Ostroma

Az ifjú Bran'Daan Doonstarl herceg és serege nyugatra menetel, hogy felkészüljenek Tomber-hegy ostromára. A herceg erőt próbáló feladat előtt áll, mert serege fáradt, Tomber-hegy védelme gyenge, az embereket vérhas tizedeli, az ellenségről nincs pontos in

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gr

A századvég-századelõ -- Jókai mellett -- legnépszerûbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szûkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítõjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemzõ

Mikszáth munkásságának legértékesebb darabjai, a novellák és az országgyűlési karcolatok mellett, regényei. Kritikája éles, de mindig humorral és megbocsátással keveredik. Tisztán látott, még inkább elnéző a tekintete. Ismerte a korabeli állapotokat, ám n

A Balaton Akadémia gondozásában jelent meg Fekete Gyula A lehetetlen ostroma című könyve.

A végítélet utáni világ metropolisza, Sztambul fölé hét gigászi torony magasodik. Itt, a fellegek közt él Saraf al Arun szultán, a birodalom ura, s vigyázza a behatolóktól a Yedikule titokzatos tornyait. A szultán hatalma ellen lázadó erők flottája azonban mindent egy lapra feltéve elsöprő támadást intéz a Héttorony oszlopai ellen. Az ütközet alatt egy Hor-pap által vezetett gálya köt ki a Yedikule függőkertjeinél. De vajon mit keres a gálya fedélzetén három halálraítélt emberi lény: egy gyptomi

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gr

„A ​"nagy palóc" nagy ember, mély író, könyörtelen emberlátó, legendateremtő költő. A mese, melyet Jókai pedzett, folytatódik. De az alakok már földön jár

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű, középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. A 19. században élve hadat üzen saját századának. Középkorias gesztusaival és tetteivel a nevetségességen túl az olvasó együttérzését s szeretetét is kivívja. Ez nem az "őrülteknek" kijáró elnéző szeretet, hanem a nag

– István grófnak volt esze, de nem sok, ambíciója is volt, de sok; szerepelni akart mindenáron, de látta, hogy mint okos ember nem szerepelhet, megpróbálta tehát mint bolond ember. Ebben igen sok ráció van. Nálunk a buták és okos emberek egyaránt akarnak

A végítélet utáni világ metropolisza, Sztambul fölé hét gigászi torony magasodik. Itt, a fellegek közt él Saraf al Arun szultán, a birodalom ura, s vigyázza a behatolóktól a Yedikule titokzatos tornyait. A szultán hatalma ellen lázadó erők flottája azonba

Péter Katalin szerk. Buda ostroma, 1686 Magyar Levelestár antik (Szépirodalmi Könyvkiadó), 1986 264 o., kemény kötés védőborítóval, jó állapotú 850.- Az itt következő levélcsoport így, együttesen, maga is olyan, mint egy hosszú levél – írja Péter Katal

Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma Mikszáth Kálmán művei 3. antik (Babits Kiadó), 1994 480.- Pongrácz István grófnak az volt a mániája, hogy gondolataiban, szokásaiban egy középkori várúr szerepébe képzelte bele magát. Nem fogadta el kora, a XIX. század

Las Vegas a korlátlan lehetőségek hazája. A csalóka fény városában minden megszerezhető, csak szerencse kell hozzá. Vagy különleges tudás. Az ifjú Kevin Lewis zseniális matekos - egyetemi professzora fel is figyel különleges képességeire, és meghívja, veg

"„Ezernyi torok üvölt talán nekem: Istenem!.. Istenem?.../Valami történt a Mennyhez vezetõ úton/álmomból ébredten kinyílott csillagfénytõl vakított szemem.”" Tarr Bence László esszék, tanulmányok és novellák mellett húsz éve ír verseket, amelyek tárgya

„A ​nagy palóc, nagy ember, mély író, könyörtelen emberlátó, legendateremtő költő. A mese, melyet Jókai pedzett, folytatódik. De az alakok már földön járn

Pongrácz István, a magyar Don Quijote fejébe veszi, hogy igazi várúrként akar élni a XIX. században,

Mikszáth Kálmán egyik legérdekesebb és legnépszerűbb regényéből, a Beszterce ostromából Korcsmáros Pál 1960-ban rajzolt képregényt. Bár a történet a XIX. században játszódik. Pongrácz István gróf - egy Don Quijote-szerű felvidéki főút - mégis középkori vá