NŐK MAGYAR

"Valamennyi írás a maga korát tükrözi. Nem annyira mondanivalójában, mint eszköztárában. Trabant, hetven dolláros turistaút, az első mélyhűtő, kétségbeesett szülői kísérlet a Jézuska és a szakszervezeti Télapó elkülönítésére, egyszóval az akkori vágyak és tények, a mindennapi családi örömök és gondok színterén." Ezt Janikovszky Éva a kilencvenes évek végén írta, amikor először választott ki néhány "lemezt" a Felnőtteknek írtam című kötete számára. Azóta semmi sem változott, csak az olvasók lette

Az ausztrál-amerikai újságírónő páratlanul érdekes dokmentumregénye bepillantást enged a világ leggyorsabban terjeszkedő hagyományos vallásának, az iszlámak legrejtettebb titkaiba: az iszlám asszonyok egészen különleges világába. Néhol mulatságosan, máskor véres komolysággal, de mindig tényszerűen, elfogulatlanul és mélységes együttérzéssel tudósít a mohamedán nők európai szemmel idegenszerű mindennapjairól. Az írónő a könyv lapjain arra keresi a választ: miféle politikai, kulturális és vallási

Lengyel Györgyi

Gaál Mózes (1836–1936) kora ifjúsági irodalmának népszerű művelője volt, számos történelmi tárgyú művet írt konzervatív szellemben, a humánum jegyében. Szépirodalmi formában szinte az egész magyar történelmet feldolgozta. A Magyar nők történelmünk sorsfor

Lengyel Györgyi könyveit jól ismerik a népművészet barátai, mintáit szívesen készítik a kézimunkázó nők. A népművészeti hagyomány csak akkor élhet tovább - vallja a szerző -, ha nem zárjuk múzeumi vitrinekbe és raktárakba, hanem mai életünknek is szerves részévé válik, s örökké megújulva, környezetünk megszépítője lesz. Könyvei nemcsak válogatott minták gyűjteményei, és nem szorítkoznak kizárólag a különféle technikák átadására. Szerzőjük a kézimunkázást művészeti jellegű, alkotó tevékenységnek

Lengyel Györgyi

Ne ijessze el a kedves Olvasót, ha kötetünk szereplőinek többségét nem ismeri. Beethoven állítólagos szerelmének, Brunszvik Teréznek, a róla elnevezett jó nevű gimnázium után Veres Pálnénak vagy az első magyar orvosnő Hugonnai Vilmának a neve talán még cs

Teleki Blanka és Leövey Klára, a két romantikus nőalak a reformkor és a szabadságharc szereplője, akiknek látszólag csak a „közjóval” törődő magatartása mögött titkolt szerelmi szenvedélyek, csalódások is vezettek egészen a várfogságig. – Megelevenednek kötetünkben 1848-49 hősnői. Így Kossuth Lajos húga, a honvédkórházak – emigrációban fiatalon elhunyt – megszervezője, illetve olyan asszonyok (Lebstück Mária, Bányai Júlia), akik férfiruha mögé rejtőzve, honvédként, sőt tisztként küzdötték végig

Nem biztos, hogy Brunszvik Teréz volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, ám az bizonyos, hogy sokat tett a kisgyermekek szervezett nevelésének kialakításáért. Akárcsak a leányok iskolába járásáért Veres Pálné Beniczky Hermin, akit ma már inkább csak gimnázium-névadóként ismerünk. – Hugonnai Vilma grófnő története arról a rengeteg küzdelemről szól, amire azért kényszerült, hogy – nő létére elsőként – Magyarországon orvos lehessen. A rabszolgának eladott Sass Flórának mindez nem adatott meg, mégis e

1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot, hogy elkerüljék a kegyetlen megtorlást. Ausztriában életre szóló barátságot kötnek, és úgy döntenek, tovább utaznak Amerikába.A szerző, aki szintén 1956-ban hagyta el hazáját, végigkíséri a három Amerikába szakadt magyar sorsát egészen nyugdíjas korukig. Sándor, Péter és Tibor szép karriert futnak be,

1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot, hogy elkerüljék a kegyetlen megtorlást. Ausztriában életre szóló barátságot kötnek, és úgy döntenek, tovább utaznak Amerikába.A szerző, aki szintén 1956-ban hagyta el hazáját, végigkíséri a három Amerikába szakadt magyar sorsát egészen nyugdíjas korukig. Sándor, Péter és Tibor szép karriert futnak be,

1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot, hogy elkerüljék a kegyetlen megtorlást. Ausztriában életre szóló barátságot kötnek, és úgy döntenek, tovább utaznak Amerikába.A szerző, aki szintén 1956-ban hagyta el hazáját, végigkíséri a három Amerikába szakadt magyar sorsát egészen nyugdíjas korukig. Sándor, Péter és Tibor szép karriert futnak be,

1956 őszén három jóképű fiatalember érkezik egy osztrák menekülttáborba: Vigh Sándor, Molnár Péter és Darvas Tibor. Mindhárman részt vettek a magyar forradalomban, és azért hagyták el az országot,...

Királynők, királynék és fejedelemasszonyok, politikusok és politikus-feleségek, az irodalom és a színpad dámái, a tanítás és az orvoslás úttörői – változatos női sorsok a magyar történelem évszázadaiból. A legtöbbjüket jól ismerjük, de akad közöttük olyan is, akikről a könyvekben és a közbeszédben méltatlanul kevés szó esik. Egyesek életútját a történelem sodra határozta meg, mások ki akartak törni a rájuk kényszerített női szerepből, és tetteikkel, életükkel hagytak nyomot a magyar história ala

Királynők, királynék és fejedelemasszonyok, politikusok és politikus-feleségek, az irodalom és a színpad dámái, a tanítás és az orvoslás úttörői – változatos női sorsok a magyar történelem évszázadaiból. A legtöbbjüket jól ismerjük, de akad közöttük olyan is, akikről a könyvekben és a közbeszédben méltatlanul kevés szó esik. Egyesek életútját a történelem sodra határozta meg, mások ki akartak törni a rájuk kényszerített női szerepből, és tetteikkel, életükkel hagytak nyomot a magyar história ala

Egyre több magyar nő él külföldön, vagy éppen tervezi, hogy más országba költözik. Vajon tisztában vannak azzal, mire vállalkoznak? Tudják, hogy milyen hatalmas változáson, fejlődésen mennek keresztül, mennyi élményben lesz részük? Felkészültek arra, milyen felszabadító és egyszerre ijesztő, amikor egy szál bőröndöt maguk után húzva megérkeznek egy ismeretlen repülőtéri csarnokba, és mindent elölről kezdhetnek? Ezekkel a mondatokkal nyitja meg könyvét Szűcs Nóra, aki külföldön élő emberek támoga

A könyv a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigráció nőszempontú vizsgálatát vállalta fel, nem azért, mintha létezne külön férfi és külön női emigráció, hiszen nemre való tekintet nélkül mindannyian ugyanabban a Szovjetunióban éltek, de

A könyv a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigráció nőszempontú vizsgálatát vállalta fel, nem azért, mintha létezne külön férfi és külön női emigráció, hiszen nemre való tekintet nélkül mindannyian ugyanabban a Szovjetunióban éltek, de

A könyv a két világháború között a Szovjetunióban élt magyar emigráció nőszempontú vizsgálatát vállalta fel, nem azért, mintha létezne külön férfi és külön női emigráció, hiszen nemre való tekintet nélkül mindannyian ugyanabban a Szovjetunióban éltek, de a nők emigrációs életeseményei, tapasztalatai, látásmódja és egyáltalán a helyzete számos dologban különbözött férfitársaikétól. A szerző elemzi a nők emigrációját leginkább motiváló tényezőket: az 1918/1919-es forradalmi aktivitás többük számár