NŐK MAGYAR

Lengyel Györgyi

Lengyel Györgyi

Ne ijessze el a kedves Olvasót, ha kötetünk szereplőinek többségét nem ismeri. Beethoven állítólagos szerelmének, Brunszvik Teréznek, a róla elnevezett jó nevű gimnázium után Veres Pálnénak vagy az első magyar orvosnő Hugonnai Vilmának a neve talán még cs

Teleki Blanka és Leövey Klára, a két romantikus nőalak a reformkor és a szabadságharc szereplője, akiknek látszólag csak a „közjóval” törődő magatartása mögött titkolt szerelmi szenvedélyek, csalódások is vezettek egészen a várfogságig. – Megelevenednek kötetünkben 1848-49 hősnői. Így Kossuth Lajos húga, a honvédkórházak – emigrációban fiatalon elhunyt – megszervezője, illetve olyan asszonyok (Lebstück Mária, Bányai Júlia), akik férfiruha mögé rejtőzve, honvédként, sőt tisztként küzdötték végig

Nem biztos, hogy Brunszvik Teréz volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, ám az bizonyos, hogy sokat tett a kisgyermekek szervezett nevelésének kialakításáért. Akárcsak a leányok iskolába járásáért Veres Pálné Beniczky Hermin, akit ma már inkább csak gimnázium-névadóként ismerünk. – Hugonnai Vilma grófnő története arról a rengeteg küzdelemről szól, amire azért kényszerült, hogy – nő létére elsőként – Magyarországon orvos lehessen. A rabszolgának eladott Sass Flórának mindez nem adatott meg, mégis e

Lengyel Györgyi több,mint kétszáz válogatottan szép kézimunka bemutatásával és elemzésével átfogó képet nyújt az országszerte és a nagyvilágban különösen kedvelt kalocsai hímzés történetéről, stílusrétegeiről, motívum-és színvilágának, kompozíciós rendjének fejlődéséről a kezdetektől – az egyszerű fehér hímzésektől a legszebb virágos réttel vetélkedő színes hímzésekig./ A kalocsai népművészetet nem kellett a feledésből visszahozni,új életre kelteni:ékes példája annak,hogy a paraszti elszigetelts

A BISZKU-FILM RENDEZŐJÉTŐL! A háborúkban egyfajta hadviselési formának számít a nők megerőszakolása, de talán a legbrutálisabbak ebben a tekintetben a Magyarországot megszálló szovjet katonák voltak. A korabeli nemibeteg-gondozók adatai szerint több százezer magyar nőt megerőszakoltak. Az áldozatok nagyon nehezen beszélnek a gyalázatukról, hiszen ez olyan szégyen, hogy legtöbben még a családtagjaik előtt is titokban tartották. Hogyan lehet azt elmesélni, hogy a nagymama, aki menteni akarta az un

1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot, hogy elkerüljék a kegyetlen megtorlást. Ausztriában életre szóló barátságot kötnek, és úgy döntenek, tovább utaznak Amerikába.A szerző, aki szintén 1956-ban hagyta el hazáját, végigkíséri a három Amerikába szakadt magyar sorsát egészen nyugdíjas korukig. Sándor, Péter és Tibor szép karriert futnak be,

Nők, nők, nők avagy három magyar Amerikában 1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot, hogy elkerü

Egyre több magyar nő él külföldön, vagy éppen tervezi, hogy más országba költözik. Vajon tisztában vannak azzal, mire vállalkoznak? Tudják, hogy milyen hatalmas változáson, fejlődésen mennek keresztül, mennyi élményben lesz részük? Felkészültek arra, milyen felszabadító és egyszerre ijesztő, amikor egy szál bőröndöt maguk után húzva megérkeznek egy ismeretlen repülőtéri csarnokba, és mindent elölről kezdhetnek? Ezekkel a mondatokkal nyitja meg könyvét Szűcs Nóra, aki külföldön élő emberek támoga

A könyv a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigráció nőszempontú vizsgálatát vállalta fel, nem azért, mintha létezne külön férfi és külön női emigráció, hiszen nemre való tekintet nélkül mindannyian ugyanabban a Szovjetunióban éltek, de a nők emigrációs életeseményei, tapasztalatai, látásmódja és egyáltalán a helyzete számos dologban különbözött férfitársaikétól. A szerző elemzi a nők emigrációját leginkább motiváló tényezőket: az 1918/1919-es forradalmi aktivitás többük számár

Szombat Jutka huszonéves korában az erőszakos téeszesítés következményeként egyik napról a másikra gyári munkásnak állt. Az egy falusi, nyolcgyermekes, földműves család tagjaként, Váton született fiatal lány az 1950-es évek második felétől naponta ingázot

A magyarok mindig különleges rokonszenvvel tekintettek az indiai kultúrára, és ez a nagy érdeklődés India művészete, történelme, nyelvei és vallásai iránt az idők során egyre erősödött. Azok a honfitársaink, akik indiai utazásuk vagy az ott végzett tevéke

A Magyar Tudományos Akadémia Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság kezdeményezésére és gondozásában készült kötet a tudományos kutatómunka iránt elhivatott 191 nő életét és tudományos tevékenységét mutatja be, akik valamennyi tudományterületet és az MTA összes osztályát képviselik. Olyan tudósok ők, akik jelentős eredményeket értek el a szakterületükön, akadémiai doktori fokozatot szereztek, illetve akadémikusok lettek, és már nincsenek közöttünk. A kötet célja az életutak és tudományos telj