Örökség

A P. Magden álnéven író magyar szerzõ története Kanadában, az özvegy és magányos, ám igen gazdag Ambrose Embers birtokán játszódik. A furfangos öregember nem akarja felosztani hatalmas vagyonát a pénzsóvár örökösök között, ezért közli családtagjaival, hog

Reviczky Gyula ( 1855 - 1889 ) író, költõ

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot k

Midőn ​ez új kiadásban bocsátom az Apai örökség czímű elbeszélést a közönség elé, nem akarom elhallgatni, hogy néhány jelentősebb módosít&aacute

Gengszterregény a ’90-es évek végérõl. Kedves Olvasó! Ez a regény idõutazásra hív Téged, a nem is olyan távoli múltba: a ’90-es évek világába.

Hedwig Courths-Mahler

Robert Ludlum Kissé kopott

VI. évfolyam 7. szám

Erdő szélén volt egy kis ház, Abba lakott egy kis kanász. Mikor főzte vacsoráját, Meg-megfúta furulyáját, Rá-rágyujtott a pipára, Aztán megint egy nótára...

A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történ

Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagyobb figyelmet. Példaként az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel, ahol már évekkel korábban törvénybe iktatták és megtartották a madarak és fák napját. Így Herman Ottó tevékenységének köszönhető, hogy több mint 100 évvel később, azaz napjainkban már évente megemlékezünk és ünnepeljük a m

A porfészek A novella R. Kelényi Angelika Az ártatlan-trilógiájának első részéhez kötődik. A történet Lorenzo Mariani szemszögéből meséli el azt a pillanatot, amikor megismerkedik Fabricius Flórával Csejte várában. A bonyodalmak, izgalmak és kettejük kalandos, három köteten átívelő utazása itt kezdődik el.   Az örökség A novella R. Kelényi Angelika Az ártatlan című trilógiájának rövid folytatása. Lorenzo Mariani és Fabricius Flóra utazása véget ért, nyugodt boldogságban élnek Velencében, a Mar

A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát - büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága s kegyel

A trilógia – Nem mindenáron!, Lángoló zsarátnok – befejezõ része az Örökség c. regény. Anya és lánya eltéphetetlen köteléke, a tudatalatti diktálta tettek, a célok elérésének, az álmok megvalósításának története. Mit kezd a nyakába szakadt, rettenetes fáj

Pósa bácsi - Mese a kis kanászról és más történetek Erdő szélén volt egy kis ház, Abba lakott egy kis kanász. Mikor főzte vacsoráját, Meg-megfúta furulyáját, Rá-rágyujtott a pipára, Aztán megint egy nótára...

A madarak és fák napja Magyarországon Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagy

Lorenzo Mariani és Fabricius Flóra utazása véget ért, nyugodt boldogságban élnek Velencében, a Mariani palotában. Ez a nyugalom azonban egy idő után unalmassá válik a férfi számára, és  keresi az alkalmat, hogy újabb kalandra indulhasson. Amikor kiderül,

Az előkelő londoni ügyvédi iroda vezetője jelentéktelennek tűnő örökösödési eljárást intéz. Az örökös, Jean Paget egyszerű külvárosi gépírónő. Csakhogy az ügyvéd és a lány beszélgetéseiből kiderül: a rutinszerűnek látszó ügy egyszerűsége nem mindennapi sorsot takar. Jean rendkívüli egyéniség, aki a második világháború alatt Malájföldön megjárta a japán hadifogság poklát, és sorstársai élén különleges helytállást tanúsított. A sors gonosz fintora, hogy ott, az emberi kegyetlenség és gonoszság köz