Ostroma

Pongrácz István grófnak az volt a mániája, hogy gondolataiban, szokásaiban egy középkori várúr szerepébe képzelte bele magát. Nem fogadta el kora, a XIX. század utolsó harmada életformáit, középkori őseinek életét akarta élni. Nedeci ódon várában fegyvere

Az ifjú Bran'Daan Doonstarl herceg és serege nyugatra menetel, hogy felkészüljenek Tomber-hegy ostromára. A herceg erőt próbáló feladat előtt áll, mert serege fáradt, Tomber-hegy védelme gyenge, az embereket vérhas tizedeli, az ellenségről nincs pontos in

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gr

A századvég-századelõ -- Jókai mellett -- legnépszerûbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szûkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítõjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemzõ

A Balaton Akadémia gondozásában jelent meg Fekete Gyula A lehetetlen ostroma című könyve.

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gr

„A ​"nagy palóc" nagy ember, mély író, könyörtelen emberlátó, legendateremtő költő. A mese, melyet Jókai pedzett, folytatódik. De az alakok már földön jár

Mikszáth három, általánosan ismert és ismerendő munkáját tartalmazza a kötet: a két novellás-gyűjteményt, a Tót atyafiakat és A jó palócokat s mellette a Beszterece ostroma című írását. A kitűnő regény egyfajta Don Quijote-történet. Cselekménye a 19. század vége táján játszódik. A főhős az egykori Észak-Magyarország területén él, előbb csak hóbortos, később mindinkább elboruló elméjű főnemes egy darab középkort varázsol maga köré: nedeci várában udvart (élősködő léhűtőkkel) és magánhadsereget (R

– István grófnak volt esze, de nem sok, ambíciója is volt, de sok; szerepelni akart mindenáron, de látta, hogy mint okos ember nem szerepelhet, megpróbálta tehát mint bolond ember. Ebben igen sok ráció van. Nálunk a buták és okos emberek egyaránt akarnak

Hóbortos egy alak ez a Pongrácz gróf! Vajon tényleg megbolondult, hogy egy középkori várúr életét éli a XIX. században, és magánhadsereget tart fenn? No és valóban, annyira tud gyűlölni, hogy ellenfelét lefejeztetné, s annyira tud szeretni, hogy ha kell,

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű, középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz g

Mikszáth munkásságának legértékesebb darabjai, a novellák és az országgyűlési karcolatok mellett, regényei. A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai

Mikszáth munkásságának legértékesebb darabjai, a novellák és az országgyűlési karcolatok mellett, regényei. A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. A 19. században élve hadat üzen saját századának. Középkorias gesztusaival, tetteivel a nevetségességen túl az

"„Ezernyi torok üvölt talán nekem: Istenem!.. Istenem?.../Valami történt a Mennyhez vezetõ úton/álmomból ébredten kinyílott csillagfénytõl vakított szemem.”" Tarr Bence László esszék, tanulmányok és novellák mellett húsz éve ír verseket, amelyek tárgya

DAISY MILLER - LONDON OSTROMA Henry ​James regényeinek, elbeszéléseinek visszatérő motívuma az Európát járó amerikaiak élete, sorsa, szemlélete. Daisy Miller (1878) című korai kisregénye egy szép, egyszerű, természetes amerikai lány tragédiába torkolló életéről ad képet, Daisyt a jól nevelt európai „társaság” kezdetben idegenkedve fogadja, majd kiközösíti, s még csak meg sem kísérli senki, hogy megértse európai szemmel nézve szokatlan viselkedését. A London ostroma (1883) hősnője ugyancsak ameri