Örökség

A P. Magden álnéven író magyar szerzõ története Kanadában, az özvegy és magányos, ám igen gazdag Ambrose Embers birtokán játszódik. A furfangos öregember nem akarja felosztani hatalmas vagyonát a pénzsóvár örökösök között, ezért közli családtagjaival, hog

Reviczky Gyula ( 1855 - 1889 ) író, költõ

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot k

Midőn ​ez új kiadásban bocsátom az Apai örökség czímű elbeszélést a közönség elé, nem akarom elhallgatni, hogy néhány jelentősebb módosít&aacute

Gengszterregény a ’90-es évek végérõl. Kedves Olvasó! Ez a regény idõutazásra hív Téged, a nem is olyan távoli múltba: a ’90-es évek világába.

Köpeczi Sebestyén József szerző (Szék, /korábban Székakna, románul Sic, ma község Romániában, Kolozs megyében/ 1878. november 12. – Kolozsvár, 1964. december 27.). Heraldikus, címerfestő, genealógus. A neve előfordul Keöpeczi alakban is. A monarchia összeomlása idején hadnagyként teljesített szolgálatot az Erdély területi épségéért küzdő Székely Hadosztályban. Hadifogolyként a brassói fellegvárban együtt raboskodott Márton Áron főhadnaggyal, tábori lelkésszel. Kiszabadulása után az előneve miatt

Robert Ludlum Kissé kopott

Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagyobb figyelmet. Példaként az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel, ahol már évekkel korábban törvénybe iktatták és megtartották a madarak és fák napját. Így Herman Ottó tevékenységének köszönhető, hogy több mint 100 évvel később, azaz napjainkban már évente megemlékezünk és ünnepeljük a m

A porfészek A novella R. Kelényi Angelika Az ártatlan-trilógiájának első részéhez kötődik. A történet Lorenzo Mariani szemszögéből meséli el azt a pillanatot, amikor megismerkedik Fabricius Flórával Csejte várában. A bonyodalmak, izgalmak és kettejük kalandos, három köteten átívelő utazása itt kezdődik el.   Az örökség A novella R. Kelényi Angelika Az ártatlan című trilógiájának rövid folytatása. Lorenzo Mariani és Fabricius Flóra utazása véget ért, nyugodt boldogságban élnek Velencében, a Mar

A trilógia – Nem mindenáron!, Lángoló zsarátnok – befejezõ része az Örökség c. regény. Anya és lánya eltéphetetlen köteléke, a tudatalatti diktálta tettek, a célok elérésének, az álmok megvalósításának története. Mit kezd a nyakába szakadt, rettenetes fáj

A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát - büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága s kegyel

A madarak és fák napja Magyarországon Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagy

A török-tatár népek az eget különböző elnevezésükben inkább szellemi, vallási tekintetből fogták fel s a megfelelő változatokkal, mint az istenséget s a legfőbb lényt jelölték. Ez még ma is jelen van ott, hol a sámán hit tovább tarthatta fenn magát, jelentékeny hatásköre van és csillagistent, napistent, holdistent ismernek. A bolygók és csillagok jelentős mitológiai rendszert képviselnek.

Gárdonyi Géza a nagyapó tréfáival igazi békebeli mesekönyvet írt, melyen nagyszüleink és szüleink is felnőttek. Ahogy a szerző maga definiálja a könyvét unatkozó gyermekeknek mulatságul, tanulságul, hallásból, tudásból, maga-kitalálásából összeállított gyűjtemény.

Az első filmet jegyző Ivan Reitman produceri közreműködésével, Jason Reitman rendezésében készült el az eredeti Szellemirtók univerzum új filmje, a Szellemirtók: Az örökség. Egy egyedülálló anyuka két gyerekével egy álmos kisvárosba költözik, ahol aztán rábukkannak a titkos örökségre, amit a gyerekek nagyapja, egy eredeti Szellemirtók csapattag hagyott hátra. A film forgatókönyvét Gil Kenan és Jason Reitman írták. Extrák (eredeti nyelven): Az eredeti szellem(iség) megidézése: így készült a Szell

A kultikus sikerfilm, a Bűvölet Blumhouse Productions által készített folytatásában négy tinédzser boszorkány – újdonsült varázserejük határait feszegetve – olyan veszélyes terepre téved, amit elképzelni sem tudott. Extrák (eredeti nyelven): A Bűvölet öröksége Erős történet, varázslatos rendező 4 alternatív és bővített jelenet a rendező bevezetőjével

Lina McClaire, a csinos, fiatal nõ egyedül marad Los Angelesben, az idegen nagyvárosban család, barátok és munka nélkül. Álláskeresés közben egy jósdába téved, és váratlanul felbolydul körülötte a világ. Az események magukkal ragadják egy titokzatos, söté