Osiris Magyar

Ez a könyv kézenfekvő, de mind ez idáig ki nem aknázott ötletre épül: egymás tükrében próbálja meg értelmezni az 1840-es évek két legnagyobb magyar irodalmi tehetségének, Jókai Mórnak és Petőfi Sándornak az életművét. A két jelentős kortárs, az egy ideig egymással is szoros barátságot ápoló Petőfi Sándor és Jókai Mór munkássága ugyanis számos módon kapcsolódott össze. Egykorúan pedig nemcsak egymást erősítő jelenségek voltak a korszak olvasói számára, hanem összetartozásukat ők maguk jelölték ki

Ma már világosan láthatjuk, hogy Arany látszólagos elzárkózása a külvilágtól nem a gőg jele volt, hanem a testi nyomorúság és a kínzó betegségek eltitkolásának szándékát értelmezték többen ilyen módon félre. Arany szinte foglya lett egy olyan beállításnak, amely őt írófejedelemnek akarta beállítani, miközben saját alkatától ez teljesen idegen volt. Az utókor egyik legnagyobb esélye (mondhatnók, a mi esélyünk) abban áll, hogy ezt világosan felismerhetjük. S ha egy nemzeti közösség legnagyobb írói

"Kérem a Központi Bizottságot, engedje meg, hogy nagyon röviden elmondjam, hogy itt miről volt szó, mert ennek bizonyos elvi tanulságai vannak. Mi úgy gondoltuk és ebben egyetértés van az Eötvös [Loránd Tudomány]egyetem vezetői, a minisztérium és a pártközpontban dolgozó emberek között, hogy huszonkét-huszonhárom éves gyerekek ne abba szóljanak bele, hogy mit tanulnak, mert ők ezt nem tudják megítélni. Ez a társadalom dolga. De abba, hogy hogyan tanuljanak, szerény módon beleszólhassanak. [...]

Ez az esszékötet Magyarország 2004-ben kezdődött két évtizedes útját vizsgálja az Európai Unió tagjaként, elemezve azokat a jogi kihívásokat és alkalmazkodásokat, amelyek a nemzeti és uniós jog és szabályozás integrációjából fakadtak. A könyvet olyan jogi szakemberek írták, akik személyesen voltak tanúi ezeknek az átalakulásoknak, és közvetlen közelről tapasztalták meg Magyarország és az Unió kapcsolatának sikeres pillanatait és nehéz időszakait egyaránt. A kötetben található személyes esszék be

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető­jog - Általános rész cím­ tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a "Földváritankönyv" utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogász véleménye szerint a legjobban tanulható tananyagok egyike volt. Azóta közel két évtized telt el, közben hatályba lépett az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amelynek a kodifikációjában Gál István László is részt vett. Az új kódex nem szakítot

2013. július 1-jén lépett hatályba Magyarország negyedik Büntető Törvénykönyve. A hatálybalépés után eltelt első évtized tapasztalatai elegendő időt engedtek arra, hogy tematikusan, a hallgatói igényeknek megfelelően dolgozzák fel tankönyvünk szerzői a tö

Magyar büntetőjog - Általános rész Földvári József (1926-2009) Magyar büntető?jog - Általános rész cím? tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a Földváritankönyv utolsó kiadása 2006-ba

" Schöpflin Aladár az egyik legnagyobb magyar irodalomkritikus. Ötven évet töltött a Franklin-Társulat kötelékében mint a Vasárnapi Ujság egyik szerkesztője és a kiadó irodalmi vezetője. 1908-tól, a Nyugat megindulásától 1944-ig, a Magyar Csillag megszűntéig jelen volt a szerkesztőségben, majdnem végig a folyóirat címlapján. Ez a fajta állhatatosság, hűség önmagában is páratlan. De olyasmire volt képes, amire csak kevesek: magyar irodalom történetét olyan összefüggő, nagy folyamatnak, áramlatnak

Az embereket meg kellene tanítani verset olvasni. Szabó Lőrinc Ne csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert. Weöres Sándor A jó vers már azelőtt közöl valamit, mielőtt az értelmünkig elhatolna. T. S. Eliot A lírai műfajok mint a nyelvben testet öltő formák (dal, óda, elégia, epigram­ma stb.) más és más nyelvi, stiláris, poétikai, retorikai, esztétikai, grammatikai, szeman­tikai rendszerek sajátosságait hordozzák, és ezek átszínezik mind a stíluskorszakot, mind az alkotó egyéni stílusát

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető­jog - Általános rész cím­ tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a "Földváritankönyv" utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogász véleménye szerint a legjobban tanulható tananyagok egyike volt. Azóta közel két évtized telt el, közben hatályba lépett az új Btk., a 2012. évi C. törvény, amelynek a kodifikációjában Gál István László is részt vett. Az új kódex nem szakítot

2013. július 1-jén lépett hatályba Magyarország negyedik Büntető Törvénykönyve. A hatálybalépés után eltelt első évtized tapasztalatai elegendő időt engedtek arra, hogy tematikusan, a hallgatói igényeknek megfelelően dolgozzák fel tankönyvünk szerzői a törvény Különös részét. Jól áttekinthető, logikus rendszerben tagolt, oktatási segédanyagot készítettek, nem mondva le az olykor elengedhetetlen tudományos igényességről sem. Nagy hangsúlyt fektettek az új vagy újszerű bűncselekmények alapos elemz

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető?jog - Általános rész cím? tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a Földváritankönyv utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi j

A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos megformálását. De mind

Az embereket meg kellene tanítani verset olvasni. Szabó Lőrinc Ne csak az ember olvassa a verset, a vers is az embert. Weöres Sándor A jó vers már azelőtt közöl valamit, mielőtt az értelmünkig elhatolna. T. S. Eliot A lírai műfajok mint a nyelvben testet öltő formák (dal, óda, elégia, epigram­ma stb.) más és más nyelvi, stiláris, poétikai, retorikai, esztétikai, grammatikai, szeman­tikai rendszerek sajátosságait hordozzák, és ezek átszínezik mind a stíluskorszakot, mind az alkotó egyéni stílusát

A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos megformálását. De mindenekelőtt hétköznapjait. A jog legfontosabb funkciója a joghistória tanúsága szerint a mindennapi konfliktusok feloldása, az ellentétek elsimítása, ha másként nem sikerül, a sértett és körének megbékéltetése, igazságigénynek kielégítése volt. A

Magyar jogtörténet A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos

A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos megformálását. De mindenekelőtt hétköznapjait. A jog legfontosabb funkciója a joghistória tanúsága szerint a mindennapi konfliktusok feloldása, az ellentétek elsimítása, ha másként nem sikerül, a sértett és körének megbékéltetése, igazságigénynek kielégítése volt. A

A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos megformálását. De