Napvilág Kiadó

"Mindenkinek joga van megtudni, hogy mit gondolok nagy közös történetünkről, az életünkről, Magyarországról, hogyan látom az előttünk álló kihívásokat és lehetőségeket. Ha pedig Önöknek joguk van mindezt tudni, akkor nekem, demokratikus politikusnak kötelességem ezt elmondani. Egyértelműen, szembesíthetően, vitára készen." /Gyurcsány Ferenc/

E rendhagyó "enciklopédikus szótár" szerzői a mai világgazdasági rend és a nemzetközi gazdasági folyamatok kritikai elemzésére vállalkoztak. A kötet fókuszában értelemszerűen a globalizáció áll. Ennek fogalma körül forgott az utóbbi évtized legtöbb gazdasági természetű vitája, és a nemzetközi rendszer más jelentős fejleményei (terrorizmus, olajháborúk stb.) mellett továbbra is ez az az újdonság, amely a szakértő és a laikus közvélemény figyelmét egyaránt magára vonja a világrendszer problémái kö

Az Aranyelme Képességtár 4. kötete. Természettudományok 1.

Mi a nyelvi kommunikáció? Az a képességünk, amely során szavakkal, beszéddel megértetjük másokkal gondolatainkat, érzelmeinket, elképzeléseinket. Fejlesztése a konkrét képességeken túl a teljes személyiségre pozitív hatással van. Miért fontos ez a képesség gyerekkorban? A kommunikáció és a beszéd teljességgel átszövi hétköznapi életünket. Emellett, mivel az iskolai oktatás (ismeretátadás, számonkérés) nagyrészt beszéden és szavakon keresztül történik, a gyermek iskolai sikeressége nagyban függ e

Van-e a globalizációnak, a társadalmi-gazdasági folyamatok világméretű összefonodásának alternatívája?A világfolyamatokról való konstruktív gondolkodás régen túllépett ezen a kérdésen. Ma úgy kérdezünk: milyen eszközökkel használhatjuk ki legjobban a globalizáció potenciális előnyeit, és melyekkel mérsékelhetjük a negatív tendenciák érvényre jutását? Ma már sem a gondolkodás, sem a cselekvés nem korlátozódik a nemzeti szintre: a kormányzati struktúrák és a civil szervezetek nemzetközi, sőt globá

Milyen is a mi nemzeti kultúránk, s egyáltalán fontos-e, érték-e számunkra? Honnan jöttünk, hová tartozunk, s merre menjünk? Kelet vagy Nyugat? Magyarság, európaiság vagy globalizáció? Befogadás vagy kirekesztés feloldódás vagy gazdagodás?Több mint másfél évszázad (1847-2014) hazai művelődési közgondolkodásáról és a nemzeti identitással, kultúrával foglalkozó vitáiról ad áttekintést Agárdi Péter könyve. A magyar kultúrát sokszínű, de egységes egésznek tartja, ugyanakkor vállalkozik a kultúráról

A történeti Magyarország, illetve a Kárpát-medence évszázadok óta népek, nemzetiségek együttélésének tere. A kötet tanulmányai ebbe a történetbe kínálnak betekintést.

A magyar politikára vonatkozó megállapítások egyik nagy közhelye hogy erősen pártos ország vagyunk. Túlságosan mélyen megosztott a társadalom a politikai oldalak mentén, és e megosztottság az élet számos más területére is kihat. Bár általános meglátás az is, hogy a politikai kultúra e vonása összességében káros, meglepő módon idáig nem született olyan empirikus, összehasonlító kutatás, ami a pártkötődésből fakadó elfogultsággal, illetve a pártkötődések mentén kialakuló társadalmi megosztottságga

Joggal számíthattunk-e arra, hogy napjainkra ismét a jogrendről leváló büntetésvégrehajtási intézmények jönnek létre? Sejthettük-e, hogy mára a munka világát meghatározó szabályok nem a munkások érdekeit védik, hanem a végletekig kizsákmányolnak? Készülhettünk-e arra, hogy a határainkra érkező menekülteket és bevándorlókat nem tekintjük embernek? Gondolhattuk-e, hogy mindezzel párhuzamosan 2019-re egy másik típusú kivételes állapot, a klímaválsághelyzet bevezetéséért viszont egyenesen tüntetés

Villanások életemből- lírából, történelemből, politikából levezetve "Kedves Magda! Arra kértél, hogy ha van indíttatásom, írjak egy rövid ajánló ’fülszöveget’ életed történetéhez. Kedves Tőled, hogy rám gondoltál, indíttatásom is van erre, de aztán végiggondoltam, és egy kissé elbizonytalanodtam: mit is írhatnék? Nem, nem arról van szó, hogy nem tudnék mit írni Rólad, hiszen az utolsó három évtizedet közös szakmai fedél alatt vagy szorosabb-lazább szakmai kapcsolatban töltöttük. Tudod, az gondol

