Országgyűlés

A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll című kötet alapján készített brosúra elsősorban a Parlament épületét mutatja be magyaroknak és külföldieknek egyaránt. A színes, gazdag képanyagot tartalmazó kiadvány számos olyan belső helyszínre kalauzolja

A Kézikönyv az Európai Unióról korábbi hat kiadása több tízezer példányban jelent meg, terjesztését támogatta az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Országgyűlés is. Tananyaggá vált számos egyetemen és főiskolán. A kötet külföldön is népszerű, angol, francia és szlovák nyelven is megjelent, és az egyik leggyakrabban használt felkészítő anyag az uniós intézmények versenyvizsgáin indulók számára. A könyv az EU működését politikai, gazdasági és jogi szempontok alapján egyaránt bemutatja.

A kötetben a költő hat parlamenti beszédét olvashatjuk.

Horváth Lajos

Az Országház épületét méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. Elhelyezése révén az Országház a budapesti városkép egyik központi eleme. Nem véletlen, hogy ma már nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar főváros jelképét is látjuk benne. A támfalaival és külső lépcsőivel az alsó rakpartból kiemelkedő épületóriás összképe elválaszthatatlan a Dunától, amelynek előtte folyó szakaszát fenségesen uralja. Ennek o

Az Országház épületét méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. Elhelyezése révén az Országház a budapesti városkép egyik központi eleme. Nem véletlen, hogy ma már nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar főváros jelképét is látjuk benne. A támfalaival és külső lépcsőivel az alsó rakpartból kiemelkedő épületóriás összképe elválaszthatatlan a Dunától, amelynek előtte folyó szakaszát fenségesen uralja. Ennek o

A "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport újabb könyve szervesen folytatja a kutatói teamnek az 1622 nyári soproni koronázódiétáról 2014-ben megjelent tanulmánykötetét. Bécsi, brüsszeli, budapesti, Kárpát-medencebeli, római és spanyolországi levéltárakban végzett szisztematikus kutatásokra építve a tanulmánykötet interdiszciplináris keretekben (politika-, rendiség-, diplomácia-, egyház-, város-, művészet- és pénztörténet) járja körül az 1625. október-decemberi soproni országgyűlés és III. Ferdinán

Perényi Zsigmond báró a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legtevékenyebb ellenzéki magyar főnemese. Vármegyei főispánként, a legmagasabb bírói fórum tagjaként is az ellenzéki főnemesek táborát erősítette a rendi országgyűléseken. Az első népképviseleti országgyűlés felsőházának másodelnökeként pedig gyakorlatilag ő irányította annak munkáját, s biztosította határozatképességét. Pályafutása ennek ellenére kevéssé ismert, forrásokra alapozott tudományos igényű feldolgozása még várat magára

Jeszenák János bárót, az első népképviseleti országgyűlés felsőházának tagját, Nyitra és Pozsony vármegyék kormánybiztosát 1849. október 10-én végezték ki Pesten. Legnagyobb bűne talán az lehetett, hogy Nyitra vármegye főispánjaként és kormánybiztosként "megyéjében eréllyel, felülmúlhatatlan hazafisággal s a körülmények által megkívánt célszerűséggel hivatásának dicséretesen megfelelt, s a közügy mellett mindenütt, hol alkalmat lel, ernyedetlen buzgalommal szakadatlanul fáradozik". Igen sok kort

Csány László a reformkor és 1848-1849 történetének egyik legszimpatikusabb alakja, akinek emlékét a polgári átalakulásért minden áldozatra kész hazafiként őrizte meg szűkebb pátriája. Komoly szerepe volt Zala vármegye ellenzékének megszervezésében, s Deák Ferenc egyik legmegbízhatóbb munkatársa volt. 1848 tavaszán királyi biztosként őt bízták meg a Dunántúlon kibontakozó mozgalmak leszerelésével és a horvát haderő által fenyegetett Dráva-vonal védelmének megszervezésével. Forradalmi főkormánybiz

Szacsvay Imre az első népképviseleti országgyűlés legfiatalabb mártírja. Az Országgyűlési Múzeum szervezésében 2017. október 6-án megtartott emlékülés előadói arra keresték a választ, hogy bűne miért "csak egy tollvonás volt" - mivel nagyváradi képviselőként és jegyzőként aláírta a Habsburg-ház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az emlékülés előadói a kötet szerzői: Melkovcs Tamás, Kedves Gyula, Pelyach István, Dobszay Tamás, Hermann Róbert és Fleisz János.

A magyar nemzettudat egyik legmeghatározóbb eleme az aradi vértanúk története. A tizenhárom kivégzett mártír kiemelkedő szimbóluma lett a nemzet törhetetlen szabadságvágyának és áldozatvállalásának. Ugyanakkor szinte teljesen feledésbe merültek az 1849. őszi megtorlás további áldozatai, akik között három nagyobb csoportot lehet kiemelni: katonák, papok, politikusok. A mártír politikusok emléke többségükben csak a szűkebb pátriájukban élt tovább, pedig talán ők alkotják nemzeti vértanúink legin

Negyedszázadnyi önkényuralom után, 1790-ben a Habsburg uralkodók visszatértek a rendekkel való együttműködés útjára, és a francia háborúk ideje alatt 1790 és 1812, majd 1825 és 1848 között rendszeresen összehívták a magyar rendi országgyűlést. A diétát mellőző közbeeső tizenhárom év ellenére a vizsgált időszak fontos szakasza a magyar parlamentarizmus történetének, a modern alkotmányosság előzményeinek. A két táblában szerveződő országgyűlés, amely Közép-Európában egyedülálló mértékben biztosíto

Az Országház épületét méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. Elhelyezése révén az Országház a budapesti városkép egyik központi eleme. Nem véletlen, hogy ma már nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar főváros jelképét is látjuk benne. A támfalaival és külső lépcsőivel az alsó rakpartból kiemelkedő épületóriás összképe elválaszthatatlan a Dunától, amelynek előtte folyó szakaszát fenségesen uralja. Ennek o

A kötet bemutatja az Országház tervezését, építését, az épület használatát, az ott folyó régi és mai mindennapi életet, valamint a körülötte elterülő hatalmas teret is. A könyv jó néhány eddig nem, vagy alig ismert régi képet is bemutat, és kimerítően ism

A Balla Antal által szerkesztett - és részben írt - A magyar országgyűlés története 1867-1927 című kötet 1927-ben jelent meg először azzal a céllal, hogy pusztán történelmi, szakmai szempontok alapján mutassa be a modern magyar országgyűlés, a magyar parlamentarizmus történetét. Demonstrálni akarta, hogy a Bethlen-korszak parlamentje legitim jogutóda a dualizmus kori magyar parlamentnek, s szerves része az ezeréves magyar alkotmányfejlődésnek. Az országgyűlés emlékei című könyvsorozatunk második

A polgári Magyarország kialakulásának kezdetén, az 1848-as első népképviseleti országgyűlést követően a magyar politikai rendszer egyik legfontosabb tisztsége a képviselők által választott házelnök volt. A házelnök fontos szerepet játszott az országgyűlés működésében, a törvényalkotás folyamatában és a parlamenti közélet alakításában. Ő képviselte az Országgyűlést a hazai állami és társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzetközi partnerekkel való kapcsolatokban is. Mint minden jelentős hagyomán