Orac Kft

Polyák Gábor könyve egyrészt fel kívánja vázolni a médiarendszer kialakításának szabályozási feladatait és az azok megoldására alkalmas egyes eszközöket. Vizsgálja másrészt a hagyományos médiajogi, a hírközlési jogi, az elektronikus kereskedelem szabályozásához kapcsolódó, valamint a versenyjogi eszközök közötti kölcsönhatásokat, végső soron annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a szabályozási eszközöket, amelyek a digitális médiarendszerben alkalmasak az alkotmányos médiaszabályozási célok

Az ítélkezés bármely ügyszakában felmerülhet, hogy egy jogvita helyes eldöntéséhez figyelembe kell venni az érintettek alapjogait. Nemcsak a kifejezetten alapjogi igényérvényesítésre irányuló eljárásokban, hanem polgári, büntető- vagy közigazgatási ügyekben is adódhatnak olyan jogértelmezési kérdések, amelyek alapjogok alkalmazását teszik szükségessé. Az alkotmányjogi panasz bevezetése nyilvánvalóvá tette ezt, hiszen 2012 óta bármely rendesbírósági ítélet megtámadható az Alkotmánybíróság előtt,

Szerzők: Katona Sándor, Kovács László, Mészáros Mátyás, Murányi Katalin, Oros Paulína, Petrik Ferenc, Törő Károly

Több mint negyven évvel Vitray Tamás legendás könyvének (Jégországból jelentkezem, 1963) megjelenését követően - először - ismét műkorcsolyáról szóló könyvet tarthat kezében a Kedves Olvasó, amely a magyarországi szinkronkorcsolyázás első tizenöt évének főbb történéseit dolgozza fel. Szerzője - a nem első könyves - Fazekas Orsolya is valaha szinkronkorcsolyázó és pontozóbíró volt, ő mutatja be a sportágat és meséli el az élményeit. Forgassák emléklapjait szeretettel! Erdélyi Mariann sportújságí

A nemzetközi jog egyre komplexebbé válásával és a globális folyamatok szabályozási igénye miatt egyre bővülő normaanyag következtében a nemzetközi jogban is kialakultak másodlagos normák, amelyek gyors fejlődésnek is indultak. Mivel az államok absztrakt entitásként nem tudnak maguk eljárni, minden nemzetközi jogilag releváns területen közvetítőkre van szükségük. Ennek következtében pedig egyre gyakrabban merül fel a nemzetközi jogvitákban az elsőre csak technikai részletkérdésnek tűnő, de végső

A kommentár negyedik kötetének aktualizált változata 2024. január 1-jei hatállyal a birtok, a birtokvédelem, a jogalap nélküli birtoklás szabályait követően a tulajdonjog szabályozását ismerteti. A legjelentősebb változások a korlátolt dologi jogokat érintik: a Ptk.-ban új jogintézményként jelent meg az építményi jog, ezzel a jogalkotó régi magánjogi gyökerek alapján új rendelkezéseket emelt a kódexbe. A Ptk. kommentárja részletes magyarázatokkal segíti a kódex szabályai közötti eligazodást, az

A korábbi családjogi törvény rendelkezései bekerültek - számos ponton módosult tartalommal - a 2013. évi V. törvénybe, a Ptk.-ba. A kódex Negyedik Könyve teljeskörűen szabályozza a családjogot: az alapelveket, a házasságot, az élettársi kapcsolatot, a rokonságot és a gyámságot. A kommentár részletes magyarázatokkal segíti a kódex szabályai közötti eligazodást, az új jogintézmények és rendelkezések megértését. Bírák, kodifikátorok, jogtudósok mutatják be a változásokat és azok következményeit. S

Nagy hiányt pótol Steiner Gábor korrupciós bűncselekményekről írt könyve a magyar jog- és szakirodalomban. A könyv fejezetenként apró részletekbe menően tárgyalja a korrupciós bűncselekményeket, így a befolyás vásárlását, a befolyással üzérkedést, a gazdasági, illetve a hivatali vesztegetést és azoknak az elfogadását, valamint a vesztegetés egyes speciális eseteit is, vagyis a hatályos Büntető Törvénykönyv XXVII. Fejezetében rögzített büntetőjogi normákat. A törvényi tényállási elemek fogalmi-t

