Örökség Magyar

Az égi testek, közöttük a Hold tisztelete, a legtöbb nép hagyományában fellelhető. Keleten ma is általános szokás üdvözülni a Holdat, Európában pedig a XV. században elterjedt volt a panasz, hogy némelyek megsüvegelték és letérdeltek láttára. A tisztelet nem az anyagot illette, hanem a holddal összeköttetésben álló, azaz a benne lévő szellemet. És oly fokú vala a tisztelet, a mily hatalmasnak tekinték a népek a Holdban lakó felsőbb lényt. A szíriaiak, görögök, rómaiak, germánok, finnek, szlávok

A magyar oktató mese (fabula, állatmese) irodalmára kétségtelenül nagy hatással volt a nyugat európai, elsősorban a német és ennek közvetítésével a francia meseirodalom. Története nagy vonásokban, megegyezik a német oktató mese történetével. A XVI. század első két, Aesopust utánzó meseírója: Heltai és Pesti után a XVII. században nincs semmi nyoma nálunk a mesének. A XVIII. századi német oktató mese előzményei séma XVII. században, hanem a XVI. század német meseirodalmában keresendők. Az oktató

Londesz Elek (Debrecen, 1868. dec. 13. – Budapest, 1934, febr. 12.): író, újságíró. Előbb szülővárosában, azután Aradon, végül Budapesten  újságíró. 1898-tól a Pesti Napló londoni és párizsi levelezője.  Lefordította Firduszi Sahnáméjának egyes részleteit perzsából, valamint angolból Marlowe Doktor Faustusát. A Petőfi Társaság tagja volt. Azon kívül mese gyűjtéssel is foglalkozott. A Tündérországban című összeállítása keleti és magyar meséket tartalmaz. A kötet az 1917-es kiadás reprintje.

Az égi testek, közöttük a Hold tisztelete, a legtöbb nép hagyományában fellelhető. Keleten ma is általános szokás üdvözülni a Holdat, Európában pedig a XV. században elterjedt volt a panasz, hogy némelyek megsüvegelték és letérdeltek láttára. A tisztelet nem az anyagot illette, hanem a holddal összeköttetésben álló, azaz a benne lévő szellemet. És oly fokú vala a tisztelet, a mily hatalmasnak tekinték a népek a Holdban lakó felsőbb lényt. A szíriaiak, görögök, rómaiak, germánok, finnek, szlávok

Mátyás Flórián az eredeti források felhasználásával mutatja be a kalandozó magyarok németországi portyájának , hadjáratának történetét.

E rövid tanulmány távolról sem terjeszkedik ki az erdélyi művészettörténet valamennyi kérdésére. Már csak azért sem, mert Kőváry Lászlónak az a megállapítása, hogy Erdély gazdag, ismeretlen múzeum, még ma is való igazság. Erdély teljes művészettopográfiája még teljesületlen álom. Aránylag a szászok leltározták legkimerítőbben a velük vonatkozásban álló emlékeket. A román műtörténetírók már maguk is többször hangoztatják, hogy feladataik kezdetén állanak, s a magyar művészetnek – számbelileg a le

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései. Jelen tanulmánya „A magyar ősvallás” kérdéskörét és összefüggéseit mutatja be: a samán alakját, a világfa és a népmesékben fellelhető ősvallási elemek jelentőségét és kapcsolatát a magyarság hitrends

A varázsdob az áldozati szertartást vezető, betegeket gyógyító, jövendőt mondó, vagy a bűvészet (nevezzük mágiának) valamely más ágában foglalatoskodó samán ezzel idézi meg s ebbe kényszeríti bele a szellemeket, ennek dübörgésével hozza magát és hallgatóit réületbe, ha pedig a dobot zörgető samán elvégre önkívületi állapotba jut, állítólag elszálló lelkét ez hordozza meg a szellemek világában. A tanulmány megtartotta az 1900. december 10-én megjelent közlés eredeti nyelvezetét.

Dankovszky Gergely (1784-1857) pedagógus, a magyar őstörténet kutatásának jelentős alakja. 1815-ben publikált tanulmánya érdekes adalékokkal szolgál a magyar múlt megismeréséhez. Történeti és nyelvi kapcsolatokkal bizonyítja a magyarság származási és rokoni hovatartozását.

