek itt: csillagászok, botanikusok, földrajztudósok, nyelvészek, matematikusok, történészek, irodalmárok, szinte a tudomány minden területe képviselve van. Olvashatunk többek között Apáczai Csere Jánosról, Baross Gáborról, Bolyai Farkasról és Jánosról, Brunszvik Terézről, Ipolyi Arnoldról, Irinyi Jánosról, Jedlik Ányosról, Kempelen

„Ez a történet az ír-skót hiedelemvilág, a kelta mitológia egyik népszerű és vonzó alakjának, Angusnak a mítoszát beszéli el. Álomhozó Angus Érosz és az ifjúság megtestesítője is egyben. Elsősorban az ír mitológiából ismerjük, de a skótok kelta hagyományaiban is megjelenik. A kelta mitológia gazdag és varázslatos világát halandók és istenek lakják. Felöleli a párhuzamos univerzumok eszméjét, belefér evilág és másvilág. A másvilág jeleket hagy ebben a világban – hegyeket, dombokat, tengeröblöket;

Egy alföldi kisváros - de lehetne Hegyeshalomtól Záhonyig bárhol Magyarországon. Ott él Javrik, aki sorsának meghatározó mozzanatait meséli el a kisregény fejezeteiben. Nem fejlődésregény, hanem alakulásrajz: hogyan épül föl egy kamasz fiú számára a világ. Javrik baráti és szerelmi kapcsolatain keresztül ismerjük meg a vidék kissé melankolikus, kissé lepattant, zártságában is sokszínű, sorsformáló közegét. A Javrik könyve a tavaly Év könyve-díjat kapott szerző pazar írói leleménnyel megírt új re

A legutóbbi verseskötetével (Választóvíz) Füst Milán-díjat elnyert költő új könyve ismét egységes, jól bejárható világba kalauzol. G. István László a szentséges hármasoltárok újrateremtett formáiban, mai díszletek közt beszél valamennyiünk szépséges és szégyenletes dolgairól. A modern költészet merész, sőt – Borbély Szilárd szavával – „orcátlan szellemét mutatja föl nagy erővel“.

Aczél Géza költő, az Alföld folyóirat főszerkesztője a jövő évben tölti be hatvanadik életévét. Személyében egyszerre köszönthetjük majd azt a költőt, az irodalomtörténészt, a szerkesztőt, a kultúraszervezőt, akiről már ma is biztonsággal állíthatjuk, hogy helye van az elmúlt három évtized magyar irodalomfejlődésének élvonalában. (fél)édes hendikep című versgyűjteménye lírai munkásságáról nyújt átfogó képet az olvasónak. Ez a költészet kezdetben a magyar avantgárd folytatójának, Kassák örököséne

Főhősünk felírt a noteszébe egy Seneca-idézetet: „egyforma hiba mindenkiben bízni és senkiben sem”. Felírta és elfelejtette. Nem csoda, Azrael egy kamaszkorból épp csak kinőtt fiatalember, útrakelő, aki a neki rendelt Zónában kénytelen tanulni az emberi kapcsolatokat. Ez a Zóna azonban korántsem sivár: erdők karéjában luxussal berendezett kastélyszálló, itt kell Azraelnek elkormányoznia vonzódásait (és választásait) a természetes/természeti szépség meg a rafinéria között. Mikrovilág, amelyben sz

John Galsworthy (1867-1933) angol író és drámaíró, a PEN Club egyik alapítója és haláláig elnöke 1932-ben kapta meg a Nobel-díjat. Az indoklás szerint az ábrázolás nemes előkelőségéért, amely a Forsyte Sagában éri el csúcspontját. Az előkelő családból származó író Harrowban és Oxfordban tanult, rövid ideig ügyvédként dolgozott, azután vagyonából az irodalomnak élt. A Forsyte Saga az európai családregény divatja idején íródott, Thomas Mann és Martin Du Gard hasonló vállalkozásaival tart rokonság