Orac Kft

A szerző 2004-2005-ben kormányzati szervezeti decentralizációs és deregulációs programot vezetett, ennek tapasztalatait foglalta össze e könyvében. Sárközy Tamás az alapellentmondást abban látja, hogy a rendszerváltozás után kialakult ugyan a jogállami államszervezet, de az nem eredményes, nem költségtakarékos, tehát nem hatékony. A monográfia elemzi a kormányzati szervezetrendszer problémáit a kormány testületi működésével kezdve, a kormányzati ellensúlyokon át, a minisztériumok, kormányhivatal

Le Manuel sur l'Union européenne en est déjà à sa septième édition en hongrois. Des dizaines de milliers d'exemplaires ont été publiés pour aider fonctionnaires, étudiants et citoyens à connaître l'Union européenne. Les éditions précédentes, parues également en langues anglaise, française et slovaque avec le soutien, entre autres, de la Commission européenne, ont connu un succès immédiat dans de nombreux États membres. Depuis sa conception, l'ouvrage a fait son chemin dans les bibliographies de

"A Kézikönyv az Európai Unióról megelőző kiadásai az integrációs ismeretek után érdeklődők széles köréhez jutottak el. Őszinte örömömre politikusok, köztisztviselők, újságírók, egyetemi és főiskolai hallgatók, érdeklődő állampolgárok forgatták a könyvet, amelyet nemcsak az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és a Külügyminisztérium terjesztett, de a Magyar Közigazgatási Intézet kurzusai mellett számos egyetemen és főiskolán is az európai integrációs tananyag részévé vált. A kötet többszö

A Nemzetközi szervezetek kislexikona című kiadvány a nemzetközi szervezetek és a hozzájuk kapcsolódó fontosabb fogalmak lexikon jellegű definíciótára, a gyakorlati munkához eligazodást biztosító praktikus segédanyag. A kislexikon három fejezetre tagolódik. Elsőként az ENSZ-t és a hozzá kapcsolódó intézményeket, fogalmakat tárgyalja a kötet, majd külön fejezet foglalkozik az euro-atlanti térség szervezeteivel, melynek alfejezetét képezi többek között az Európai Unió is. A kiadvány harmadik fejeze

A kommentár első kötete ismerteti a Ptk. célját, az alapelveket és az értelmező rendelkezéseket. Az emberre vonatkozóan a jogképesség és cselekvőképesség után a gondnokság alá helyezés megújult rendje, majd két új jogintézmény - a támogatott döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozat - következik. A korábbi Ptk.-hoz képest jelentősen változott a személyiségi jogok szabályozása és megsértésének szankciórendszere, e téren kiemelendő a sérelemdíj bevezetése. Az öröklési jog körében a végintézkedés

Több mint negyven évvel Vitray Tamás legendás könyvének (Jégországból jelentkezem, 1963) megjelenését követően - először - ismét műkorcsolyáról szóló könyvet tarthat kezében a Kedves Olvasó, amely a magyarországi szinkronkorcsolyázás első tizenöt évének főbb történéseit dolgozza fel. Szerzője - a nem első könyves - Fazekas Orsolya is valaha szinkronkorcsolyázó és pontozóbíró volt, ő mutatja be a sportágat és meséli el az élményeit. Forgassák emléklapjait szeretettel! Erdélyi Mariann sportújságí

A kommentár negyedik kötetének aktualizált változata 2024. január 1-jei hatállyal a birtok, a birtokvédelem, a jogalap nélküli birtoklás szabályait követően a tulajdonjog szabályozását ismerteti. A legjelentősebb változások a korlátolt dologi jogokat érintik: a Ptk.-ban új jogintézményként jelent meg az építményi jog, ezzel a jogalkotó régi magánjogi gyökerek alapján új rendelkezéseket emelt a kódexbe. A Ptk. kommentárja részletes magyarázatokkal segíti a kódex szabályai közötti eligazodást, az

Nagy hiányt pótol Steiner Gábor korrupciós bűncselekményekről írt könyve a magyar jog- és szakirodalomban. A könyv fejezetenként apró részletekbe menően tárgyalja a korrupciós bűncselekményeket, így a befolyás vásárlását, a befolyással üzérkedést, a gazdasági, illetve a hivatali vesztegetést és azoknak az elfogadását, valamint a vesztegetés egyes speciális eseteit is, vagyis a hatályos Büntető Törvénykönyv XXVII. Fejezetében rögzített büntetőjogi normákat. A törvényi tényállási elemek fogalmi-t

