Mózes

Alig egy esztendővel fő műve, Az ember tragédiája után, 1861 novemberében fejezte be Madách a Mózest, amely írója életében nem jelent meg, s csak egy évszázaddal később, Keresztury Dezső nagy sikerű átdolgozása után támadt életre a Nemzeti színpadán. Ez a mű nemcsak keletkezési dátumát, hanem gondolati, etikai tartalmát tekintve is szorosan kapcsolódik Az ember tragédiájához. Továbbá abban is, hogy ezt a művét is pályázatra írta, ezzel a kéziratával azonban nem nyert díjat. Művéről és szándékair

A mágia gyakorlata elképzelhetetlen varázskönyvek nélkül. Ezek a varázskönyvek adják a formulákat, pecséteket, szigillumokat és a forgatókönyvet ahhoz, hogy a mágus a különböző szellemi lényeket a hatalma alá vonja illetve a szolgálatába állítsa. A grimoi

Bibliai történeten alapuló foglalkoztatófüzet. Felépítése, feladatai vegyes korosztályra vannak tervezve, így a kisebbek és nagyobbak is találnak számukra megfelelőt. Az egyes feladatok a bibilai történetet dolgozzák fel, ahhoz kapcsolódnak, így annak ismerete nélkülözhetetlen. Vasárnapi iskolai tanítóknak, hitoktatóknak ajánljuk. Feladattípusok: színezők, pontösszekötő, labirintus, képszámláló, rejtvény, különbségkereső Ajánlott korosztály: 4-10 év Anyag: papír Méret: A/5 Terjedelem: 22 munkala

A mágia gyakorlata elképzelhetetlen varázskönyvek nélkül. Ezek a varázskönyvek adják a formulákat, pecséteket, szigillumokat és a forgatókönyvet ahhoz, hogy a mágus a különböző szellemi lényeket a hatalma alá vonja illetve a szolgálatába állítsa. A grimoire-ok vagy varázskönyvek nagy része a középkorban keletkezett - jelen két mű keletkezése is erre az időszakra tehető és így két ritka mágikus könyv kerül az olvasó kezébe. Mózes VI-VII. könyve azon ritka kéziratok közé tartozik, ami csak elvétve

Mózes Huba 1941. június 2-án, Kolozsvárt született. Irodalomtörténész. Az irodalmi művek, folyamatok és intézmények kutatását az ezerkilencszázhatvanas évek derekán szülővárosában kezdte, majd 1993-tól Miskolcon folytatja. Elsősorban a XX. századi erdélyi, valamint a középkori magyar irodalom kérdései foglalkoztatják. A forma dat esse rei vezérelvet követve különös figyelmet szentel az irodalmi alkotások belső arányainak és a kialakításukban szerepet játszó verstani és egyéb alakzatoknak: az ara

A magyar költészetben a kötött formák ütemhangsúlyosak, időmértékesek, hangsúlyváltók, moraszámlálók, bi-, tri- és quadrimetrikusak, valamint szótagszámlálók lehetnek. A kötet szerzője, vagy ha úgy tetszik, összeállítója ezeknek a formáknak a rímes és rímtelen változatairól próbál számot adni, úgy azonban, hogy közben maga is, olvasója is tudja: a költészet megközelítésének a könnyebbik, a kötetlen formák sokszínűségét nem vizsgáló, valójában tehát szemfényvesztő módját választotta. E szemfényve

A mágia gyakorlata elképzelhetetlen varázskönyvek nélkül. Ezek a varázskönyvek adják a formulákat, pecséteket, szigillumokat és a forgatókönyvet ahhoz, hogy a mágus a különböző szellemi lényeket a hatalma alá vonja illetve a szolgálatába állítsa. A grimoire-ok vagy varázskönyvek nagy része a középkorban keletkezett - jelen két mű keletkezése is erre az időszakra tehető és így két ritka mágikus könyv kerül az olvasó kezébe. Mózes VI-VII. könyve azon ritka kéziratok közé tartozik, ami csak elvétve

Hogyan írjunk mindazoknak az életéről, akikről nincsenek levéltári anyagok? Hogyan rajzolhatnánk meg azoknak a férfiaknak és nőknek az útját, akik folyton csak mentek előre, nem akartak nyomokat hagyni? Hogyan mondjuk el azokat a történeteket, amelyek szereplői soha nem tudtak hátranézni, mert annyira szörnyű volt, ami elöl menekültek. A humanista orvosok rég elfeledett hagyományát követve Sobel életkönyvet ad nekünk; ha szükségesnek ítéli, párbeszédeket rekonstruál, hétköznapi életképeket képze

Gaál Mózes, a kiváló író erdélyi származású (1836–1936), a Hun és Magyar mondákat a következő szavakkal vezeti be: „Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit… Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet, összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom.” A közel ötven történet a krónikák és gesták megtartásával , de az írói szabadság szárnyai