A nemzeti identitást megtestesítő tárgyakat általános tisztelet övezi, és magától értetődően értékesnek gondoljuk őket, még akkor is, ha sokszor észrevétlenül húzódnak meg a háttérben, eredetük bizonytalan, történetüket - vagy mindazt, amire emlékeztetnek

Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza. Miért hazudták, hogy a komp híd... Nagy vagy én népem, nagy vagy én népem: ezer éve élsz folytonos harcban Európával, csapatokat gyűjtöttél közben, holott véreztél. De a gondolatot nem engedted győzedelmeskedni gyermekeid koponyáján... És hogy most utolsó dátuma járt le az Időnek, hatalmasabban kelsz fel, mint valaha: zajlik a tatárság a Kárpátok alatt... K

A COVID-19 járvány nemcsak egészségügyi probléma, hanem egy, a politika számára külső hatások által gerjesz - tett válságjelenség is. A hidegháború óta nem volt egyetlen esemény sem, mely ekkora hatást gyakorolt volna a politikai aktorokra. Ezért ezzel a helyzettel a politikatudománynak is feladata van: a tanulmánykötet a járványnak a politikai térre és cselekvőkre vonatkozó hatásait járja körül. Hogyan hat a járvány a - szűkebb és tágabb értelemben vett - politikai folyamatokra itthon és máshol

Körmendi Ferenc A budapesti kaland című, 25 nyelvre lefordított regényével lett világhírű. A Júniusi hétköznap Londonban jelent meg 1943-ban magyar nyelven. A regény valóságos történelmi tényen alapul; annak az 1939-es napnak a története, amikor a hungaristák robbantásos merényletet követtek el a Dohány utcai zsinagógában. A regény főhősét, Barát Miklóst ezen az egy napon követjük végig Budapesten a tragikus eseményig. A könyv izgalmas, letehetetlen és megrázó olvasmány, egyben rendhagyó történe

Mióta futballoz(hat)nak a nők? Sportok a technikai sportok? Kik, mikor, mit bojkottáltak? Mitől és mióta sport a sport? Miért sport a vadászat és az e-sport, és miért ne lenne az a tánc vagy a sakk? Vannak-e sporthungarikumok és hungarikumsportok? Milyen sportok voltak nőkhöz illők, és miért ellenezték sokan a női versenysportot? A szovjeteknek mindig le kellett feküdni? Három évtizedig tényleg nem lehetett leírni Puskás nevét? Melyik sportolónk nem talált soha legyőzőre az olimpiákon, mégsincs

Hetven év szenvedélyes harc az igazság és a nők ügyének szolgálatában A Tunéziában született, legendás francia ügyvédnő, Gisele Halimi Annick Cojeannal, a Le Monde újságírójával folytatott beszélgetésében felidézi hosszú életének fontos szakaszait. Tízévesen éhségsztrájkba kezdett, mert felháborítónak tartotta, hogy nincs egyenlőség fiúk és lányok között. ­"Ez nem igazságos így!" kiabálta. Amikor 1949-ben letette az ügyvédi esküt, felháborította annak szövege: "Esküszöm, hogy védőként vagy tan

Mióta futballoz(hat)nak a nők? Sportok a technikai sportok? Kik, mikor, mit bojkottáltak? Mitől és mióta sport a sport? Miért sport a vadászat és az e-sport, és miért ne lenne az a tánc vagy a sakk? Vannak-e sporthungarikumok és hungarikumsportok? Milyen

A könyv fókuszában - közéletünk egyik leginkább feszítő kérdése, - az elit csoportok Európa felfogása, ill. az ezt kísérő szellemi és politikai küzdelmek problematikája áll. Wéber Attila ennek elemzése révén igyekszik bemutatni, hogy a magyar társadalom különböző elitjei mit tartottak lényegesnek a közel múlt - sorsunkat alapvetően meghatározó világ folyamataiból, s mit kezdtek a rendszerváltást közvetlenül megelőző, s az azt követő két évtizedben felhalmozott tudással. Hogyan alakult a sokak ál

Mikor volt a második világháború? Meg lehetett tagadni a katonáskodást? Miért az USA-nak, és miért nem Romániának üzentünk hadat? A béke szigete volt Magyarország 1944-ig? Vetítettek amerikai filmeket a magyar mozikban? Volt etnikai tisztogatás Észak-Erdélyben? Hol vadászott medvére Horthy a háború alatt? Ki és mit tudhatott a holokausztról Magyarországon? Miért nem állt ellen Magyarország a német megszállásnak? Volt zsidó ellenállás? Voltak Magyarországon partizánok? Hogyan üzent a front? Működ