MŰHELY MAGYAR

Újabban föllelt Wass Albert novellák, levelek és interjúk segítenek megteremteni azt a független és szabad magyar szellemi pólust, mely méltó módon képviselheti a világ közvéleménye előtt a sokáig hazájából kiltitott, letagadott ezeréves magyar humanista kultúrát, amit egyként képviselt Ady és Babits, Tamási és Wass.

„Nagy-nagy messzeségben, egy tűztenger közepéből kiemelkedő üveghegy fölött ott lebegett nagy, fehér szárnyakon a repülő kastély. De olyan messzire volt ám, hogy még a világ végin is túl lehetett egy jó napi járással.” Az ismert mesét Csilléry Orsolya ikonszerű aprólékossággal készült grafikái teszik különlegessé.

A szerző hitvallásának második részében a férfikor hazai és európai vadászatairól számol be, sorra veszi vadászati főkönyve piros betűs ünnepeit, egy páratlan korrajzot nyújtva a XX. század első felének soha meg nem ismételhető vadászatairól.

Páratlan festőművész volt, aki nem ecsettel, de színes szavakkal festett. 'A magyar irodalom Szinyei Merse Pálja'-ként emlegetik őt, és idézik fel a kor egyik legtermékenyebb írójának a maga nemében egyedülálló életművét, amelyről jórészt elfeledkezett az utókor. Holott munkássága korántsem pusztán előzmény, nem csupán szellemi-stiláris alap, afféle lélekbeli kiindulópont, melyre később más nagyjaink, köztük Fekete István írói életműve is építkezhetett

Mestere és széles körben elismert művelője volt a tudományos eredmények népszerű ismertetésének. Polihisztor volt - akár ornitológusként a madarakról, akár etnográfusként a halászokról és halászatról, akár ichthyológusként a halakról írt, korának szétszórt ismeretanyaga az ő megfogalmazásában és összegzésében csodálatos egységben jelent meg. A magyarság ősfoglalkozásáról és a Kárpát-medence halfaunájáról írt összefoglaló műve

Magyar néprajzi irodalom alapvető remekművének második kötete '.természethistória, a halak élettanáról szól, a hozzájuk fűződő biológiai tudományok foglalata'. A hal nemcsak tárgya a természethistóriának, hanem tárgya a nemzet egyik ősfoglalkozásának is, nemcsak az ember, hanem a természet háztartása szempontjából is fontos, itt tehát az élet és a tudomány közvetlenül találkoznak egymással.

Az 1916-1917-es erdélyi román katonai háború volt jóformán az utolsó, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje győzelemmel tudott befejezni. Hadaink hősies harcait és még inkább magának a háborúnak a tanulságait tartalmazza a Metamorphosis Transylvaniae sorozat harmadik darabja a közvetlen beszámolók és részben az újabb keletű szakirodalom bemutatásával. A monografikus elrendezésű panorámát költők és írók (Ady Endre, Reményik Sándor, Nyirő József és mások) szépirodalmi munkái teszik teljessé

"Szombathy már a 70-es évek elején nagy fotósorozatokban gondolkodott, kiterjedt urbánus nyelvi jelenségeket rögzített és rendszerezett. Felhívta a figyelmet a spontán létrejövő nyelvi entitások meglétére és művészetfenomenológiai megkerülhetetlenségére. Az Üdv! című sorozat nyitott műtípus, bármikor bővíthető. Számszerű fejlesztése semmit sem veszít frissességéből, az általa felvetett problematika mindig időszerű marad. Beigazolva a mindenkori igazságot: a művészet örök. Egyúttal Robert Filliou

A 80-as évek elején induló Petőcz András a párizsi Magyar Műhely vonzáskörében kibontakozó hazai vizuális költészeti hullám egyik legjelentősebb képviselője, szervezője és összefogója volt. Az ő generációja az akkori, pártállami irodalompolitikával való nyílt szembeszegülés helyett a szellemi ellenállás burkoltabb formájaként választotta a szemiotikai költészetet, és ezen a sokak számára kódolt formanyelven bármit kimondhatott, amit gondolt az akkori viszonyokról. Vizuális és akusztikus költői f

A jelen kötet írásai a 2000-es évek elejétől a 2010-es évek elejéig tartó időszakban születtek, és nagyrészt a magyarországi neoavantgárd művészet különböző formáit elemzik. Az alkotókat tekintve többek között Erdély Miklós, Hajas Tibor és Szentjóby Tamás