E rövid tanulmány távolról sem terjeszkedik ki az erdélyi művészettörténet valamennyi kérdésére. Már csak azért sem, mert Kőváry Lászlónak az a megállapítása, hogy Erdély gazdag, ismeretlen múzeum, még ma is való igazság. Erdély teljes művészettopográfiája még teljesületlen álom. Aránylag a szászok leltározták legkimerítőbben a velük vonatkozásban álló emlékeket. A román műtörténetírók már maguk is többször hangoztatják, hogy feladataik kezdetén állanak, s a magyar művészetnek – számbelileg a le

Európában a magyar az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térése előtt is volt saját azaz nem másoktól átvett írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térése előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térése előtt műveletlen, nomád népnek állítani, vagy igen nagy tévedés, vagy pedig elvakult nemzeti gyűlölködés jele. Műveletlen népnek nincsen írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök és r

1918-as kiadás reprintje

A magyarországi szkíta népeket a Kr. e. IV. század körül a nyugat felől előnyomuló kelta népek kelet felé visszaszorítják az agatirszokkal egyetemben, kik egykorú adatok szerint a Maros mentén laktak. Valószínűleg közreműködtek ebben a dél felől felnyomuló trák törzsek is, amely jelenségek összefüggnek nálunk a vas elterjedésével; ez a kérdés különben még nincs tisztázva. Hogy a szkíták a kelta népek előnyomulása után meddig tanyázhattak még a Kárpátok keleti hegyláncolatain innen, nem tudjuk. A

Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. - Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főbb kutatási területei a néphit-, a népmese- és a népballada-kutatása. A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdései. Jelen tanulmánya "A magyar ősvallás" kérdéskörét és összefüggéseit mutatja be: a samán alakját, a világfa és a népmesékben fellelhető ősvallási elemek jelentőségét és kapcsolatát a magyarság hitrends

A varázsdob az áldozati szertartást vezető, betegeket gyógyító, jövendőt mondó, vagy a bűvészet (nevezzük mágiának) valamely más ágában foglalatoskodó samán ezzel idézi meg s ebbe kényszeríti bele a szellemeket, ennek dübörgésével hozza magát és hallgatóit réületbe, ha pedig a dobot zörgető samán elvégre önkívületi állapotba jut, állítólag elszálló lelkét ez hordozza meg a szellemek világában. A tanulmány megtartotta az 1900. december 10-én megjelent közlés eredeti nyelvezetét.

Dankovszky Gergely (1784-1857) pedagógus, a magyar őstörténet kutatásának jelentős alakja. 1815-ben publikált tanulmánya érdekes adalékokkal szolgál a magyar múlt megismeréséhez. Történeti és nyelvi kapcsolatokkal bizonyítja a magyarság származási és rokoni hovatartozását.

Ha szép hazánknak bérces felvidékére vet utazgató kedved vagy turista sorsodnak jó csillaga, nem egyszer nyílik alkalmad gyönyörködnöd, különösen a régi udvarházaknál, azokban a bíborvörös vagy pázsitzöld selyemszállal és nehéz aranyhímmel díszes régi kézimunkákban, párnahaj-végeken vagy terítő széleken, melyeket anyáról leányra, kézről-kézre adva őriznek hagyományos kegyelettel, mutogatnak ősi büszkeséggel a családbeliek, s épp úgy megtalálod az ily terítőket a templomok régiségei közt, mint Úr

A magyar díszítő motívumokról Ha szép hazánknak bérces felvidékére vet utazgató kedved vagy turista sorsodnak jó csillaga, nem egyszer nyílik alkalmad gyönyörködnöd, különösen a régi udvarházaknál, azokban a bíborvörös vagy pázsitzöld selyemszállal és

Az első világháború véráztatta időszakában hősiességükkel számtalan honfitársunk kitűnt. Ők a Vitézi Rend megalapításakor a megérdemelt tisztelet jeleként megkapták a vitézi címet. A jelen kötet jó pár hőstettet és a vitézek életrajzát mutatja be, megemlékezve ez által az első világháború kitörésének századik évfordulójára

Nagy Rózsa 1912-ben megjelent művelődéstörténeti értekezésében bemutatja a XVIII. század végén és a XIX. század elején szokásos magyar viseletet. Milyen hatások formálták az akkori férfi és női öltözködést, azok kiegészítőit, a ruházat anyagát és a viselkedési előírásokat.