Napkút Kiadó

Hegedős László (1936–2007) Karácsony másnapján született Budapesten 1936-ban. Édesapját a háború miatt alig ismerhette, édesanyja egyedül neveli fel. Papnak, később orvosnak készül, de életében 1956 forradalma jelenteti a fordulópontot. A harcok idején mentősként dolgozik, amiért életfogytiglani fegyházra ítélik, így ifjúsága meghatározó éveit börtönben tölti. Emberségről, helytállásról szerzett, később olykor megkeseredő tapasztalatai avatják íróvá. Amnesztiával szabadul, de a rendszer sosem bo

Csajághy György: Gondolatok Sipos János magyar népzenei előadása nyomán Sir Gerard Clauson: A török rúnaábécé eredete Erdélyi István: Gondolatok a nagyszentmiklósi kincsleletről Surányi Dezső: A mongol invázió

Czeglédi Katalin: Nyelvi kapcsolataink a földrajzi névi kutatások fényében (különös tekintettel a víznevekre) Ludwig Csibirov: Oszétek és magyarok - Betekintés a történelem mélyébe Pintye Mihály: A honfoglalás hiteles előzménye

Benkő István: Az ókori méd birodalom - médek és magyarok Horváth Lajos: Gyepűőrök: akiket Szvatopluk leigázott 858-860 körül Horváth Lajos: Idegen elitek - a szlávok felett Benkő István: Julianus magyarjainak utódai a mongol kor után Dzsingisz kán - egy sír rejtélye

Kuznyecov: Alánok a Fekete-tenger északi partvidékén és a Krímben Obrusánszky Borbála: A mongol napüdvözlet ősi sztyeppei öröksége Erdélyi István: Néhány szót az úgynevezett Seuso-kincsleletről

Az emberi gyarlóság, az árulás, a besúgás független helytől és időtől. Dusan Simko kötetében a helyszín Kassától Prágán és Bécsen át Zürichig változik, s a történelmi pillanat is mindig más - a XIX. század végétől a Délszláv háború idejéig -, de a besúgó örök. A könyv szereplői besúgók és "besúgottak", valamint azok távolra sodródott, gyökereiket kereső leszármazottjai. Simko regénye, amelynek hat fejezete önálló novellaként is felfogható, elgondolkodtat a szülőföldtől való elszakadásról, a múlt

Sokan méltatják költészetét külföldön is. Kenneth White többek között így ír róla: "Apollinaire beszél a rend és a kaland örök vitájáról. A rend képviselői s a mindennapi gondolat makacs hívei számára a költő mindig gyanús kalandor marad. Nikolaj Kancsev sem kerülte el ezt a helyzetet." Természetes volt ellentmondó fogadtatása hazájában (a hallgatás is körülötte hosszú ideig?), hisz szokás- és ízlésingerlő a versmagatartása. Hiteket vált (nem önmagában), bábeleket igazgat, kísérti az asszociáció

"Farkas Balázs nem konvencionális író. Egyrészt egy nem akármilyen regény (Nyolcasok) után jelentkezik rövidprózákkal, másrészt novellái jó részének szövegvilága eléggé távol áll a kortárs magyar irodalom fő csapásvonalától, annál sokkal popkulturálisabb és digitálisabb. Sokat tud arról, milyen kívülállónak, meg nem értettnek lenni, szereplőivel mégis kellő írói szadizmussal bánik: karakterei legtöbbször a saját kicsinyességüknek és szorongásaiknak esnek áldozatul. De inkább emberek ezek, nem is

Ez a foglalkoztatófüzet az "Emila bolygóközi kalandjai" című, 2021 szeptemberében megjelent science-fiction meseregényhez készült. Sok érdekes feladatot találsz benne: lerajzolhatod kedvenc szereplőidet, kvízekben tesztelheted tudásod a könyvről és a csillagászatról, olvashatsz egy bónusztörténetet a homikok bolygójáról. Találsz még benne rövid szöveges feladatokat, "fedezd fel a különbséget" képkereső játékot, könyv- és honlapajánlót, egy eredeti homik sárgabaracklekvár receptet és még számos

