Mór magyar

A humor csak szabadelvű és felvilágosult népek tulajdona. - A néphumor nyilai mindig az uralkodó visszaélések ellen voltak intézve. - Oly gazdag és oly kizárólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak. Jókai Mór túlzott szerénységgel úgy nyilatkozik, hogy a magyar néphumor elszórt adomáit tartalmazó kötetei túl fogják élni szépirodalmi munkásságát. A kötet bőséges válogatást közöl Jókai adomagyűjteményéből és különböző humoros kiadványok legjavából. Az adomákat tárgyuk,

A humor csak szabadelvű és felvilágosult népek tulajdona. - A néphumor nyilai mindig az uralkodó visszaélések ellen voltak intézve. - Oly gazdag és oly kizárólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak. Jókai Mór túlzott szerénységgel úgy nyilatkozik, hogy a magyar néphumor elszórt adomáit tartalmazó kötetei túl fogják élni szépirodalmi munkásságát. A kötet bőséges válogatást közöl Jókai adomagyűjteményéből és különböző humoros kiadványok legjavából. Az adomákat tárgyuk,

A humor csak szabadelvű és felvilágosult népek tulajdona. - A néphumor nyilai mindig az uralkodó visszaélések ellen voltak intézve. - Oly gazdag és oly kizárólag sajátságos adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak. Jókai Mór túlzott szerénységgel úgy nyilatkozik, hogy a magyar néphumor elszórt adomáit tartalmazó kötetei túl fogják élni szépirodalmi munkásságát. A kötet bőséges válogatást közöl Jókai adomagyűjteményéből és különböző humoros kiadványok legjavából. Az adomákat tárgyuk,

"Amennyiben a romantikával kezdődő irodalom mediális szempontból a tömegméretekben terjesztett nyomtatványokból kihallható (kiolvasható) beszéd irodalma a néma és magányos olvasásaktusok során, akkor ehhez mindenekelőtt olvasói imaginációra, a memóriában anyagtalanul tárolt nyelvi-szemantikai kapacitások működésére van szükség. A könyv materialitása és a befogadás ezen immaterialitása azonban - az -üzenet jelentése- szempontjából - nem két eredendően különböző és összekötésre váró entitás. Az ol

Ez a könyv kézenfekvő, de mind ez idáig ki nem aknázott ötletre épül: egymás tükrében próbálja meg értelmezni az 1840-es évek két legnagyobb magyar irodalmi tehetségének, Jókai Mórnak és Petőfi Sándornak az életművét. A két jelentős kortárs, az egy ideig egymással is szoros barátságot ápoló Petőfi Sándor és Jókai Mór munkássága ugyanis számos módon kapcsolódott össze. Egykorúan pedig nemcsak egymást erősítő jelenségek voltak a korszak olvasói számára, hanem összetartozásukat ők maguk jelölték ki

Wertner Mór (Spáca, 1849. július 26. – Párkány, 1921. június 8.) magyar történész, genealógus, orvos. Wertner Mór, a magyar családtörténet kiváló genealógusa összefoglaló munkájában az árpád-kori magyar nemzetségek történetét dolgozta fel, majd azt később Karácsonyi János hasonló címen megjelent munkája egészítette ki. Mi az oka annak, hogy Wertner Mór kézikönyvét ma is gyakran használják a kutatók és a téma iránt érdeklődők, azt tartalmi felépítése és a regeszta szerű adatközlése magyarázza, am

Wertner Mór (Spáca, 1849. július 26. – Párkány, 1921. június 8.) magyar történész, genealógus, orvos. Wertner Mór, a magyar családtörténet kiváló genealógusa összefoglaló munkájában az árpád-kori magyar nemzetségek történetét dolgozta fel, majd azt később Karácsonyi János hasonló címen megjelent munkája egészítette ki. Mi az oka annak, hogy Wertner Mór kézikönyvét ma is gyakran használják a kutatók és a téma iránt érdeklődők, azt tartalmi felépítése és a regeszta szerű adatközlése magyarázza, am