A L’Harmattan Kiadó Határesetek sorozata főként festőként és grafikusként ismert Bornyik Sándor munkásságáról szólva bemutatja a művész pályájának egy eddig rejtettebb oldalát: a sokoldalú tervezőgrafikust, aki kipróbálta magát a tárgytervezés, a fényképezés, a rajzfilm és a színház területén is. A műfajok, sőt művészeti ágak közötti határátlépések, a hagyományos képzőművészeti problémák és eljárások kölcsönhatásai az új médiumokkal a 20. századi avantgárd mozgalmak és a nyomukban kibontakozó mo

B. Szabó Péter, a magyarságféltő írásairól ismert személyiség, most lírikusként mutatkozik be olvasói előtt. Bölcs elmélkedéseinek a több évtizedes svájci emigrációban megélt élettapasztalatai adnak táptalajt, A kötet másik részébe beválogatott szerelmes versek elénk tárják a plátói életérzéstől a beteljesülésig elérő szerelem minden árnyalatát.

"Először arra gondoltam, hogy ebben a könyvben nem lesz előszó. Minek? Úgysem olvassa el senki. Aztán meggyőztek róla, hogy egy valamire való kötetbe mindenképpen kell bevezető. Ekkor - gondoltam - megkérem valamelyik ismerősömet, ugyan már méltassa, ajánlja, kellő mértékben kritizálja megjelenő könyvemet, úgy, ahogyan ő látja. Később ezt az ötletemet elvetettem, mert felrémlett általános iskolai tanulmányaimból - irodalmi művek elemzése kapcsán -, hogy vajon mennyire ferdítheti el a valóságot e

A jelen kötet írásai a 2000-es évek elejétől a 2010-es évek elejéig tartó időszakban születtek, és nagyrészt a magyarországi neoavantgárd művészet különböző formáit elemzik. Az alkotókat tekintve többek között Erdély Miklós, Hajas Tibor és Szentjóby Tamás, de több más szerző is képviselteti magát, legyen szó filmről (Bódy Gábor), kortárs képzőművészetről (Pacsika Rudolf) vagy irodalomról (Esterházy Péter, Domonkos István, Tolnai Ottó). Műfaji szempontból szóba kerül a happening, a performansz, a

Bortnyik Sándor és a „műhely” – Bortnyik tervezőgrafikai munkássága (1914– 1947) és a „magyar bauhaus” (1928–1948) A L’Harmattan Kiadó Határesetek sorozata főként festőként és grafikusként ismert Bornyik Sándor munkásságáról szólva bemutatja a művész p

A kötet Dr. Szilárd Ferencnek a Borászati Lapokban, a Vadászlapban, az Ország című napilapban megjelent írásait tartalmazza.

11 éves erdélyi fiatalember, Márk-Csucsi Bence első könyvét fogja a kezében a kedves Olvasó. A nyitó fejezetet ráadásul még 8 évesen kezdte el írni.  A grafikákat pedig egy vele egykorú barátja készítette. Mégis a történetvezetés, a karakterek ábrázolása, a feszültség fokozása és persze a befejezés minden felnőtt és sokkötetes szerzőnek is becsületére válna. Ajánljuk ezt a könyvet azoknak, akik most ismerkednek az önálló olvasással és azoknak is, akik még inkább csak hallgatói

A kötetben a szerző határon túli magyar irodalomról szóló írásainak és beszédeinek legjavát gyűjtöttük össze. A leggazdagabb az első ciklus, az Atlantisz harangoz, mely az erdélyi magyar irodalom tárgyköréből válogat. A kötet címét Reményik Sándortól kölcsönöztük. "Csángúknak is vannak kültűik" címen önálló ciklusban emlékezünk meg a csángómagyarokról is. A Felvidéki mozaikok és a Töredék hazácska a régi Észak-Magyarország - a Felvidék és Kárpátalja - irodalmi életébe nyújt betekintést. A befeje

Lisztóczky László ebben a válogatásában a hazájukat, a magyarságot féltő költők egy-egy versét válogatta össze. Így ír munkájáról: "Gyermekkoromban egyszer falum papja azt mondta, Istennek valami célja volt azzal, hogy minket magyarnak teremtett. Ő a világot sokszínűvé formálta, rendszert alkotott, mert csak a rendszer működik, egy uniformizált világ nemcsak elviselhetetlenül sivár és unalmas lenne, hanem igen gyorsan el is pusztulna. Magyarságunkkal mi is a sokszínűség egy árnyalatát képviseljü