Napkút Kiadó

Hegedős László (1936–2007) Karácsony másnapján született Budapesten 1936-ban. Édesapját a háború miatt alig ismerhette, édesanyja egyedül neveli fel. Papnak, később orvosnak készül, de életében 1956 forradalma jelenteti a fordulópontot. A harcok idején mentősként dolgozik, amiért életfogytiglani fegyházra ítélik, így ifjúsága meghatározó éveit börtönben tölti. Emberségről, helytállásról szerzett, később olykor megkeseredő tapasztalatai avatják íróvá. Amnesztiával szabadul, de a rendszer sosem bo

Czeglédi Katalin: Nyelvi kapcsolataink a földrajzi névi kutatások fényében (különös tekintettel a víznevekre) Ludwig Csibirov: Oszétek és magyarok - Betekintés a történelem mélyébe Pintye Mihály: A honfoglalás hiteles előzménye

Kuznyecov: Alánok a Fekete-tenger északi partvidékén és a Krímben Obrusánszky Borbála: A mongol napüdvözlet ősi sztyeppei öröksége Erdélyi István: Néhány szót az úgynevezett Seuso-kincsleletről

Csajághy György: Gondolatok Sipos János magyar népzenei előadása nyomán Sir Gerard Clauson: A török rúnaábécé eredete Erdélyi István: Gondolatok a nagyszentmiklósi kincsleletről Surányi Dezső: A mongol invázió

Benkő István: Az ókori méd birodalom - médek és magyarok Horváth Lajos: Gyepűőrök: akiket Szvatopluk leigázott 858-860 körül Horváth Lajos: Idegen elitek - a szlávok felett Benkő István: Julianus magyarjainak utódai a mongol kor után Dzsingisz kán - egy sír rejtélye

Sokan méltatják költészetét külföldön is. Kenneth White többek között így ír róla: "Apollinaire beszél a rend és a kaland örök vitájáról. A rend képviselői s a mindennapi gondolat makacs hívei számára a költő mindig gyanús kalandor marad. Nikolaj Kancsev sem kerülte el ezt a helyzetet." Természetes volt ellentmondó fogadtatása hazájában (a hallgatás is körülötte hosszú ideig?), hisz szokás- és ízlésingerlő a versmagatartása. Hiteket vált (nem önmagában), bábeleket igazgat, kísérti az asszociáció

Az emberi gyarlóság, az árulás, a besúgás független helytől és időtől. Dusan Simko kötetében a helyszín Kassától Prágán és Bécsen át Zürichig változik, s a történelmi pillanat is mindig más - a XIX. század végétől a Délszláv háború idejéig -, de a besúgó örök. A könyv szereplői besúgók és "besúgottak", valamint azok távolra sodródott, gyökereiket kereső leszármazottjai. Simko regénye, amelynek hat fejezete önálló novellaként is felfogható, elgondolkodtat a szülőföldtől való elszakadásról, a múlt

Ez a foglalkoztatófüzet az "Emila bolygóközi kalandjai" című, 2021 szeptemberében megjelent science-fiction meseregényhez készült. Sok érdekes feladatot találsz benne: lerajzolhatod kedvenc szereplőidet, kvízekben tesztelheted tudásod a könyvről és a csillagászatról, olvashatsz egy bónusztörténetet a homikok bolygójáról. Találsz még benne rövid szöveges feladatokat, "fedezd fel a különbséget" képkereső játékot, könyv- és honlapajánlót, egy eredeti homik sárgabaracklekvár receptet és még számos

Kántás Balázs (Budapest, 1987) irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának fokozatszerzés előtt álló doktorjelöltje. Elsődleges kutatási területe Paul Celan költészete és magyar recepciója, emellett a kortárs magyar irodalom, azon belül is főként a líra aktív kritikusa. A jelen rövid kismonográfia esszéisztikus pályaképvázlat, valamint szubjektív-személyes tisztelgés Géher István professzor, a szerző kedves egykori tanárának emléke előtt.