Az új Polgári Perrendtartással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok rávilágítanak a választottbíráskodás és alternatív vitarendezési módok fontosságára az ügyvéd és jogtanácsos kollégák számára. Szemben a Pp. merev eljárásrendjével, mely sokszor nem a jogvita érdemi megoldásához vezet, a választottbíráskodás - rugalmas szabályaival, speciális ismeretekkel rendelkező választottbírók jelölésének lehetőségével - a polgári per reális alternatívája, melyet a vitarendezés alternatív formái, így különö

Ez a könyv azért készült el, hogy az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén a közelmúltban született, két kötelmi jogi tárgyú tankönyvet (Vékás Lajos: Szerződési Jog – Általános rész és Fuglinszky Ádám – Tőkey Balázs: Szerződési Jog – Különös rész) kiegészítse, és így e könyvek által a teljes kötelmi jog lefedésre kerüljön. Ugyanakkor a könyvből az élettársi kapcsolat és az értékpapírok témaköre is kimaradt, mert ugyan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) mindkét

A 2013. évi V. törvény, a Ptk. egy újításával, a valamennyi jogi személyre vonatkozó általános szabályok bemutatásával kezdődik a kommentár második kötete. Ezt követően az egyes jogi személyekre (egyesület, alapítvány, szövetkezet, egyesülés, vállalatcsoport) alkalmazandó, az előző Ptk. szabályainál jóval részletesebb rendelkezések ismertetése következik. A gazdasági társaságokról szóló korábbi törvény - a betéti, a közkereseti, a korlátolt felelősségű társaságokra és a részvénytársaságokra vona

A kommentár két kötetben ismerteti a Ptk. kötelmi jogi könyvének rendelkezéseit. Ez a kötet a kötelmek közös szabályait (például jognyilatkozat, képviselet, elévülés, teljesítés), valamint a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (például szerződés megkötése, megerősítése, módosítása, megszüntetése, érvénytelenség, szerződésszegés) magyarázza. Hangsúlyosan foglalkozik a kommentár a Ptk. új kötelmi jogi megoldásaival és jogintézményeivel, mint amilyen a versenyeztetési eljárás során, valam

A kommentár két kötetben ismerteti a Ptk. kötelmi jogi könyvét. Az egyik a kötelmek közös és a szerződések általános szabályaival foglalkozik, míg ez a kötet az egyes szerződésekre vonatkozó joganyagot tartalmazza, külön hangsúlyt helyezve az olyan új szerződéstípusokra, mint például a bizalmi vagyonkezelés, a franchise és a pénzügyi lízing. A kötet ismerteti a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait, továbbá az értékpapírra és az egyéb kötelemkeletkeztető tényekre vonatkozó

A közigazgatási per 2018-tól többé már nem egy különleges eljárás a polgári perek rendszerében, hanem egy önálló eljárási rezsim, amely külön kódexben kerül szabályozásra. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, rövidítve a "Kp.", létrehozta a közigazgatási perjog önálló és egyedi szabályrendszerét, eközben új fogalmi rendszert és új jogintézményeket vezetett be. A Kp. ismeretét és alkalmazását kívánja segíteni ez a kötet, amely 2023. évi, második kiadás implementálja a törv

A társasági és cégjogi iratmintatár utolsó frissítése óta számos jelentős változás állt be e jogterületen. A társasági jog normáit 2014. március 15-e óta a Ptk. tartalmazza, és e változások bonyolult áttérési és átmeneti szabályokat vontak maguk után. A cégjogi előírások 2009 óta ettől függetlenül is többször és koncepcionálisan is módosultak. Megszűnt például az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás, változtak a cégjegyzéki adatok, bővült az elektronikus eljárások köre, kényszer-végelszámo

2025. január 15-én egy új, rendkívüli jelentőségű jogszabály lépett hatályba: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, amely a kapcsolódó jogszabályaival együtt részben felváltja az eddigi ágazati szabályozást, részben pedig - a jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében - módosít számos fontos törvényt, így például a Polgári Törvénykönyv ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit. A szabályozás újító jellegű, mert az eddig hatályos Inytv. hatálybalépése óta elt