Nemzeti Örökség

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot k

VI. évfolyam 7. szám

Erdő szélén volt egy kis ház, Abba lakott egy kis kanász. Mikor főzte vacsoráját, Meg-megfúta furulyáját, Rá-rágyujtott a pipára, Aztán megint egy nótára...

Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagyobb figyelmet. Példaként az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel, ahol már évekkel korábban törvénybe iktatták és megtartották a madarak és fák napját. Így Herman Ottó tevékenységének köszönhető, hogy több mint 100 évvel később, azaz napjainkban már évente megemlékezünk és ünnepeljük a m

A brassai, ősi, evangélikus templom, melyet időbarnította, sok vihart átélt, tisztes falainak sötét patinájáról fekete templomnak neveznek, a gót műstílusnak legkeletibb határköve. A brassai szászok hatalmas művel jelezték a nyugati kultúra legszélső határát - büszkeséggel tekinthetnek a maiak és eljövendők az ősök monumentális alkotására. Megilletődve köszöntjük az alkotást, mely félezer éve mutatja, hogy meddig terjedt az emberi lelkeknek a szép és nemes eszmék iránt való fogékonysága s kegyel

Erdő szélén volt egy kis ház, Abba lakott egy kis kanász. Mikor főzte vacsoráját, Meg-megfúta furulyáját, Rá-rágyujtott a pipára, Aztán megint egy nótára..

A madarak és fák napja Magyarországon Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagy

Herman Ottó a kiváló polihisztor és természetbúvár 1906-ban azzal a kéréssel fordult a közvéleményhez, hogy iktassák törvénybe a Madarak és Fák napját és az oktatás területén is szenteljenek ennek a témának nagyobb figyelmet. Példaként az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel, ahol már évekkel korábban törvénybe iktatták és megtartották a madarak és fák napját. Így Herman Ottó tevékenységének köszönhető, hogy több mint 100 évvel később, azaz napjainkban már évente megemlékezünk és ünnepeljük a m

A török-tatár népek az eget különböző elnevezésükben inkább szellemi, vallási tekintetből fogták fel s a megfelelő változatokkal, mint az istenséget s a legfőbb lényt jelölték. Ez még ma is jelen van ott, hol a sámán hit tovább tarthatta fenn magát, jelentékeny hatásköre van és csillagistent, napistent, holdistent ismernek. A bolygók és csillagok jelentős mitológiai rendszert képviselnek.

Gárdonyi Géza a nagyapó tréfáival igazi békebeli mesekönyvet írt, melyen nagyszüleink és szüleink is felnőttek. Ahogy a szerző maga definiálja a könyvét unatkozó gyermekeknek mulatságul, tanulságul, hallásból, tudásból, maga-kitalálásából összeállított gyűjtemény.

"Erdély, geográfiai értelemben véve, délkeleti Magyarország, természeti alakulata szerint a Kárpátok hegyrendszeréhez tartozó magas hegylánctól övezett medence. Egész középső része dombvidék, amelynek átlagos magassága a tenger színe felett 400-500 méter. – A Keleti Kárpátok hatalmas párkányhegység gyanánt északtól, Máramaros havasaitól kezdődően délkeleti irányban az Erdély délkeleti szögletében emelkedő Csilyános hegytömbig húzódnak, ahol majdnem derékszög alatt törnek meg és mint déli párkány

Gárdonyi Géza a nagyapó tréfáival igazi békebeli mesekönyvet írt, melyen nagyszüleink és szüleink is felnőttek. Ahogy a szerző maga definiálja a könyvét "unatkozó gyermekeknek mulatságul, tanulságul, hallásból, tudásból, maga-kitalálásából" összeállított gyűjtemény.

A török-tatár népek az eget különböző elnevezésükben inkább szellemi, vallási tekintetből fogták fel s a megfelelő változatokkal, mint az istenséget s a legfőbb lényt jelölték. Ez még ma is jelen van ott, hol a sámán hit tovább tarthatta fenn magát, jelentékeny hatásköre van és csillagistent, napistent, holdistent ismernek. A bolygók és csillagok jelentős mitológiai rendszert képviselnek.

Gárdonyi Géza művei sorába tartoznak azon írásai is, melyeket nem a felnőtt olvasók számára írt, hanem a gyermekeknek szánt, azaz a meséi. Jelen gyűjtemény nem csak állatmeséket tartalmaz, mint például a címben szereplő hálátlan krokodilus vagy a kutya meg a nyúl című meséi, hanem az emberek világából és világában játszódó mesék is megjelennek, említve itt a szerelmes cigány és a Pöttöm Jutka történetét. Mint minden mese, melyet papírra vetettek, komoly tanulságot, bölcsességet és az élet rejte

Székelyföld művészete még Erdély zárt területén belül is külön egységet képvisel. Amint a székelység történeti fejlődés és népi élete bizonyos mértékig elüt a megyei magyarságétól, ugyanúgy színeződik át szellemének minden megnyilvánulása. Nem lehetetlen, hogy e különbségek egyik forrása a vérmérséklet, ízlés és képzelet sajátos mivolta, mely egyedül a székely embert jellemzi. A másik, számunkra jelenleg megfoghatóbb forrás az a különleges helyzet, környezet és életforma, mely hosszú évszázadok

.... A néphit oly könyv, a melyet szeretettel és értelemmel olvasgatva, megösmerkedünk avval, a mit ősszüleink tudtak vagyis inkább sejtettek valamint isteni lényről, a mit gondoltak, álmodtak, éreztek vágytak. Ama néphiedelmekből megősmerjük vallásos hitöket és egész költészetöket, azt az őseredeti költészetet avval a csodásan mély értelmével és megindító gyermekdedségével...

Öreg Avas! Mennyi vendéget, de sok jókedvet látott négy emeleten egymás fölött büszkélkedő pincesoraidnak vendéghívogató ezernyi nyílása!... "Adj bort a magyarnak, ha tudni akarod, kicsoda!" - mondja a közmondás és nagy igazság ez, mert mintha a szőlőhegyek dús gerezdjein szétzúzódott napsugár szabadulna ki egyszerre a pohárba öntött nedűből, olyan világosság támad a pince csodálatos világában az egymással barátkozók között. Bevilágít a csillogó szemeken át a lélek mélyére s akarva, nem akarva

Az égi testek, közöttük a Hold tisztelete, a legtöbb nép hagyományában fellelhető. Keleten ma is általános szokás üdvözülni a Holdat, Európában pedig a XV. században elterjedt volt a panasz, hogy némelyek megsüvegelték és letérdeltek láttára. A tisztelet nem az anyagot illette, hanem a holddal összeköttetésben álló, azaz a benne lévő szellemet. És oly fokú vala a tisztelet, a mily hatalmasnak tekinték a népek a Holdban lakó felsőbb lényt. A szíriaiak, görögök, rómaiak, germánok, finnek, szlávok

Borsod-megye nyugati oldalán, ahol a Bükk-hegység beleolvad a Tisza menti síkságba, a magyarságnak egy érdekes népszigetét találjuk, a matyókat. Tarka viseletüket, de különösen színpompás hímzéseiket ma már az ország határain kívül is ismerik. Nevüket Mátyás királytól vették, aki őket, Mezőkövesd lakosait több szabadsággal megajándékozta, sőt egy okmányt részükre Mezőkövesd adott ki és írt alá, ahonnan Mátyás fiainak s végre Matyóknak neveztettek el.

Árpád népe – Képek Magyarország ezer esztendős múltjából című gyűjtemény a honfoglalás előtti időtől egészen a Millennium, azaz az ország ezer éves ünnepéig kíséri végig történelmünk jelentős eseményeit és nagy alakjait. A kötet a hősiesség, az önfeláldozás és a hazaszeretet példáit mutatja be. A XIX. század végének és a XX. század elejének nagy írói, mesemondói járultak hozzá írásaikkal a kötet létrejöttéhez. Olyan írók, mint Gárdonyi Géza, Sebők Zsigmond, Gaál Mózes, Tábori Róbert, Egri György