A korábbi családjogi törvény rendelkezései bekerültek - számos ponton módosult tartalommal - a 2013. évi V. törvénybe, a Ptk.-ba. A kódex Negyedik Könyve teljeskörűen szabályozza a családjogot: az alapelveket, a házasságot, az élettársi kapcsolatot, a rokonságot és a gyámságot. A kommentár részletes magyarázatokkal segíti a kódex szabályai közötti eligazodást, az új jogintézmények és rendelkezések megértését. Bírák, kodifikátorok, jogtudósok mutatják be a változásokat és azok következményeit. S

Az új Polgári Perrendtartással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok rávilágítanak a választottbíráskodás és alternatív vitarendezési módok fontosságára az ügyvéd és jogtanácsos kollégák számára. Szemben a Pp. merev eljárásrendjével, mely sokszor nem a jogvita érdemi megoldásához vezet, a választottbíráskodás - rugalmas szabályaival, speciális ismeretekkel rendelkező választottbírók jelölésének lehetőségével - a polgári per reális alternatívája, melyet a vitarendezés alternatív formái, így különö

Ez a könyv a magyar polgári jog szerződési jogának alapjait foglalja össze. Kiindulópontja a 2013. évi V. törvénnyel megalkotott Polgári Törvénykönyv. A szerző a magyar tételes jogszabályok mögött rámutat a magánjogi szerződés általános tulajdonságaira, az európai szerződési jogok közös vonásaira is. Ez a közös alap a kontinentális európai magánjog vizsgálata során könnyen felfedezhető, hiszen - amint arra már egy évszázaddal ezelőtt Grosschmid Béni is rámutatott - a szerződési jogok úgy hasonlí

Ez a könyv azért készült el, hogy az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén a közelmúltban született, két kötelmi jogi tárgyú tankönyvet (Vékás Lajos: Szerződési Jog – Általános rész és Fuglinszky Ádám – Tőkey Balázs: Szerződési Jog – Különös rész) kiegészítse, és így e könyvek által a teljes kötelmi jog lefedésre kerüljön. Ugyanakkor a könyvből az élettársi kapcsolat és az értékpapírok témaköre is kimaradt, mert ugyan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) mindkét

A kommentár két kötetben ismerteti a Ptk. kötelmi jogi könyvének rendelkezéseit. Ez a kötet a kötelmek közös szabályait (például jognyilatkozat, képviselet, elévülés, teljesítés), valamint a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (például szerződés megkötése, megerősítése, módosítása, megszüntetése, érvénytelenség, szerződésszegés) magyarázza. Hangsúlyosan foglalkozik a kommentár a Ptk. új kötelmi jogi megoldásaival és jogintézményeivel, mint amilyen a versenyeztetési eljárás során, valam

A 2013. évi V. törvény, a Ptk. egy újításával, a valamennyi jogi személyre vonatkozó általános szabályok bemutatásával kezdődik a kommentár második kötete. Ezt követően az egyes jogi személyekre (egyesület, alapítvány, szövetkezet, egyesülés, vállalatcsoport) alkalmazandó, az előző Ptk. szabályainál jóval részletesebb rendelkezések ismertetése következik. A gazdasági társaságokról szóló korábbi törvény - a betéti, a közkereseti, a korlátolt felelősségű társaságokra és a részvénytársaságokra vona

A kommentár két kötetben ismerteti a Ptk. kötelmi jogi könyvét. Az egyik a kötelmek közös és a szerződések általános szabályaival foglalkozik, míg ez a kötet az egyes szerződésekre vonatkozó joganyagot tartalmazza, külön hangsúlyt helyezve az olyan új szerződéstípusokra, mint például a bizalmi vagyonkezelés, a franchise és a pénzügyi lízing. A kötet ismerteti a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait, továbbá az értékpapírra és az egyéb kötelemkeletkeztető tényekre vonatkozó

A Ptk. hatálybalépése óta a kódex és a kapcsolódó jogszabályok több alkalommal is módosultak, ezekkel összefüggésben számos "precedensértékű" bírói döntés született. Frissültek a Ptk.-hoz fűzött magyarázatok, kommentárok, a hatálybalépés idején még tisztázatlan jogértelmezési kérdések eldőltek vagy a kezdetihez képest új irányt vettek. Ezt felismerve az ORAC Kiadó elérkezettnek látta az időt a 2014-ben - az Új magánjog sorozat részeként - megjelent "Szerződések tára - az új Ptk. alapján" című, n

2025. január 15-én egy új, rendkívüli jelentőségű jogszabály lépett hatályba: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, amely a kapcsolódó jogszabályaival együtt részben felváltja az eddigi ágazati szabályozást, részben pedig - a jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében - módosít számos fontos törvényt, így például a Polgári Törvénykönyv ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit. A szabályozás újító jellegű, mert az eddig hatályos Inytv. hatálybalépése óta elt