"Formát ölt és elavul: íme, az alkotás alapritmusa. E szemet szúróan egyszerű lüktetés valójában egy reménytelen, komplikált és szakadatlan összecsatolási kísérletnek falaz: az időbeni keresi az örökkévalót. Amikor a természet elpusztít magából egy darabot, egésze tervét valósítja meg: újjászületik. Fölfedezni a valóságot szétszórtságában: ha ez cél lehet az alkotó számára, csonka isten ő, aki sosem kitellő műve fölött mereng. Ugyan mit is értene a természetből, amely mind különb s különb erőfes

Kántás Balázs (Budapest, 1987) irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának fokozatszerzés előtt álló doktorjelöltje. Elsődleges kutatási területe Paul Celan költészete és magyar recepciója, emellett a kortárs magyar irodalom, azon belül is főként a líra aktív kritikusa. A jelen rövid kismonográfia esszéisztikus pályaképvázlat, valamint szubjektív-személyes tisztelgés Géher István professzor, a szerző kedves egykori tanárának emléke előtt.

1946 nyarán épp Szerb Antal szüleinél voltam látogatóban, amikor a Kovács utca felől hangos kiabálás hallatszott: – Árpi, gyere, megjött édesapád a fogságból! – Azóta akárhányszor arra járok, eszembe jut ez a nyári délután. A galambősz, mindig elegáns és fiatalos Szerb bácsi könyveket adott olvasásra. Tizenegy éves voltam akkor, faltam a regényeket. A Szerb szülők a Regina-villa hátsó részén, a földszinti lakásban laktak. Ma már, mint ez a budai históriákból is kiderül, a villát irodaházzá építe

Katyni regény

Bella István (1940-2006), a kétszeres József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő Sárkeresztúr világából indult, Székesfehérvárott írta első verseit, majd haláláig a főváros polgára volt. Életművében így épült egésszé az anyanyelv gazdagsága és leleményektől burjánzó hajlékonysága, a városi lét ajándékai és sebzettsége, de az európai irodalom sokféle hangja is, a műfordítás termékenyítő hatása. így vált lírája testévé és vérévé a testvéri finn-ugor népek költészete, valamint a legfontosabb lengye

Sütő Csaba András új kötetében a retrospektivitás irányából folytatja a rá jellemző narrativitást. A tágan értett környezetábrázolás után a megnéztem újra terei ugyan jobban körülhatárolódnak, valamint igen egzakt, évszámokhoz, eseményekhez köthető időreferenciákkal is kiegészülnek, az értelmezés tágasságát azonban éppen ez; a közös tudásba, az ismerősségbe oltott egyéni tapasztalat adja. A közös tapasztalat, az ismerősség részben a régió és a város ismeretéből fakad, részben a huszadik század u

Meghökkentő és felkavaró történetfoszlányok egy esküvőjére készülő nő szerelmi életéből, amely mindvégig titokzatos, kifürkészhetetlen marad. Pillanatok és hangulatok szűrődnek át jelenéből és múltjából, miközben el-elhomályosul a valóság és fikció közti határ. És miközben haját rituá­lisan, éjszakába nyúlóan fésülik az asszonyok, nem csupán a menyasszony, de a fésülőnők titkai is feltárulnak előttünk. Zajos, aztán el-elnémuló csevejük néhol nevetésre, elgondolkozásra, máskor pironkodásra készte

Az Arcok Csudaballáról novellái a gyermekkor helyszínéül szolgáló kistelepülés feltérképezésére vállalkoznak, a hely által összekapcsolt emberi történetek, viszonyok, jellemek és sorsok megidézésére, melynek során az emlékezés folyamatában elmosódik a határ valóság és fikció, ébrenlét és álom, mindennapi és csodálatos között. A nosztalgia mélabúja és a mágia titokzatossága lengi be a gyakran egymással is összefonódó szövegeket, melyek olvasása közben, a közösségi és személyes emlékezet hol kísér

A kortárs számi előadó-művészetnek példamutató a helyi vitalitása és egyetemes jelenléte. Az évszázados elnyomás, az északi időjárási szélsőségek által uralt élettér, klímaváltozás vagy az egyre szaporodó ércbányák okozta természeti szennyezettség káros hatásai közepette a számi művészetnek etnikumuk számára életben tartó szerepe van. Legyenek mindössze pár tízezren, színházuk saját társadalmuk kihívásait nemcsak hogy megszólaltatja és globálisan közvetíti, hanem az egész emberiségért kiáll. A j