Osiris Magyar

A tankönyv célja a magyar EU-csatlakozás makro- és mikrogazdasági hatásainak, hatásmechanizmusának a feltérképezése gyakorlatorientált megközelítésben és következtetésekkel. Középpontjában annak az elemzése áll, hogy az EU-csatlakozás várhatóan milyen hatást gyakorol Magyarország nemzetközi versenyképességére. Bár a könyv Magyarország és az EU kapcsolataival foglalkozik, mondanivalóját azok számára is érthetővé teszi, akik nem mozognak teljesen otthonosan a témakörben. Ezért a magyar-EU kapcsola

„Ne ​vegye tőlem rossznéven, hogy oly ritkán és oly sokára írok. Kétannyi a dolgom, mint amennyi az időm: a lappal való foglalatosságok elveszik annyira egész nap az időmet, hogy csak estefelé pihenhetek meg – pihenésnek nevezem pedig azt, amikor leülök írni.” 1853-ból datálódik ez a levélrészlet, melyet Jókai Mór írt édesanyjához. A pihenésképpen írott regény pedig az „Egy magyar nábob” volt. És valóban: olyan belefeledkező kedvvel, édes színeket szőve meséjének szövetébe, annyi természetes, üd

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. Elsőként vállalkozik: a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak (védelem, védőbeszéd, védőirat) és önkritikáinak részletes feltárására. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikált magyar zsidó kiadványokat, bemu

1949. május 29-én vasárnap elkísértem Rajk Lászlót egy választási gyűlésre, amely már a népfrontválasztások előestéjén volt, továbbá Rajk László letartóztatásának előestéjén. Győrött volt ez a választási gyűlés, ha jól emlékszem. Rajk esetében föltűnt nek

Ez a könyv kézenfekvő, de mind ez idáig ki nem aknázott ötletre épül: egymás tükrében próbálja meg értelmezni az 1840-es évek két legnagyobb magyar irodalmi tehetségének, Jókai Mórnak és Petőfi Sándornak az életművét. A két jelentős kortárs, az egy ideig

Ma már világosan láthatjuk, hogy Arany látszólagos elzárkózása a külvilágtól nem a gőg jele volt, hanem a testi nyomorúság és a kínzó betegségek eltitkolásának szándékát értelmezték többen ilyen módon félre. Arany szinte foglya lett egy olyan beállításnak

Ez a könyv kézenfekvő, de mind ez idáig ki nem aknázott ötletre épül: egymás tükrében próbálja meg értelmezni az 1840-es évek két legnagyobb magyar irodalmi tehetségének, Jókai Mórnak és Petőfi Sándornak az életművét. A két jelentős kortárs, az egy ideig egymással is szoros barátságot ápoló Petőfi Sándor és Jókai Mór munkássága ugyanis számos módon kapcsolódott össze. Egykorúan pedig nemcsak egymást erősítő jelenségek voltak a korszak olvasói számára, hanem összetartozásukat ők maguk jelölték ki

Ma már világosan láthatjuk, hogy Arany látszólagos elzárkózása a külvilágtól nem a gőg jele volt, hanem a testi nyomorúság és a kínzó betegségek eltitkolásának szándékát értelmezték többen ilyen módon félre. Arany szinte foglya lett egy olyan beállításnak, amely őt írófejedelemnek akarta beállítani, miközben saját alkatától ez teljesen idegen volt. Az utókor egyik legnagyobb esélye (mondhatnók, a mi esélyünk) abban áll, hogy ezt világosan felismerhetjük. S ha egy nemzeti közösség legnagyobb írói

Földvári József (1926-2009) Magyar büntető?jog - Általános rész cím? tankönyve, amelyből jogásznemzedékek tanulták meg a büntetőjog dogmatikáját számos magyar jogi karon, azaz a Földváritankönyv utolsó kiadása 2006-ban jelent meg; ez a legtöbb pécsi jogás

Schöpflin Aladár az egyik legnagyobb magyar irodalomkritikus. Ötven évet töltött a Franklin-Társulat kötelékében mint a Vasárnapi Ujság egyik szerkesztője és a kiadó irodalmi vezetője. 1908-tól, a Nyugat megindulásától 1944-ig, a Magyar Csillag megszűntéi

Ez az esszékötet Magyarország 2004-ben kezdődött két évtizedes útját vizsgálja az Európai Unió tagjaként, elemezve azokat a jogi kihívásokat és alkalmazkodásokat, amelyek a nemzeti és uniós jog és szabályozás integrációjából fakadtak. A könyvet olyan jogi szakemberek írták, akik személyesen voltak tanúi ezeknek az átalakulásoknak, és közvetlen közelről tapasztalták meg Magyarország és az Unió kapcsolatának sikeres pillanatait és nehéz időszakait egyaránt. A kötetben található személyes esszék be

"Kérem a Központi Bizottságot, engedje meg, hogy nagyon röviden elmondjam, hogy itt miről volt szó, mert ennek bizonyos elvi tanulságai vannak. Mi úgy gondoltuk és ebben egyetértés van az Eötvös [Loránd Tudomány]egyetem vezetői, a minisztérium és a pártközpontban dolgozó emberek között, hogy huszonkét-huszonhárom éves gyerekek ne abba szóljanak bele, hogy mit tanulnak, mert ők ezt nem tudják megítélni. Ez a társadalom dolga. De abba, hogy hogyan tanuljanak, szerény módon beleszólhassanak. [...]

Ez az esszékötet Magyarország 2004-ben kezdődött két évtizedes útját vizsgálja az Európai Unió tagjaként, elemezve azokat a jogi kihívásokat és alkalmazkodásokat, amelyek a nemzeti és uniós jog és szabályozás integrációjából fakadtak. A könyvet olyan jogi