"Formát ölt és elavul: íme, az alkotás alapritmusa. E szemet szúróan egyszerű lüktetés valójában egy reménytelen, komplikált és szakadatlan összecsatolási kísérletnek falaz: az időbeni keresi az örökkévalót. Amikor a természet elpusztít magából egy darabot, egésze tervét valósítja meg: újjászületik. Fölfedezni a valóságot szétszórtságában: ha ez cél lehet az alkotó számára, csonka isten ő, aki sosem kitellő műve fölött mereng. Ugyan mit is értene a természetből, amely mind különb s különb erőfes

Ez a foglalkoztatófüzet az Emila bolygóközi kalandjai című, 2021 szeptemberében megjelent science-fiction meseregényhez készült. Sok érdekes feladatot találsz benne: lerajzolhatod kedvenc szereplőidet, kvízekben tesztelheted tudásod a könyvről és a cs

Bella István (1940-2006), a kétszeres József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő Sárkeresztúr világából indult, Székesfehérvárott írta első verseit, majd haláláig a főváros polgára volt. Életművében így épült egésszé az anyanyelv gazdagsága és leleményektől burjánzó hajlékonysága, a városi lét ajándékai és sebzettsége, de az európai irodalom sokféle hangja is, a műfordítás termékenyítő hatása. így vált lírája testévé és vérévé a testvéri finn-ugor népek költészete, valamint a legfontosabb lengye

1946 nyarán épp Szerb Antal szüleinél voltam látogatóban, amikor a Kovács utca felől hangos kiabálás hallatszott: – Árpi, gyere, megjött édesapád a fogságból! – Azóta akárhányszor arra járok, eszembe jut ez a nyári délután. A galambősz, mindig elegáns és fiatalos Szerb bácsi könyveket adott olvasásra. Tizenegy éves voltam akkor, faltam a regényeket. A Szerb szülők a Regina-villa hátsó részén, a földszinti lakásban laktak. Ma már, mint ez a budai históriákból is kiderül, a villát irodaházzá építe

Katyni regény

25 évvel ezelőtt íródott egy Mindennapi hagyomány címűkönyv, amely azóta több kiadást élt meg. A kötet a magyar népi kultúra emlékei alapján a hagyományos életformával foglalkozott – a táplálkozás, az öltözködés, a hajléképítés, a kézművesség, a természetismeret –, szájhagyományban fennmaradt emlékeivel, amelyek a modern kultúrában nagyrészt elfelejtődtek. A könyv megjelenése óta felnőtt egy újabb nemzedék, amely már egészen másképp látja maga körül a világot. Ez tette indokolttá, hogy megszüles

A pletyka, ahogy viszi, viszi a világot. Előre, persze, ha nem is mondtam, merre másfelé is vinné? Sohasem történik itt semmi, úgy látszik. Aztán meg bejön a takarító néni a hidegről, vagy a melegről, vagy az esőből, vagy a hóból, és kiderül, hogy mégiscsak nagyon sok minden történt azalatt, amíg ő kint volt. Vagy közvetlen azelőtt. Vagy majd akkor fog éppen, amikor megint kimegy. És az is kiderül, hogy nem is olyan álmos ez a város. És hogy a világ egyik legizgalmasabb dolga patikusnak lenni. M

Báthori Csaba új verseskötete az utóbbi idő termését kínálja az olvasónak: egy összefogott, lényeges belátásra törő, érett szemlélet darabjait. A költő a szonett bűvköréből, úgy tűnik, visszatért az első pillantásra is változatos, gazdag formák világához, és most a változatokban is eltökélt higgadtsággal, fegyelmezetten, mégis egynemű tónusban közvetíti tapasztalatait. Meglehet, ez a költészet azzal teszi próbára az érdeklődőt, hogy eltereli figyelmét a mindennapokról. Ugyanakkor hitelesen nyitj

Kötetünk főszereplője, Thomas More többféle értelemben is két korszak határán áll. Az Utópia miatt gyakran ünneplik őt a modern politikaelmélet egyik első letéteményeseként, szinte mindig párban Niccolo Machiavellivel. Irodalomtörténeti szempontból pedig, terminológiai preferenciáinktól függően, a középkor és a reneszánsz vagy a középkor és a kora újkor mezsgyéjén helyezhetjük el. Hasonlóképp egyensúlyoz a latin és az angol nyelvű irodalom között, akkor, amikor Angliában az előbbi már kezd veszí