Mózes Huba 1941. június 2-án, Kolozsvárt született. Irodalomtörténész. Az irodalmi művek, folyamatok és intézmények kutatását az ezerkilencszázhatvanas évek derekán szülővárosában kezdte, majd 1993-tól Miskolcon folytatja. Elsősorban a XX. századi erdélyi, valamint a középkori magyar irodalom kérdései foglalkoztatják. A forma dat esse rei vezérelvet követve különös figyelmet szentel az irodalmi alkotások belső arányainak és a kialakításukban szerepet játszó verstani és egyéb alakzatoknak: az ara

Mózes Huba 1941. június 2-án, Kolozsvárt született. Irodalomtörténész. Az irodalmi művek, folyamatok és intézmények kutatását az ezerkilencszázhatvanas évek derekán szülővárosában kezdte, majd 1993-tól Miskolcon folytatja. Elsősorban a XX. századi erdélyi, valamint a középkori magyar irodalom kérdései foglalkoztatják. A forma dat esse rei vezérelvet követve különös figyelmet szentel az irodalmi alkotások belső arányainak és a kialakításukban szerepet játszó verstani és egyéb alakzatoknak: az ara

A magyar költészetben a kötött formák ütemhangsúlyosak, időmértékesek, hangsúlyváltók, moraszámlálók, bi-, tri- és quadrimetrikusak, valamint szótagszámlálók lehetnek. A kötet szerzője, vagy ha úgy tetszik, összeállítója ezeknek a formáknak a rímes és rímtelen változatairól próbál számot adni, úgy azonban, hogy közben maga is, olvasója is tudja: a költészet megközelítésének a könnyebbik, a kötetlen formák sokszínűségét nem vizsgáló, valójában tehát szemfényvesztő módját választotta. E szemfényve

Mózes VI.-VII. könyve A mágia gyakorlata elképzelhetetlen varázskönyvek nélkül. Ezek a varázskönyvek adják a formulákat, pecséteket, szigillumokat és a forgatókönyvet ahhoz, hogy a mágus a különböző szellemi lényeket a hatalma alá vonja illetve a szolg

A magyar költészetben a kötött formák ütemhangsúlyosak, időmértékesek, hangsúlyváltók, moraszámlálók, bi-, tri- és quadrimetrikusak, valamint szótagszámlálók lehetnek. A kötet szerzője, vagy ha úgy tetszik, összeállítója ezeknek a formáknak a rímes és rímtelen változatairól próbál számot adni, úgy azonban, hogy közben maga is, olvasója is tudja: a költészet megközelítésének a könnyebbik, a kötetlen formák sokszínűségét nem vizsgáló, valójában tehát szemfényvesztő módját választotta. E szemfényve

Hogyan írjunk mindazoknak az életéről, akikről nincsenek levéltári anyagok? Hogyan rajzolhatnánk meg azoknak a férfiaknak és nőknek az útját, akik folyton csak mentek előre, nem akartak nyomokat hagyni? Hogyan mondjuk el azokat a történeteket, amelyek szereplői soha nem tudtak hátranézni, mert annyira szörnyű volt, ami elöl menekültek. A humanista orvosok rég elfeledett hagyományát követve Sobel életkönyvet ad nekünk; ha szükségesnek ítéli, párbeszédeket rekonstruál, hétköznapi életképeket képze

"A bibliai rész szerint az Úr azt kívánja Ábrahámtól, engedelmessége és tisztelete jeléül áldozza fel neki Izsákot, a fiát. Ábrahám megszakadó szívvel már-már megteszi, de Isten kegyelme elhárítja a gyilkosságot, az apa nem kényszerül rá. Az én regényembe

Hogyan írjunk mindazoknak az életéről, akikről nincsenek levéltári anyagok? Hogyan rajzolhatnánk meg azoknak a férfiaknak és nőknek az útját, akik folyton csak mentek előre, nem akartak nyomokat hagyni? Hogyan mondjuk el azokat a történeteket, amelyek szereplői soha nem tudtak hátranézni, mert annyira szörnyű volt, ami elöl menekültek. A humanista orvosok rég elfeledett hagyományát követve Sobel életkönyvet ad nekünk; ha szükségesnek ítéli, párbeszédeket rekonstruál, hétköznapi életképeket képze

"Senki sem menekülhet a kinyilatkoztatás nyelvének e túláradó hatalma elől, még az sem, aki azt hiszi, hogy menekülésre semmi oka. Már csak azért sem, mert ahogy a kinyilatkoztatott Tan, úgy a szóbeli Tan időtlenül tornyosuló felhője s maga a könyvvilág sem tűr meg önmagával kapcsolatban semmiféle személytelen viszonyt, ahogyan ez például a tudományhoz, a mitológiához, a filozófiához, avagy általában a vallásokhoz mérten lehetséges. Különös, hogy ilyenkor még a főállású exegéta, hagyományos megí

Senki sem menekülhet a kinyilatkoztatás nyelvének e túláradó hatalma elől, még az sem, aki azt hiszi, hogy menekülésre semmi oka. Már csak azért sem, mert ahogy a kinyilatkoztatott Tan, úgy a szóbeli Tan időtlenül tornyosuló felhője s maga a könyvvilág se