Na erről ennyit

Vannak szerzők, akiknek az észjárása annyira jellegzetes (mondhatnánk azt is: jellegzetesen abszurd), hogy egy néhány szóval felvázolt szituáció vagy egyetlen rövid mondat is elég ahhoz, hogy felismerjük az illetőt. Amikor például a négynegyedes szünet po

Vannak szerzők, akiknek az észjárása annyira jellegzetes (mondhatnánk azt is: jellegzetesen abszurd), hogy egy néhány szóval felvázolt szituáció vagy egyetlen rövid mondat is elég ahhoz, hogy felismerjük az illetőt. Amikor például "a négynegyedes szünet politikai fegyverként való felhasználásáról" olvasunk, vagy belebotlunk egy olyan kijelentésbe, miszerint "nemcsak hogy nincs Isten, de próbáljon meg valaki vízvezeték-szerelőt keríteni hét végén", rögtön tudjuk, hogy Woody Allen valamelyik könyv

Vannak szerzők, akiknek az észjárása annyira jellegzetes (mondhatnánk azt is: jellegzetesen abszurd), hogy egy néhány szóval felvázolt szituáció vagy egyetlen rövid mondat is elég ahhoz, hogy felismerjük az illetőt. Amikor például "a négynegyedes szünet politikai fegyverként való felhasználásáról" olvasunk, vagy belebotlunk egy olyan kijelentésbe, miszerint "nemcsak hogy nincs Isten, de próbáljon meg valaki vízvezeték-szerelőt keríteni hét végén", rögtön tudjuk, hogy Woody Allen valamelyik könyv

Woody Allen írásait olvasva csak kapkodjuk a fejünket: honnan tud ez az ember ennyi mindent? Még a történelemben, a filozófiában és a vallási kérdésekben jártas olvasók is kénytelenek lesznek elismerni, hogy van mit tanulniuk a szerzőtől, hiszen eleddig senki más nem próbált meg választ adni az olyan alapvető kérdésekre, mint hogy miért tett le végül Hitler arról, hogy pofaszakállt növesszen, mi keserítette meg Schopenhauer utolsó éveit, illetve hogyan tiltakozott Baumel rabbi, a vityebszki bölc