Wertner Mór (Spáca, 1849. július 26. – Párkány, 1921. június 8.) magyar történész, genealógus, orvos. Wertner Mór, a magyar családtörténet kiváló genealógusa összefoglaló munkájában az árpád-kori magyar nemzetségek történetét dolgozta fel, majd azt később Karácsonyi János hasonló címen megjelent munkája egészítette ki. Mi az oka annak, hogy Wertner Mór kézikönyvét ma is gyakran használják a kutatók és a téma iránt érdeklődők, azt tartalmi felépítése és a regeszta szerű adatközlése magyarázza, am

Wertner Mór (Spáca, 1849. július 26. – Párkány, 1921. június 8.) magyar történész, genealógus, orvos. Wertner Mór, a magyar családtörténet kiváló genealógusa összefoglaló munkájában az árpád-kori magyar nemzetségek történetét dolgozta fel, majd azt később Karácsonyi János hasonló címen megjelent munkája egészítette ki. Mi az oka annak, hogy Wertner Mór kézikönyvét ma is gyakran használják a kutatók és a téma iránt érdeklődők, azt tartalmi felépítése és a regeszta szerű adatközlése magyarázza, am

Wertner Mór (Spáca, 1849. július 26. – Párkány, 1921. június 8.) magyar történész, genealógus, orvos. Wertner Mór, a magyar családtörténet kiváló genealógusa összefoglaló munkájában az árpád-kori magyar nemzetségek történetét dolgozta fel, majd azt később Karácsonyi János hasonló címen megjelent munkája egészítette ki. Mi az oka annak, hogy Wertner Mór kézikönyvét ma is gyakran használják a kutatók és a téma iránt érdeklődők, azt tartalmi felépítése és a regeszta szerű adatközlése magyarázza, am

Wertner Mór (Spáca, 1849. július 26. – Párkány, 1921. június 8.) magyar történész, genealógus, orvos. Wertner Mór, a magyar családtörténet kiváló genealógusa összefoglaló munkájában az árpád-kori magyar nemzetségek történetét dolgozta fel, majd azt később Karácsonyi János hasonló címen megjelent munkája egészítette ki. Mi az oka annak, hogy Wertner Mór kézikönyvét ma is gyakran használják a kutatók és a téma iránt érdeklődők, azt tartalmi felépítése és a regeszta szerű adatközlése magyarázza, am

Bálint Lajos ekként idéz fel egy megtörtént esetet Karzat és páholy című könyvében: "Egy Nagymező utcai trafikban láttam... Egy süvölvény türelmetlenkedett vele, mert nem elég gyorsan kapta meg a cigarettáit. Együtt jöttem ki az ifjúval, és megszólítottam. - Tudja, fiatalúr, ki az az ember, akivel berzenkedett? - Mit lehet tudni egy trafikosról? - Azt kell tudni róla, hogy minden más országban jobban megbecsülnék, mert a magyar színjátszás megújhodásának úttörője volt." Az érintett "trafik

„Egy gépjárműbűnözésre specializálódott kollégám mondta egyszer, hogy őt csak akkor érdekli az ölés, ha autóért történt, engem viszont csak akkor izgat egy ellopott személygépkocsi, ha halott van a csomagtartóban.” Dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes az elmúlt fél évszázadban minden nagy horderejű élet elleni bűncselekmény nyomozásában részt vett. Első komoly ügye a Hungária körúti OTP-fiókban elkövetett kettős gyilkosság (1977) volt, majd sorra következtek a nagy port kavart bűneset

„Egy gépjárműbűnözésre specializálódott kollégám mondta egyszer, hogy őt csak akkor érdekli az ölés, ha autóért történt, engem viszont csak akkor izgat egy ellopott személygépkocsi, ha halott van a csomagtartóban.” Dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes az elmúlt fél évszázadban minden nagy horderejű élet elleni bűncselekmény nyomozásában részt vett. Első komoly ügye a Hungária körúti OTP-fiókban elkövetett kettős gyilkosság (1977) volt, majd sorra következtek a nagy port kavart bűnesetek: