Osiris

This is the tantalizing tale of a missing world-renowned archaeologist that, so far, no one seems to be able to find any clues to. Dr. Thorndyke, our detective, is unusually perceptive and begins to find clues leading to a man with a tattoo of the "Eye of

Katona József

Kosztolányi Dezső

Az Ankh 2: Heart of Osiris az elődjében megismert szatirikus hangvételt folytatva kínál klasszikus point-and-click kalandjáték élményt. A folytatásban a szerencsétlen főhős, Assil ismét isteni viszályok közepette találja magát, miután ellopják tőle mágikus ereklyéjét. A fejlesztő Deck13 Interactive a narratív alapú fejtörőkre és a komikus időzítésre helyezi a hangsúlyt a cselekmény előmozdítása érdekében. A játékmenet a tárgykezelésre és a környezet manipulálására épül, így a játékosnak tárgyak

Fazekas Mihály

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben. Először 10 kötet jelenik meg, a közeljövőben továbbiakkal bővül a sorozat.

Kosztolányi 1924-ben megjelent Pacsirta című regénye a századforduló Magyarországának – elsősorban a vidéki elmaradottságnak – kritikáját adja, de a parlagiság mellett a szecessziós (dekadens) modernség divatját is kipellengérezi. A kortársak mind egyetértettek abban, hogy az író a címszereplőt „legendásan csúf” húgáról mintázta. Kosztolányi erről egyik nyilatkozatában sem beszélt, de nem is tagadta, hogy egy általa ismert vénlány alakja adta az alapötletet. A regény másik fontos életrajzi vonat

Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon

Kosztolányi Dezső

William J. Broad

Babits első regénye, amelyben könnyen kimutatható a freudizmus közvetlen hatása. A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a költő érzéseinek és vágyainak kettősségét példázza: Tábory Elemér kétlelkűsége Babits nyugtalanságának, ellentmondásainak kivetülése. A regény hősét, Tábory elemért ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorí

"Kosztolányi 1925-ös Aranysárkány című regénye először folytatásokban jelent meg, a Pesti Hírlap hasábjain. Könyv alakban is a napilap tulajdonosai adták ki - Jaschik Álmos borítékrajzával -, de a második kiadás már a Genius Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot az 1929-es könyvhétre. Az utóbbi változat több ponton is eltér az első kiadástól, a változtatások jelentős része pedig megfelel azoknak a kívánalmaknak, amelyeket a szerző ekkoriban közölt, írással kapcsolatos esszéiben megfogalmazot

A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az

Az Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Arany János válogatott verseit olvashatjuk. Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományáb

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű, középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. A 19. században élve hadat üzen saját századának. Középkorias gesztusaival és tetteivel a nevetségességen túl az olvasó együttérzését s szeretetét is kivívja. Ez nem az "őrülteknek" kijáró elnéző szeretet, hanem a nag

"- Ha arra mennék! - gondolta Elza. - Ahol a földnek másik fele kezdődik. Ahol nem isten ez az isten! - Idegesen villogtak benne a gondolatok, míg aeroplánja szinte körben tévelygett. Ez öngyilkosság, de mit ér az élet? Elza Dezsőre gondolt, s egyszerre úgy megtöltötte a keserűség, hogy ölni szeretett volna... Az egyik pillanatban, csak hogy tegyen valami kétségbeesettet, majdnem leállította a motort. Legalább zuhannának... Hirtelen egyet siklott, aztán ijedten ismét meghúzta a magassági kormány

Az ember tragédiája megírására 1859. február 17. és 1860. március 26. között került sor, az alsósztregovai Madách-kastély "oroszlánbarlang"-nak becézett dolgozószobájában. Madách a hatalmas drámai költeményt baráti tanácsra Arany Jánoshoz vitte el bírálatra 1861-ben. Nem a passzív ellenállás légkörébe illő, sorok között üzenő műalkotás született, hanem emberiségköltemény, amely az európai forradalmak bukása után vállalkozott összegezésre. Feltéve az alapvető kérdéseket: miért él az ember; van

Írói pályája vége felé írta meg a "hitvány árvagyerekek" sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora. Móricz lírai regényt teremtett Csöre, a kis lelencgyerek életének a tanyásparasztnál, a nagygazdánál és az iparos kispolgárnál eltöltött néhány esztendeje anyagából. Móricz Zsigmond folyóiratában, a Kelet Népében így nyilatkozott írói szándékáról: "Irtóztató könyv, azt hiszem, de a fantáziának egy so

Árvácska Írói pályája vége felé írta meg a hitvány árvagyerekek sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora. Móricz lírai regényt teremtett Csöre, a kis lelen